Hidrológiai tájékoztató, 2000

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Kiss Ferenc: Mielőtt beruházunk... Szolgáltatás és felújítás a török fürdőkben

Mellékletek IRODALOM Mellékletként bármilyen dokumentáció csatolható (több fénykép, térképek, vízelemzési jegyzőkönyvek, korábbi mérési eredmények, részletes fajlista, gyűjtött versek, mondák, stb.). Mindegyiken szerepelnie kell a forrás nevének és kódjának. A kataszteri lap használata A források természetvédelmi szempontú kataszterezését legeredményesebben - a Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal koordinálásával - a Nemzeti Park Igazgatóságok szervezhetnék és részben végezhetnék. A Nemzeti Park Igazgatóságok saját adatbázisa mellett a Természetvédelmi Hivatalban országos számítógépes adatbázis készülne, melynek tartalmi és formai felépítése a jövő feladata. A források természetvédelmi kataszteri lapja úgy készült, hogy minél szélesebb kör (a szakembereken kívül például egyetemisták, természetvédelmi civil szervezetek tagjai, stb.) végezhesse a források felmérését. Számukra a szakszerű kitöltést a kataszteri lap részét képező segédlet teszi lehetővé. Reményeink szerint a források felmérése tudományos diákköri munkák, szakdolgozatok témája lehet, elősegítve eme különleges természeti értékeink megőrzését. Köszönetnyilvánítás A tanulmány összeállítása során nyújtott segítségéért köszönetünket fejezzük ki dr. Ráday Ödönnek és Izápy Gábornak. Barkó O. 1999: A források természetvédelmi szempontú értékelése Tokaj-zempléni-hegyvidéki példák alapján. DATE Mezőgazdaságtudományi Kar Mezőgazdasági Állattani és Vadbiológiai Tanszék. Debrecen, 48 p. Barkó O. 2000: Források természetvédelmi szempontú értékelése Tokaj-zemplénihegyvidéki példák alapján. KTDK-dolgozat. Debreceni Egyetem. Debrecen, 50 p. Barkó O. - Kiss G. 1999: Sárospatak környéki források természetvédelmi szempontú értékelése. Dolgozat a KTM „A nem védett területek természeti értékeinek feltárása" című témájára. 45.p. Havassy A. - Barkó O. 2000: Források természetvédelmi jelentősége és védelmük lehetőségei tokaji-hegységi példákon. Hidrológiai Közlöny, 4.sz. Ivóvíz minősítés fizikai és kémiai vizsgálat alapján. MSZ 450/1:1989 Magyar Szabványügyi Hivatal 8 p. Izápi G. (szerk.) 1999: Magyarország forrásainak katasztere IV. Zempléni-hg. VITUKI Rt. Izápy G. - Maucha L et al. 1996: Magyarország nemkarsztos hegyvidéki területeinek felszín alatti vizeivel kapcsolatos problémák megoldását megalapozó vizsgálatok. VITUKI Hidrológiai Intézet Zárójelentés. Budapest, 36 p. Juhász J. 1976: Hidrogeológia. Akadémiai Kiadó. Budapest, 766 p. Kessler H. 1959: Országos forrásnyilvánítás. VITUKI Tanulmányok és kutatási eredmények 7.szám. Budapest, 117 p. Kiss G. 1996: A földtudományi értékekről és védelmük lehetséges módjairól. Földrajzi Közlemények, 1996 l.szám. 3-14 pp. Kiss G. 1999: Morfológiai formák és talajok természetvédelmi értékének meghatározása Tokaj-zempléni-hegyvidéki példákon. PhD értekezés. Debrecen, 150 p. Léczfalvy S. 1965: Vízbeszerzés, vízellátás forrásokból, 182 p. Kozák M. - Lakatos Gy. 1991: Vízi kömyzetvédelem I. Egyetemi legyzet. KLTE Kiadó, Debrecen, 179 p. Papp F. 1943: A források foglalása. Különlenyomat a Balneológiai Egyesület 1942. évi évkönyvéből. Budapest, 18 p. Papp F. 1954: A források rendszere. Hidrológiai Közlöny, 34. évf. 7-8.sz. 295-302 pp. Pécsi M. et al. (szerk.) 1989: Magyarország Nemzeti Atlasza. Kartográfia Vállalat. Budapest, 395 p. Szabó M. 1979: Forrásészlelési jegyzőkönyvek. Spányi /. 1952: A magyarországi források kutatásának és nyilvántartásának jelentősége a földrajztudomány számára. Földrajzi Értesítő, 1 .évf. 4. filzet 732-737 pp. Törvény a természet védelméről (1996.évi LIII. törvény).Magyar Közlöny. 53. 3325-3346 VITUKI (szerk.) 1955: Magyarország Hidrológiai Atlasza: Folyóink vízgyűjtője. Mielőtt beruházunk ... Szolgáltatás és felújítás a török fürdőkben KISS FERENC Budapest Gyógyfürdői Rt. Budapest köztudottan gazdag hév forrásai szolgálnak alapjául a méltán híres, patinás török, illetve török jellegű gőzfürdőknek. A Budapest Gyógyfürdői Rt. komoly beruházásokat hajt végre gyógyfürdőinek, uszodáinak, strandjainak felújításában, melyek alapvető célja a 37/1996.sz. NM. rendelet fürdőmedencék vízszűrő-forgató berendezéseire vonatkozó előírásainak végrehajtása. Elkerülhetetlen, hogy a medencék átépítése során ne jelentkezzen a kapcsolódó létesítmények - vizes blokkok, öltöző és pihenő helyiségek - felújítása. A mellékesen jelentkező felújítások szolgáltatásra való kihatását szeretném röviden feszegetni, és a szakemberek figyelmét ráirányítani némely általam feltárt problémakörre, különös hangsúllyal a török típusú gőzfürdőkre. A most is üzemelő három leghíresebb török fürdőnk a Király, a Rác, és a Rudas fürdő nemzedékek óta őrzi vendéglátásának hagyományos hangulatát. A XXI. század kezdetén is mintha visszacsöppenne az ember az elmúlt századok fürdőinek hangulatába. A megkopott kabin ajtók, a patinás márványfalak, kőburkolatú medencék ódon hangulata a vendéglátót is kötelezi a hagyományok megőrzésére. A fürdő hangulata parancsolja a szolgáltatónak, hogy itt hogyan kell „vendéget fogadni". Ebben nincs is hiba. Szinte valamennyi fürdőnkben jól működik a „hely szelleme". Ha csak a rideg számokat nézzük a statisztikákban, kimutatható, hogy nagyságrenddel kevesebb írásos panaszbejelentés érkezik e három fürdőnkből, mint az újabb keletű, üzemeltetésünk alatt álló fürdő létesítményekből. Pedig a forgalom jelentős, a statisztika alapján e három „kisfürdő" forgalma összevethető egy-egy nagyobb gyógyfürdőével. Amikor megnézzük, hogy milyen felújításokra van szükség, azt tapasztaljuk bőven van mit tenni. De a kérdés az, hogyan? - Hogyan tudjuk megőrizni a „kisfürdők" hangulatát, szellemét amellett, hogy a kor modern előírásainak minden tekintetben megfeleljünk? - Miként tudjuk ötvözni a régen használt építőanyagokat, technológiákat az újjal anélkül, hogy az összhangot megbontanánk? - Hogyan lehet a legkisebb átalakítással megfelelni az előírásoknak? 31