Hidrológiai tájékoztató, 2000

MEGEMLÉKEZÉSEK - Dr. Vitális György: Emlékezés dr. Vitális Sándor hidrológiai-vízföldtani munkásságára, születése 100. évfordulóján

nyékben, a HK-ben és a HT­ban megjelent tanulmányok szak­területek szerinti elosztását táblázatokban szemlélteti. Az 1968. márc. 8-án tartott vezetőségválasztó közgyűlésen „ 100 évvel ezelőtt, 1868. november hó 15-én kezdte el Zsig­mondy Vilmos a városligeti artézi kút fúrását" című elnöki meg­nyitójában (HK, 1968) történeti visszapillantásban Zsigmondy Vilmos mélyfúrási tevékenységét ismertette. Megállapítja, hogy „Ma is örülnénk, ha a fúrási mintavétel és anyagvizsgálat ilyen lelkiismeretességgel, pontossággal és szakszerűséggel történne, ahogyan azt Zsigmondy 100 évvel ezelőtt végezte." „A városligeti artézi kút eredménye minden téren igazolta Zsigmondy Vilmos földtanilag helyes megállapításait, melyek 100 év távlatából szemlélve is helytállóak." A Vízépítőipari Napok 1968. szept. hó 22-i ülésén elmondott elnöki megnyitója (HT, 1969) rövid történeti áttekintést követően kifejti, hogy „A vízépítő ipar további nagyarányú fejlesztése, gépesítése igen fontos, mert az elkövetkező 20 évben az árvíz­védelem fokozása céljából 200 km hosszú új töltést kell építeni, a szabályozott folyók hosszát 450 km-rel, az öntözött területeket 300 000 hektárral, a halastavak területét 28 000 hektárral kell növelni." Az 1972. ápr. 24-i évzáró ülés elnöki megnyitójában (HK, 1972) - születésének 150. évfordulója alkalmából - röviden vázolta dr. Szabó József, a legkiválóbb magyar geológus életútját és mint hidrológus - hidrogeológust is bemutatta. Megemlékezett egyik gyakorlatilag legfontosabb, máig is idő­szerű, Budapest ivóvízellátásával foglalkozó munkásságáról. Az 1973. máj. 25-én tartott évzáró ülés elnöki megnyitójában a „Felszín alatti vizeink védelme" (HK, 1973) során megem­lékezett Halaváts Gyula és dr. Schmidt Eligius Róbert, valamint dr. Illés György és dr. Urbancsek János ezirányú munkás­ságáról, gyakorlati példákat sorol fel a helytelen szűrőelhe­lyezésről (Törökszentmiklós, Szenttamási Állami Gazdaság, Lenti 3. sz. vízműkút) és a helytelen kútkiképzésrő\ (Vajszló, Zöldmező Tsz, Szigetvár, Szentegáti Állami Gazdaság). Kiemeli, hogy „A felszíni vizek védelménél a Vízminőségi Felügyelet hatékonyan végzi munkáját. A vízfolyásokat szeny­nyező üzemeket, vállalatokat sokszor több millió forintot kitevő bírsággal sújtják. A felszín alatti vizeink védelme még mindig megoldatlan kérdés, ezért szükséges lenne hatékony intézkedést hozni és a kártevőket ugyanúgy bírsággal sújtani, mint a felszíni vízfolyásokat szennyezőket. Felszín alatti vízkészletünk ivóvíz­ellátásunkban mind fokozottabb jelentőségű, ezért fontos védel­mükről hathatósan gondoskodni." Az 1973. ápr. 12-én Alsóörsön rendezett Országos Karsztvíz Ankét (Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 1973) elnö­ki megnyitójában vázolta a Dunántúli-középhegység barna­kőszén bányászatát, dorogi és tatabányai példákkal illusztrálta a nevezetesebb vízbetöréseket, valamint a védekezés módozatait. Megemlítette, hogy „A karsztvíz elleni védekezés a Dunántúli­középhegység egész bányászatára nézve döntő jelentőségű, de a nagymérvű vízemelés kihatása a bányászattól távolfekvő for­rásokra - így pl. Budapesten vagy Hévízen - igen nagy veszélyt jelenthet. (Jelenleg a Középhegységben átlagban 500-540 mVmin karsztvizet emelnek.) Ezért nagyon fontos a vízemelés hatására jelentkező depresszió folyamatos megfigyelése. Az 1974. szept. 