Hidrológiai tájékoztató, 1999

TERÜLETI VONATKOZÓ CIKKEK - Dr. Siposs Zoltán: A mohácsi 1956. évi jegesárvíz utóhatásainak és a károk helyreállításának néhány vízföldtani tapasztalata - Dr. Scheuer Gyula: Hideg mészképző ásványforrások vizsgálata

A mohácsi 1956. évi jegesárvíz utóhatásainak és a károk helyreállításainak néhány vízföldtani tapasztalata DR. SIPOSS ZOLTÁN A Dunán levonuló 1956. évi jegesárvíz a Mohácsi-sziget északi részénél vízszintemelkedést és a jégtáblákból torlaszokat hozott létre [12]. Ezen a részen a Duna kettéválásánál a mezozóos szigetrög és a környék kiemeltebb, magasabb helyzetű negyedidőszaki képződményei növelték a torlaszok kialakulásának lehetőségét [4, 10, 11]. A torlaszok, illetve a gát átszakadása után az egész szigetet hirtelen elárasztotta a víz. Az ár levonulása után kiderült, hogy a víz iszappal és iszapos kőzetek hordalékával belepte a sziget negyedidőszaki üledékeit. A Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) munkatársai már az 1952. évben földtani térképezést végeztek a területen [6]. Ekkor a Mohácsi-sziget felszínét holocén kori öntésterületnek jelölték. Az árvízi üledék alatt így öntés-agyag, iszapos agyag és homokos agyag váltakozása található. A néhány cm-től néhány m-ig terjedő vastagságú agyagos képződmények alatt építéshez alkalmas homok is előfordulhat. A tanyarendszerben települt kb. 2000 vályogból épült ház a gátszakadáskor összeomlott. Építőanyagot gyorsan szállítottak a helyreállításhoz, de a nagyon fontos homokot a szigeten kívánták előteremteni. Azonban az a feltételezés megbukott, hogy egy szigeten mindenhol van homok és az gyorsan, könnyen bányászható. A kérdés felmerülésekor a helyreállító ifjúsági építőtábor egyetemi hallgatói kérték a gyors geológiai segítséget. Ekkor a helyreállítás főparancsnoksága Egyed László geofizikus professzort kérte szakértőnek [2,5], A professzor javasolta geológus szakember folyamatos beállítását a munkálatok idejére [7]. A földtani vizsgálatok megállapították, hogy a sziget negyedidőszaki kialakulása után a holocén korban még kisebb folyóágak, patakok hordták az üledékanyagot a szigetre [9]. A szerteágazó, kanyargó egykori folyó lefűződő részein, motorvákban a kanyarulatok belső oldalain homok rakódott le. Ezeket a morfológiai jelenségeket kellett felkutatni. A sziget közepétől délnyugatra fekvő Homorúd tanyaközpont volt a legalkalmasabb terület. A keresett homok rétegek felett a növényzettel borított 0,4-1,0 m vastagságú öntés-agyag volt a fedettség. Az 1-2 m vastagságban termelhető homok alján megjelent a talajvíz. A Magyar Állami Földtani Intézet néhány kézifúrójával a budapesti mérnök, orvos és természettudományi hallgatók felfúrták a körzetet. Ezután a MÁFI gyorsan elkészítette a jelentést. Megállapították a termelhető homok kiterjedését, vastagságát és a talajvízszintet. A laboratóriumi vizsgálatokat Csajághy Gábor és munkatársai végezték. A gyors készletbecslés után az egyetemi hallgatók és a környék önkéntes fiataljai kézifejtéssel kitermelték a szükséges nyersanyagot [8], A márciusi jegesárvíz idején kitelepített tanyasi lakosság , őszre már az újonnan felépített téglaépítményekbe térhetett vissza. A tanyarendszer helyett négy település épült: Dunafalva, Homorúd, Sárhát és Újmohács. Az elpusztult, illetve megrongálódott tanyasi kutak helyett az új településeken már új betongyűrűs kutak készültek [1,3]. IRODALOM [1 ] Alföldi L:. Principles of hidrogeology. „UNESCO", International postgraduate course on the principles and methods of engineering geology. Hungarian Geological Institute. Bp. 1975. [2] Egyed L.: Vízfolyások, morfológia és tektonika kapcsolata. Földtani Közlöny, LXXXVII. 1957.69-72. [3] Juhász J.: Hidrogeológia, Akadémia Kiadó, Bp. 1987. [4] Kaszap A.: A dél-baranyai mezozóos szigetrögök. Földtani Közlöny, XCIII. 1963. 440-450. [5] Ifjú Építő Szerkesztő Bizottsága: Köszönjük Professzor. Ifiú ÉpítS. Szabad Ifjúság Mohács-szigeti Építőtáborainak Lapja, Mohács, 1956. augusztus 18.3. [6] Miháltz /.: A Duna-Tisza köze déli részének földtani felvétele. A MÁFI Évi Jelentése az 1950. évrSl, Bp. 1953. 113-143. [7] Siposs Z.: Homokot! ... Homokot!... Hogyan vallatják a geológusok a földet. Ifiú ÉpítS. Szabad Ifjúság Mohácsszigeti Építőtáborainak Lapja, Mohács, 1956. augusztus 18. 3. [8] Siposs Z:. Jelentés az 1956. évi mohácsszigeti árvízsúlytotta teriileteket újjáépítő ifjúsági építőtábor főparancsnokságának adott szakvéleményről. MÁFI Adattár. Ter.: 337. Kézirat, Bp. 1956. [9] Siposs Z.: Magyarország Vízföldtani Prognózis Térképe, Magyarország Földtani Atlasza 13. 1. M=l:500 000 ma. A MÁFI kiadványa, Bp. 1989. [10] Szederkényi T.: A baranyai dunamenti mezozóos szigetrögök földtani viszonyai. Földtani Közlöny, 94. 1. 1964. 27-32. [11] Vitális Gy.\ Geologisches Blockdiagramm Ungarns. Zeitschrift der Deutschen Geologischen Gesellshaft, 124. 1. 1973. 267-271. [12] Wein Gy. Moldvay L: Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatának L-34-XIX. Mohács. A MÁFI kiadványa, Bp. 1973. Hideg mészképző ásványforrások vizsgálata DR. SCHEUER GYULA Az elmúlt években rövid és vázlatos áttekintést adtunk az egyes kontinensek legjelentősebb karsztvizekből és hévforrásokból képződött édesvízi mészkő előfordulásokról. E víztípusokon túlmenően számos esetben a hideg, nagy oldott sótartalmú és rendszerint C02 gázban igen gazdag ásványforrások is dinamikus karbonátképzőnek bizonyultak, ezért megvizsgáltuk az ilyen típusú vizeknek is az elteijedését és gyakoriságukat, továbbá forrásüledékeken belül pedig azt, hogy melyek raknak le travertinót és a leggyakoribb megjelenésformáikat. Vizsgálataink a teljesség igénye nélkül csak azokra a forrásokra terjedtek ki, amelyek hőmérsékletét az irodalom 15 °Cban vagy az alatti értékben határozta meg. Nem foglalkoztunk olyan travertinó előfordulásokkal sem, ahol a mészkőképződés változó hőmérsékletű forrásokhoz (hideg és meleg) kapcsolódnak egy forrásterületen belül. Továbbá miután ilyen mészképző ásványvizek a Kárpátokban, a Kis- és Nagy-Kaukázusban igen gyakoriak a korlátozott teijedelem miatt csak ezeket vizsgáltuk és a legjelentősebbek adatait az 1. táblázatban foglaltuk össze. 35