Hidrológiai tájékoztató, 1999

TERÜLETI VONATKOZÓ CIKKEK - Dr. Vágás István: A Tisza 1998. őszi és 1999. tavaszi árvize

5. táblázat 6. táblázat A Tisza mellékfolyóinuk közepes nagyvizei (KNV). az évi nagyvizek szórásai (a) Folyó Vízmérce KNV (cm) a (cm) Folyó Vízmérce 1876-1925 1926-1975 1876-1925 1926-19'5 Tisza Tivadar 580 544 134 169 Szamos Cseng er 566 421 131 151 Bodrog Sárosvatak 515 502 83 86 Sajó Felsözsolca 1 — T J J 344 93 95 Körös Gvoma 652 605 88 135 Maros Makó 364 350 95 101 tiszai mellékfolyókon mért közepes nagyvizek. szórások, szélső értékek. 1X76-1975 (LNV 1999-ig) Folyó Vízmérce KNV (cm) a (cm) KNV-2 CT KNV+2a KNV~2.3a (százévi NV) KNV-3C (1.3 %n) LNV (cm) Folyó Vízmérce KNV (cm) a (cm) (95.4 %-os számkörj KNV~2.3a (százévi NV) KNV-3C (1.3 %n) LNV (cm) Tisza Tivadar 562 153 256 868 918 1021 964 Szamos Cseng er 494 159 170 812 864 9'1 902 Bodrog Sárospatak 509 64 • 341 677 705 761 738 Sajó Felsözsolca 358 94 170 546 577 640 512 Körös Gvoma 628 116 396 860 898 976 918 Maros Makó 357 98 161 553 585 651 626 7. Az 1999. márciusi árvíz 1999. május 10-én egyelőre még nehéz teljes értékelést adni a Tisza márciusi árvizéről, hiszen a tél végén, februárban és március elején lehullott rendkívüli hó-mennyiség viszonylag gyors olvadásából indult fő árhullám tetőzései a Tiszán március folyamán levonultak ugyan (2. ábra), de a márciusi és áprilisi újabb esők a Bodrog, a Közép- és Alsó-Tisza mederteltségét az árvízvédekezésnek legalább az első fokú, de sokszor a másod-, sőt harmadfokú szintjein heteken át fenntartották. Ugyanakkor a Körös és Maros folyók megújuló rövidebb árhullámai is növelték a Tisza vízmennyiségeit. A Tisza fő árhulláma március 9-én reggel 836 cm-rel tetőzött Vásárosnaményban, 11-én 656 cm-rel Záhonyban, és 14-én estétől 15-én reggelig tartó 894 cm-es LNV-vel Tokajban. Tokaj fölött a Tisza vízállásai elmaradtak az LNV szintektől, onnan kezdve viszont egészen Tiszaugig, tehát lényegében a teljes Közép-Tiszán nemcsak gyorsan 50-65 cm-rel haladták túl a tetőző vízszintek az addigi, jórészt 1970, vagy 1979. évi legmagasabb értékeiket, hanem az LNV fölötti vízállások tartóssága már Tokajnál is 4 nap volt, s Szolnokig ez nagyjából lineárisan 12 napra növekedett. Tiszafüred 835 cm-es március 18 és 19. között LNV-je után Tiszabő 1023 cm-es LNV-je következett 21én, majd Szolnokon a 974 cm-es LNV váltotta fel március 22-én reggeltől estig tetőzve az 1970. év 909 cm-es LNV-jét. Szolnok alatt még Martfűn is LNV alakult ki 23-án fél napon át 926 cmrel, de itt az LNV fölötti szintek tartóssága 9 és fél napra csökkent. Tovább fokozódott a csökkenés folyamara UszaugnéX, ahol a 24-én kialakult 844 cm-es LNV már csak 1 cm-rel haladta meg az addigit, s tartóssága is csak néhány óra volt. Nyilvánvalóan, a Körös, lejjebb a Maros árhulláma nem találkozhatott csúcsban a Tiszáéval, így Csongrádnál a Körös betorkolás mérsékeltebb vízhozamai enyhíteni tudták a Tisza LNV-s tetőzéseinek árvízvédekezőinket rendkívüli teljesítményekre késztető mértékét. A Közép-Tisza LNV fölött tetőző vízállásait kétségtelenül az amúgy is magas vízállású, sok olvadékvizet hozó Felső-Tisza vizére ráhalmozódó Bodrog idézte elő, amelynek csak a sárospataki vízmércéjén a március 13-án és 14-én mért 738 cm is 52 cm-rel lépte túl az addig 686 cm-es LNV-t. Hasonló többletek alakultak ki a folyó további vízmércéin is. További elemzést kíván annak ténye is, hogy az LNV-vel tetőző tokaji vízmércén a méréssel megállapított csúcsvízhozam 2900 m'/s-a, a kiskörei csúcs-vízhozam 2600 m

3/s-a, a szolnoki csúcs-vízhozam 2400 mVs-a, sőt a Maros vízhozamaival is bővült szegedi csúcs-vízhozam 2950 m'/s-a sem érte el a 3000 m'/s-os értéket, ami pedig a régebbi vízhozamgörbék tanúsága szerint elvárható lett volna. Mederviszonyok változása, a mostani árvíz vízszin-esés viszonyainak a többitől eltérő volta, más lefolyási sajátosság megváltozásának ténye egyaránt számításba jöhet, mint magyarázat, vagy mint különleges ható ok. Részletesebb vizsgálat nélkül egyelőre nem lehet állást foglalni ebben a tényleg különlegesnek és érdekesnek látszó mérési adatsor nyomán. Az kizárható, hogy ennyi helyen egyszerre tévedhettek volna, különösen akkor, amikor a közölt adatok nem egyedi mérések eredményei, hanem sorozatmérésekből származók. De az sem valószínű, hogy elődeink évtizedeken át minden alkalommal tévesen mértek volna a Tisza teljes hosszában. A márciusi árvíz Alsó-Tiszán tartózkodása ezúttal is rövidebb volt, mint a Tokaj-Szolnok közti tetőzés márciusban a novemberi 10 napnál rövidebb 7 napja. A csongrádi, 24-én bekövetkezett 891 cm-es tetőzést 25-én követte a 817 cm-es tetőzés Szegeden, és még ugyanazon a napon 755 cm-rel tetőzés volt a zentai vízmércén is. Itt ért véget az árhullám, mert a Duna korábbi, a Tisza torkolatánál március 15 és 17 közötti tetőzése, és az azt követő apadása miatt Törökbecsén 23-a és 24-e között / 694 cm-rel megtörtént a tetőzés. Megemlítendő, hogy Szegeden március 15-én este is volt egy néhány cm-es visszaeséssel járt 775 cm-es tetőzés, amit a Marosnak Makón 13-án este 431-rel tetőző árhulláma idézett elő, s amely „rejtett", csak a vízállásidő görbék inflexiós pontjain észrevehető „imaginárius tetőzés"ein követhető a törökbecsei 689 cm-es, és a titeli 656 cm-es 15e és 18-a közötti tetőzésekig. (2. ábra). 48