Hidrológiai tájékoztató, 1998 június

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Dr. Ponyi Jenő: XXXIX. Hidrobiológus Napok - Dr. Bognár Győző: A Magyar Hidrológiai Társaság európai integrációs munkacsoportjának ülése

XXXIX. Hidrobiológus Napok Tihany, 1997. október 1-3. A XXXIX. Hidrobiológus Napok - a korábbi évekhez hasonlóan - igen nagy szakmai érdeklődést váltott ki, amit az is bizonyít, hogy a 3 napos rendezvényt több mint 80 fő kereste fel. A szervezést, a korábbi évekhez hasonlóan, a Magyar Hidrológiai Társaság, az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete és az MTA Veszprémi Területi Bizottsága végezte. A szervezők a „Felszíni vizeink élővilága és kapcsolatrendszere" címet adták a rendezvénynek. Az elhangzott 47 előadás és a bemutatásra került 23 poszter jelentős része azonban tematikailag eltért a megadott címtől, ami nem nagy baj, hiszen a Hidrobiológus Napokon - a régi hagyományoknak megfelelően - a megadott főtémától távoleső kutatási eredményekről is be lehet számolni. Az előadások és poszterek felhívták a figyelmet számos égetően sürgős megoldást követelő problémára, melyek elhalasztása a hazai környezetvédelem hiányosságát jelzi, e nélkül pedig az ország EU-csatlakozása is veszélybe kerülhet. , Az előadások csoportosítása sokrétűségük miatt, nehéz. A kutatások tárgy szerint felosztva: Az előadások 45%-a Balatonnal volt kapcsolatos, a folyóvizekre, víztározókra és holtágakra 31, az egyéb kategóriára 24% esett. A poszterek a legkülönbözőbb problémákat mutatták be, közülük csupán a Balatonról és Kis-Balatonról 22% szólt. A sok előadás miatt kevés idő jutott vitára. Ezt a hiányt némileg pótolták a „fehér asztal" melletti szakmai beszélgetések. Ugyancsak ez okból kevés lehetőség kínálkozott a poszterek megtekintésére is. Időrendi felosztásban: Az első nap délelőttjén a Szigetközben végzett kutatások kerültek bemutatásra. Érdekes előadások hangzottak el a fito- és a zooplanktonról, a bentikus Ciliata-król és a vándorkagylóról. A vita során kiderült, hogy ezeket az értékes eredményeket az illetékesek nem vették figyelembe a Dunával kapcsolatos döntéseknél. A délutáni előadások egy része a tavi rendszerek foszfor, nitrogén és szénforgalmához kapcsolódó kérdésekkel foglalkoztak, más része a Balaton és Kis-Balaton algológiai, bakteorológiai és makrovegetációjával összefüggő problémákat tárgyalta. A második nap programja még zsúfoltabb volt, mint az első, a témakörök száma is megnövekedett. Délelőtt 3 témakör került terítékre. A Kiskörei-tározó és a holtágak botanikai és bakterológiai vizsgálatán túl ökológiai állapotuk felméréséről is beszámoltak. A különböző vizi életterek algológiai vizsgálatai közül kiemelkedően érdekesek voltak a cianobaktériumokkal kapcsolatos laboratóriumi kutatások. A Balaton fejlődéstörténetéről szóló előadásokból a tó jelenlegi változásaival kapcsolatban is leszűrhetők bizonyos tanúságok (pl. a Balatonban megismétlődő eutrofizálódási folyamatok). A délutáni előadások egy része az üledék foszfor, mikrobiológiai és gerinctelen faunájának kutatásával foglalkozott. Nagy vitát váltott ki a foszforanalitika néhány problémájának felvetése, melynek során egyes foszforadatok elfogadhatósága is felmerült. Figyelemre méltó előadás hangzott el a Balatonban élő mocsári növényfajok gombabetegségeiről, valamint a szulfátredukáló és anaerob fehérjebontó baktériumok előfordulásáról különböző szennyezettségű vízterekben. A harmadik napi 12 változatos témájú előadása közül négy kívánkozik kiemelésre: izolációs technikák alkalmazása oldott huminanyagok vizsgálatánál; szennyvíztisztítás békalencse fajokkal; HPLC-s pigmentanalízis alkalmazása a fitoplankton diverzitásának vizsgálatában; ionösszetétel és sókoncentráció változásának hatása a Ciliata együttesekre szikesvizekben. A poszterek témája ugyancsak sokrétű volt. Algológiával és makrovegetációval a munkák 35%-a foglalkozott és hasonló arányú volt a Zooplankton és bentikus állatvilágról bemutatott anyag is. Az elhangzott előadások teljes terjedelemben, az elmúlt évhez hasonlóan, a Hidrológiai Közlöny 1998. évi valamelyik számában fognak megjelenni. Most is, mint korábban, a megjelentetés érdeme dr. Vágás István a Hidrológiai Közlöny főszerkesztőjének és dr. Bíró Péter az MHT Limnológiai Szakosztálya elnökének érdeme. Dr. Ponyi Jenő A Magyar Hidrológiai Társaság Európai Integrációs Munkacsoportjának ülése Az MHT múlt évben létrehozott Európai Integrációs ad hoc Munkacsoportja 1998. márc. 16-án. dr. Ijjas István elnök vezetésével megtartotta második ülését. Meghallgatta az integrációs munkálatok előrehaladásáról szóló tájékoztatásokat, majd megtárgyalta azokat és javaslatokat fogalmazott meg a Társaság szakosztályainak és bizottságainak címezve. Elsőként Holló Gyula KHVM főosztályvezető-helyettes és dr. Szlávik Lajos OVF főigazgató-helyettes adott tájékoztatást az EU csatlakozásra való felkészülésről és a kapcsolatos feladatokról. Elhangzott, hogy bár a magyar helyzetelemzés a legjobban sikerültnek tekintett a csatlakozni kívánó országok között, mégis vannak nehezen behozható lemaradásaink, amelyeket fel kell számolni a csatlakozás idejéig, ami 2002-2005 közötti években várható. Ezek között az egyik legnehezebben rendezhető a nagyra nyílt közműollónk zárása és ami csatlakozik hozzá, a vízminőség helyzete. Sok a tennivaló a jogharmonizáció, a szabványosítás. normatívaképzés terén és új tartalommal kell megtölteni a képzési munkát is. Minden szakembernek és a nagyközönségnek is - mindenkinek a maga szintjén - tájékozottnak kell lenni a csatlakozás feltételeiről, körülményeiről és tennivalóiról. Jól alakul a PHARE programon belüli magyar tevékenység, de még sok feladat vár elvégzésre. Magyarországnak van vízügyi politikája, amelynek egy társadalmi-politikai átalakulás utáni jogi környezete van és abban működik. Szükség van a csatlakozás korszakának az új politikájára, amelyet ki kell dolgozni. Ezután Ijjas dr. és Szlávik dr. ismertette a EUROWATER projekt előrehaladását. Az öt példaország bemutatkozó jelentésének mintájára elkészült a magyar országjelentés, amely a további munkák során kitűnő kézikönyvként is használható. Különösen az egységes szemléletet és tájékozottságot szolgálja. Ezzel tulajdonképpen a EUROWATER CEC alapozó munkáját is sikerült végrehajtani. Megtartották a 14 ország munkaértekezletét Siófokon az ICID Regionális Munkacsoportjának és az OVF-nek a védnöksége alatt. A workshop egyik fontos eredménye, hogy az EUROWATER projektben előirányzott 10 horizontális jelentést további kettővel célszerű kiegészíteni, figyelembe véve a közép51