Hidrológiai tájékoztató, 1998 június

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Uherkovich Gábor: A Balaton üledékfelszíni algavegetációja kutatása

flos-aquae (L.) Ralfs, Oscillatoria chalybea (Mert.) Gom., Pediastrum boryanum (Turp.) Menegh., Pediastrum simplex Meyen. (Az Aphanizomenon általában csak kitartósejtekkel van képviselve.) Az együttesek a tó egyes részein további szubdomináns elemekkel gazdagszanak; ezekről és ezek értelmezéséről idézett tanulmányaim részletesen szólnak. Vannak algák, amelyek megfigyeléseim szerint a tó bizonyos részeihez kötődnek. Ilyen pl. a Microcrocis granulata Skuja, amely a Zala-torok előtt és attól kissé keletebbre, a déli parton meglelhető ritka kékmoszat. A déli part közelében található meg a Holopedia dietelii (Rieht.) Mig. kékmoszat. Inkább vagy kizárólag az északi parti sáv üledékfelszínén él az Anomoenneis sphaerophora (Kütz.) Pfitz., a Caloneis permagna (Bailey) Cleve, a Cymbella helvetica Kütz., a Cymbella ehrenbergii Kütz., a Pinnularia nobilis Ehrenb. Az északi part mentének érdekes és jellegzetes szervezete a Gyrosigma prologatum (W. Smith) Cleve sajátos morfológiájú és gyakran félreismert kovamoszat. Csak kevés próbából került elő a nyilván lokális megjelenésű Stenopterobia intermedia (Lewis) Hust. és a Surirella capronii Bréb. kovamoszat. Az általam vizsgált üledékfelszíni algataxonok közül álljon itt egy Conjugatophyceae-szervezet: Staurastrum balatonicum Uherkovich, amelyet ismételt előfordulásai után írtam le [20]. A Balaton szabad víztükre alatti üledékfelszínen végzett algavegetáció-tanulmányaim kiegészültek néhány, a balatoni nádasöv üledékfelszínén végzett vizsgálattal, amelyek publikálása 387 algataxon előfordulását tisztázták, és ezek gazdag ábradokumentálását is hozták [20]. Ez a tanulmány elsősorban azért íródott, hogy további hasonló kutatásokra ösztönözze fiatalabb kutatótársaimat. (Sajnálatos, hogy ez a tanulmányom is, miként a témakörben írt két másik tanulmányom terjedelme miatt nem jelenhetett meg hazai szakfolyóiratban, hanem a publikálásra nemzetközi szerkesztésű külföldi folyóiratot kellett igénybe vennem.) A parti makrofiton öv üledékfelszíni algaegyütteseiben a legnagyobb különbségek természetesen abból adódtak, hogy a gyűjtési minta a nádas övnek a hullámzás által jobban érintett széléből vagy a hullámzástól jobban védett belsejéből származott. A Gomphonema ventricosum Greg., érdekes Eunotia-fujok, a Fragilaria lapponica Grun. a kovamoszatok sorából, az egyéb algák közül a nagyobb faj- és egyedszámban jelen levő Desmidiales-taxonok és Ophiocytiumtaxonok jelezték az itteni algaegyüttesek sajátos eltérő vonásait. Ebben a rövid áttekintésben utaltam arra, hogy a balatoni üledékfelszín a maga sokszáz algataxonjával a jövőben is fontos kutatási téma, sőt - legfontosabb vizeink egyikéről van szó fontos feladat a magyar limnológia számára. Ezek a kutatások nemcsak a tó élővilága kötelezően kiegészítendő „leltárját" bővítik, hanem az algák dominancia- és konstancia-viszonyainak feltárásával a tó szaprobitási és trofitási helyzetének árnyaltabb megismerését is szolgálják. Röviden szólnom kell még arról is, hogy a régebbi múltban a Balaton üledékfelszíni algák mellett a parti makrofiton-öv perifitonját (a „nádasbevonatot") alkotó algaegyüttesek is a kutatás mostohagyermekei voltak, pedig az ezen algák alkotta óriási aktív felület rendkívül fontos a tó életében. Cholnoky Béla [ 11 úttörő, de nem folytatott vizsgálatai (1929) után külföldi kutató, Meschkat [3, 4], utóbb Tamás [5], majd újabban Lakatos és társai |2J próbáltak ezekben az élőegyüttesekben áttekintést teremteni. Jómagam az 1976 nyarán és telén a Paloznaki-öbölben, a Sajkodi-öbölben, a Bozsai-öbölben és Zánka előtt különböző vízi makrofitonokról különböző vízmélységből vett minták feldolgozásával próbáltam a téma kidolgozottságához és további hasonló kutatásokra ösztönzőleg hatni. A meglelt 401 algataxon és a gazdag ábra-dokumentáció hozzájárult a kérdéskör árnyaltabb szemléléséhez. Két rövidebb [12, 15] hazai publikáció után terjedelmesebb külföldi megjelenésű [16] publikációban adtam közre eredményeimet a témáról, jórészt ösztönzésül hasonló, mások által végzendő munkákra. Egyértelmű, hogy legfontosabb állóvizünk és egyben legfontosabb üdülővizünk élővilága és azon belül algavegetációja körében a plankton mellett az üledékfelszín és a „nádasbevonat" vizsgálata egyaránt fontos. Sőt arra is vannak új adatok, hogy új aszpektusként mindezekhez a cyano- és chlorobacteriumok („pikoalgák") kutatásának is társulnia kell. Ebben a rövid összefoglalóban ezekre az evidenciákra szerettem volna elsősorban felhívni a figyelmet. IRODALOM [\] Cholnoky, B.: Epiphyten-Untersuchungen im Bulaton. - Internat. Rev. ges. Hydrobiol., 1929, 22. 313-345. [2] Lakatos, Gy., Vörös, L., Entz, B.: Qualitative and quantitative studies on the periphyton (biotecton) of reed in Lake Balaton. - BFB-Bericht, 1982, 43, 40-61. [3] Meschkat, A.: Vorläufige Mitteilungen über die Ergebnisse quantitativer hydrobiologischer Untersuchungen in den Phragmites-Beständen des Bulatonufers. - Magy. Biol. Kut. Münk. (Tihany). 1931, 6, 93-103. [4] Meschkat, A.: Der Bewuchs in den Röhrichten des Plattensees. - Arch. Hydrobiol., 1934, 27, 436-517. [5] Tamás. G.: Beiträge zur Algenflora des Balaton-Sees. III. Algologische Untersuchungen im Aufwuchs der Makrovegetation des Sees im Jahre 1963. Annal. Biol. Tihany. 1964. 31, 255-272. [6] Tamás, G.: Tájékozódó jellegű vizsgálatok a Balaton fenékiszapján az 1965. évi gyűjtések alapján. - Annal. Biol. Tihany. 1966, 33, 193-210. [7] Tamás, G.: Quantitative Untersuchungen im Bodenschlamm des Balaton-Sees auf Grund der Sammlungen des Jahres 1966. - Annal. Biol. Tihany, 1

