Hidrológiai tájékoztató, 1999

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Csath Béla: A magyarországi vízkutatás és az Országos Földtani Főigazgatóság kapcsolata

A Magyar Népköztársaság Miniszter Tanácsának 1024/1955/11.20 sz. határozata alapján - melyet Hidas István a Minisztertanács elnökhelyettese írt alá - a MT elrendelte, hogy a Szénbányászati Minisztérium keretében működő Földtani Főosztályt 1955. február 1-i hatállyal az ásványi nyersanyag egységes, tervszerű irányítása és perspektivikus fejlesztése érdekében önálló Országos Földtani Főigazgatósággá kell szervezni. A főigazgatóság felett a közvetlen felügyelete a Minisztertanács gyakorolta. A határozat kilenc pontban állapította meg a főigazgatóság feladatkörét, mely szerint: kidolgozza az országos földtani kutatás perspektivikus és éves terveit; egyezteti a minisztériumok kutatását; ellenőrzi a kutatás végrehajtását; javaslatot tesz a MT-nak az ásványanyagok feltárására, felhasználására; közreműködik a minisztériumok iparági földtani szolgálatának megszervezésében; végzi az ásványi nyersanyagok készletbecslését, melyeket nyilvántart; irányítja és ellenőrzi a fúrási kutatómunkákat a mélyfúró vállalatain keresztül; biztosítja a fúrási felszereléseket, azok gazdaságos kihasználását. Közvetlenül irányítja a Magyar Állami Földtani Intézetet és az Eötvös Loránd Geofizikai Intézetet. A főigazgatóság irányításának ellátására a határozat szerint két helyettest (főmérnök és főgeológus) kell állítani. Ezek alá tartozó adminisztratív szervezeteken kívül megemlítendők: a temielési-, energomechanikai-, földtani, vízföldtani- és az ásványvagyonbizottsági osztályok. így az új OFF folytatta az iparág irányítását, miközben változatlanul tevékenykedett a négyszenes és kétvizes vállalat. Hamarosan elkészült (május 4-én) az OFF Vízföldtani Osztályának ügyrendje is hét pontban Bélteky Lajos előterjesztésében. Az OFF vezetésére főigazgatóként Bese Vilmos kapott megbízást (1955. június és 1957. január 1. között), főgeológus, főigazgatóhelyettese dr. Pantó Gábor és főmérnök, főigazgatóhelyettese Virágh Károly lett, dr. Benkő Ferenc a készletszámítási oszt. vezetői teendőket látta el, 1957-től dr. Benkő Ferenc a főigazgató Bese Vilmos távozásával, akit 1957. január l-jén a megalakult Kőolajipari Tröszt vezérigazgatójává nevezték ki - első helyettese dr. Kassai Ferenc főmérnök lett (aki a Szénbányászati, majd a Bánya- és Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettesi beosztásából került ide), miután dr. Virágh Károly az urániparhoz ment. Az itt dolgozó szakemberek közül megemlítendő: Pataki Nándor, Budai László, Halász Béla, Bélteky Lajos, Posch Jenő, Gajzsinszky Károly, Hornung József, Krupánszky Simon, Polonyi Rezső. A kútfúrási technológia fejlesztését nagymértékben elősegítette a geofizikai műszeres vizsgálatának és a fúrólyuk szelvényezésének a kútfúró vállalatoknál történő alkalmazása. Az elektromos és radioaktív lyukszelvényezést még ekkor is a Geofizikai Intézet végezte ellenőrizve a fúrások rétegszelvényét. Az eredménytelennek látszó fúrásokat az OFF 1955 óta minden esetben szelvényeztette, a csak abban az esetben nyilvánította meddőnek, ha a lyukszelvényezés nem mutatott ki porózus rétegeket. 1956. július 25-e után a kisebb létesítmények vízellátásának és az un. egyedi kutak tervezési munkálataihoz alapadatként szolgáló és a fúrási munka folyamán szükségessé vált vízföldtani szakvéleményeket az OFF 189/1956. sz. rendeletére a vállalatoknál dolgozó geológus szolgálat készítette el és adta ki. Ezzel egyidőben a vízföldtani szolgálaton belül szintező csoport alakult, amely elsősorban az illető vállalat által fúrt kutak szintezését végezte. 