Hidrológiai tájékoztató, 1999

MEGEMLÉKEZÉSEK - Dr. Hála József: Százéves a Magyar Állami Földtani Intézet épülete

l.kép. A Magyar Királyi Földtani Intézet a XX század elején (MÁFI, Tudománytörténeti Gyűjtemény) Az 1882-ben kinevezett igazgató, az agilis és kiváló szervező Böckh János hivatalba lépésétől kezdve harcolt az önálló épületért, ezirányú aktivitása különösen a század' utolsó évtizedében volt nagy. 1890-ben egy emlékiratot adott át Bethlen András földmívelési miniszternek az intézmény elhelyezése ügyében. Akkor még nem történt semmi érdemleges, csak a következő miniszter, Festetits Andor tett ígéretet 1895ben az intézet felépítésére. A cél megvalósítása érdekében ugyanakkor Semsey Andor 50 000 forintot ajánlott fel. Ettől az időponttól kezdve felgyorsultak az események. 1896-ban a főváros biztosította a Stefánia úti telket és - az időközben kinevezett földmívelési miniszter - Darányi Ignác 1897-re saját tárcája költségvetéséből 400 000 forintot különített el az építkezésre. A millennium évében tervpályázatot írtak ki, amelyre 14 pályamű érkezett be. A Magyar Mémök- és Építész-Egylet bíráló bizottsága 1897-ben hirdetett eredményt: a nyertes Lechner Ödön lett. Ugyanabban az évben hetvenegy ajánlkozó közül kiválasztották a kivitelezőt is Hauszmann Sándor budapesti vállalkozó személyében. Az építkezés 1898. február 9-étől 1899. október 1-jéig tartott. A geológusok a költözködés befejezése után, hamarosan birtokba vehették új otthonukat, amely akkor Európa egyik legszebb és legjobban felszerelt földtani intézete volt. Az épület azóta is a magyar geológiai egyik legfontosabb kutatóbázisa. A magyar szecessziós építészetnek ezt az 1992-ben a kiemelkedő történeti, kulturális és műemléki értékek közé sorolt, 1994-ben műemlékké nyilvánított emlékét nemzetközileg is számon tartják, a Lechner Ödön művészetét és jelentőségét elemző Nemes Márta szavaival: „Az Iparművészeti Múzeum, a Földtani Intéezt és a Postatakarékpénztár épülete rendkívüli fontosságú Lechner művészetének megértésében. A bennük testet öltött szellemi érték a magyar építészet színvonalát jelzi a századfordulón, melyet az egyetemes európai kultúra méltatói (pl. N. Pevsner) büszkén éreznek és vallanak a saját Európájukhoz tartozónak." [6]. A Magyar Állami Földtani Intézet története, tevékenysége és épülete iránt érdeklődőknek Farkas Róbert [3], Böckh János és Szontagh Tamás [2] műveit, a megalapítás századik [4] és százhuszonötödik [5] évfordulója alkalmából megjelentetett kiadványokat, illetve Nemes Márta munkáját [6] ajánljuk a figyelmükbe. Dr. Hála József IRODALOM [11 Böckh J. (1902): Igazgatósági jelentés. A Magyar Királyi Földtani Intézet Évi Jelentése 1900-ról, 5-39. [2] Böckh J.-Szontagh T. (1900): A Magyar Királyi Földtani Intézet. Budapest. [3 ] Farkas R. (1881): A Magyar Királyi Földtani Intézet. Vázlatos ismertetés. Budapest. [4] Fülöp J.-Tasnádi Kubacska A. (szerk.) (1969): 100 éves a Magyar Állami Földtani Intézet. Budapest. [5] Hála J. (szerk.) (1994): 125 éves a Magyar Állami Földtani Intézet. Tanulmányok. Budapest. [6] Nemes M. (1993): Lechner Ödön Földtani Intézete Budapesten. Budapest. 10