3-án tartott vezetőségválasztó közgyűlés elnöki megnyitójában „A Magyar Hidrológiai Társaság 25 éve alakult" (HK, 1975) című megemlékezése részletesen beszámol a Társaság 25 éves tevékenységéről. Rámutatott, hogy „A vízgazdálkodás elmúlt negyedszázadi nagyarányú fejlődését a természeti összefüggések jobb megismerésének oldaláról a hidrológia tudományterületén elért haladás, a műszaki lehe­tőségek oldaláról pedig a hidrotechnikai eszközök és eljárások korszakos jelentőségű fejlődése alapozták meg." Az 1975. ápr. 28-án Gyulán tartott évzáró közgyűlésen „Vízgazdálkodásunk fejlődése 30 év távlatából" (HK, 1975) címmel tartott elnöki megnyitóban az 1945-1975 évek országos és hidrológiai társasági eredményeit veszi számba. Többek között kitér az ivóvízellátás-csatornázás, az öntözés nagymér­tékű fejlesztésére, a vizek kártételei elleni küzdelemre, valamint a Fertő tó kérdésére. „A Limnológiai Szakosztály huszonöt éves" (HT, 1976) című megemlékezésében visszatekintett a Szakosztály megalakulásának előzményeire, így elsősorban Maucha Rezső munkásságára. Maucha 1917-ben alapító tagja volt a Magyarhoni Földtani Társu­lat Hidrológiai Szakosztályának, 1949-ben alapítója a Magyar Hidrológiai Társaságnak és 1950-ben a Limnológiai Szakosztály­nak, 1957-ben pedig elindítója a tihanyi Hidrobiológus Napoknak. Az épülő mesterséges tavak, víztározók „növény és állatvilá­ga, a vizek kémiai összetétele, szennyeződése lényegesen befolyásolják majd a vizekben a víz minőségének és élővilágá­nak kedvezőtlen változását ezért hidrobiológusainknak, lim­nológusainknak, Limnológiai Szakosztályunkban nagyon fontos szerepük lesz. Jogosan hiszem és remélem, hogy a Szak­osztály az elkövetkező nagy feladatok megoldását, társadalmi úton előbbre fogja vinni." * * * Az elmondottakkal bepillantást kívántam adni dr. Vitális Sándor hidrológiai - vízföldtani munkásságába, felhívva a figyelmet a jövőben is hasznosítható megállapításaira. Ezért a felhasználás vagy a további tanulmányozás esetén célszerű az eredeti közlemények elolvasása. Befejezésül a BKL-Bányászatban megjelent [7], valamint a HK­ben olvasható nekrológjából [1] idézek: „Dr. Vitális Sándor életének hivatása a munka, a szeretett szaktudományának szolgálata volt, de sohasem az egyéni érde­kek vezették, hanem mindenkor a közös ügy, a társadalom fej­lődésének ügyét vette figyelembe. Nyíltsága, becsületessége, öntudattal párosult szerénysége, emberszeretete, lényének veleszületett jellemzői voltak." [7]. „Sallangmentesen, frázisok nélkül szerette hazáját, népét. Hiszen életének, tevékenységének minden eredménye fényesen bizonyítja ezt. És csak meghatódva emlékezhetünk vissza arra az örömre, amellyel még utolsó vidéki útjain is felfedezte fejlődésünk egy-egy újabb eredményét." [1]. „Csak egy lehetőség marad számunkra hát, s ez: követni példáját. Tovább ápolni, fejleszteni a Magyar Hidrológiai Tár­saságban azt a szellemet, amely egyedüli céljának a vállalt ügy önzetlen, fáradhatatlan társadalmi segítését jelenti." (Íj. Dr. Vitális György IRODALOM [1] Bérezik Á. : Dr. Vitális Sándor 1900-1976. - Hidrológiai Közlöny, 57. 2. 1977. 57-58. [2] Bognár Gy.: A Magyar Hidrológiai Társaság megalakulása, története és szak­mai tevékenysége. In Vitális Gy. szerk.: A 75 éves Magyar Hidrológiai Tár­saság múltja és jelene 1917-1992. Kiadja: a Magyar Hidrológiai Társaság, Budapest. 1992. 21-68. [3] Fejér L: Vitális Sándor. - Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerkesztő: Nagy F. BETTER. MTESZ. OMIKK, 1997. 855. 9

Next

/
Thumbnails
Contents