967, 34, 233-254. {8] Tamás, G.: Quantitative Untersuchungen des Mikrophytobenthos des BalatonSees auf Grund der Sammlungen des Jahres 1967. - Anna!. Biol. Tihanv. 1968, 35, 227-246. [9] Tamás. G.: Quantitative investigations of microphytobenthos in 25 transversal sections of Lake Balaton. - Annal. Biol. Tihany, 1971, 38, 269-283. [101 Tamás. G.: The biomass changes of microphytobenthos in Lake Balaton during the 1960s. - Annal. Biol. Tihany, 1974, 41, 343-356. [11] Uherkovich, G.: Előzetes balatoni fltobentosz adatok. - Hidrobiol. Társ. Van dorgy. előad. (Keszthely), 1979. III. A. H.. 1-6. [12] Uherkovich, G.: Data on the Periphyton of the Balaton. -Acta Biol. (Szeged), 1979b. 25, 29-34. [13] Uherkovich, G.: A Balaton-kutatás újabb eredményei. 1. Mikrofitobentosz adatok a Keszthelyi-öbölből. - MTA Veszprémi Akad. Biz. Monográfiái, 1980, 6, 85-86. [14] Uherkovich, G.: A Balaton üledékfelszínének algái. - XX///. Hidrobiol. Napok előadásai (Tihany), 41—42. [15] Uherkovich, G.: Adatok a balatoni perifiton ismeretéhez. I. XXIV. Hidrobiol. Napok előadásai (Tihany), 1983. 23-24. [16] Uherkovich, G.: Beiträge zur Kenntnis des Periphylons des Plattensees (Balaton, Ungarn). - Arch. Hydrobiol. Suppl.. 1984, 62, 159-203. [17] Uherkovich, G.: Weitere Beiträge zur Kenntnis der Algenvegetation auf der Sedimentoberfläche im Balaton (Plattensee. Ungarn). - Limnologica (Berlin), 1988, 19, 35-59. [ 18] Uherkovich, G.: Beiträge zur Kenntnis det Algenvegetation auf der Sedimentoberfläche im Schilfgürtel des Plattensees (Balaton, Ungarn). - Limnologica (Berlin), 1992, 22, 165-187. [19] Uherkovich, G.: Adatok a Balaton nyugati medencéjének üledékfelszíni algavegetációja ismeretéhez. - Somogyi Múz. Közi. (Kaposvár). 1966, 12. 223-255. [20] Uherkovich, G., Csermák, K.: Beiträge zur Kenntnis der Algenvegetation auf der Sedimenloberfläche im Schilfgürtel des Plattensees (Balaton. Ungarn). Limnologica IBerlin), 1992,22, 165-192. [21] Uherkovich, G.. Lantos, T.: Angaben zur Kenntnis der Algenvegetation auf der Sedimentoberfläche im Balaton (Plattensee), Ungarn. - Limnologica (Berlin), 1987, 18, 29-67. 33