1957-ben tovább csökkent az elkészített kutak száma, melynek oka visszavezethető a beruházási hitelek nagymértékű csökkentésére. Az 1958-as év a megrendelések szempontjából igen kedvezőtlen volt, miután a vállalatok tevékenysége a meglevő szervezettel nem volt rentábilis, az OFF az iparág átszervezését határozta el. Már 1958. január l-jén megkezdődött a hazai vízfúrási iparág egységesítése és átszervezése, melyben Budai László miniszteri biztosként tevékenykedett. A hazai vízkútfúró- és feltáró tevékenység egységes önálló vállalati története az államosítás után 10 évvel, 1958. április 1. napján vette kezdetét, amikor az OFF 1958. III. 18-án kelt 1074/1958. sz. „Alapítási Határozat"-ával az állami vállalatokról szóló 1950. évi 32. sz. tvr-nek az 1952. évi 5. sz. tvr 2. §ával módosított 15. §-a alapján a Pénzügyminisztériummal és az Országos Tervhivatal Elnökével egyetértésben 1958. április l-jével Vízkutató és Kútfúró Vállalat elnevezéssel új vállalat alapítását határozta el. Ekkor a két állami kútfúró vállalatot: A Ceglédit és a Kaposvárit, valamint a Tokodi MV, budapesti üzemvezetőségét összevonta. A megalakult új vállálat igazgatója Budai László, főmérnöke Hiesz Dénes és főgeológusa dr. Urbancsek János, a termelési oszt.vezetője Pataki Nándor lett. A vállalat feladatkörét az alapítólevél az alábbiak szerint határozta meg: a/ vízkutató, vízfeltáró, hidrogeológiai és egyéb mélyfúrások tervezése, b/ vízkutatás, vízfeltárás, mérnökgeológiai és egyéb kutató mélyfúrások kivitelezése, c/ a b/ pont alatti munkákkal kapcsolatos mellékmunkák kivitelezése. Az újonnan megalakult vállalat legfontosabb feladata volt az államosítás óta alig felszerelt, különböző részekből álló és korszerűtlen eszközállományának lecserélése korszerű gépekkel. Ezzel egyenrangú követelmény lett a technológiai színvonal emelése és hatékony kútszerkezetek kialakítása. A kitűzött célok érdekében az OFF és a vállalat vezetői a műszaki állományt többségében fiatal szakemberekből állította össze. Az első időszakban valósult meg a fúrt kutaknak tudományos alapokra helyezett tervezése és kivitelezése a központi vízföldtani szolgálat megalakításával, miközben ez irányította az egyes üzemegységek geológusainak munkáját, valamint a vízföldtani szakvéleményezést is ellátta. A vízkutatási tevékenység előfeltétele a vízföldtani szakvélemény lett. Az OFF-OVF (Országos Vízügyi Főigazgatóság) együttes támogatásával 1958-ban megkezdődött a vállalaton belül a vízkészlet felmérését célzó kutak országos szintű kataszterezése, mely alapját képezte a folyamatosan vezetett országos kútnyilvántartásnak (a munkát 1962-ben fejezték be). A vállalati vertikalitás bővítése érdekében ugyancsak ebben az évben geodéziai csoport létesült, az újonnan és régebben lemélyített kutak megfelelő geodéziai méréseinek elvégzésére. A korszerű fúrási iszaptechnológia kialakítása új típusú geofizikai mérések bevezetését és így a geofizikai osztály megszervezését már 1958-ban igényelte a vállalatnál, melyet az OFF nagymértékben támogatott. Az osztály keretében már ekkor hidrodinamikai csoport működött, mely elsősorban a hévizkutakban végzett műszeres vizsgálatokat. Ugyancsak az OFF kezdeményezésére létrejött 1958-ban a vállalat korrózióvédelmi csoportja, mely berendezkedett a nulliferezés, katódos védelem kidolgozására és kivitelezésére. A vállalati vízföldtani szolgálatának tevékenységét a 34/1960. sz. főigazgatói utasítás egységesen szabályozta: azaz az összes kútfúrással kapcsolatos eljárást és vízjogi engedélyezést, továbbá a vízhasználat módját. 21