Hidrológiai tájékoztató, 1998 június

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Pup Vilmos: Javaslat a közfürdők létesítéséről és működéséről szóló 121/1996. (VIi. 24.) Korm. rendelet végrehajtására

Javaslat a közfürdők létesítéséről és működéséről szóló 121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet végrehajtására A magyar fürdők, ezen belül a termál- és gyógyfürdők vendégforgalma a hazai- és külföldi idegenforgalom szerves része. Talán az is megkockáztatható, hogy a fürdő idegenforgalmi impulzusadó, az ország jelentős termál- és gyógyfürdői célpontok a kikapcsolódni, rekreálódni, gyógyulni vágyó emberek részére. A célpont és a lakhely közötti távolság utazásra, közbenső városok megtekintésére ösztönöz. Ennek hatására jelentős költést eredményez a közlekedés, a nagy bevásárlóközpontok, az éttermek, a szállodák részére. A fürdők bevétele szolgáltatásaikkal együtt a fenti költségek maximum 5%-a. Jelenleg 26 településen 35 gyógyfürdő üzemel hazánkban, közülük jó néhány nemzetközi elismertséggel. A hazai fürdők kb. 90%-a az önkormányzatok tulajdonába került a 90-es évek elején. A természetes folyók, vízpartok, tavak mellett létesített fürdők általában nem küzdenek vízminőségi gondokkal, mivel rendszerint az élővíz öntisztuló képessége megoldja e problémát. Ezeknél a fürdőknél létesítmények elhasználtsága okozhat problémát. Különösen nagy gonddal küzdenek azonban a mesterséges, épített medencékkel üzemelő fürdők, ezen belül a 30 °C-nál melegebb vizű medencékkel üzemelő termál- és gyógyfürdők. A mintegy 350 fürdőben - pontos statisztikai adatok hiányában - kb. 1000 medence üzemel jelenleg, melynek egynegyede a forgatott rendszerű, a többi töltő-ürítő üzemelésű. A töltő-ürítő rendszerű medencék belső vízáramlása általában nem megfelelő, a pangó részeken a baktérium feldúsulás fertőzés forrását, járványok kialakulását eredményezheti. Nyáron a nagy forgalmú időszakban enterális járványok keletkezhetnek. A járványok többségét az elmúlt 20 évben a vérhas kórokozója okozta. A néhány napos lefolyású betegségek általában gyógyszerrel jól gyógyíthatók. De igazán azok a kórokozók veszélyesek - vírusok, gombák és baktériumok -, amelyek nem akut betegséget okoznak, hanem azok, melyek néhány hónap, vagy év után okoznak betegséget szervezetünkben. Ezek szennyezett vizű fürdőmedence-használattal is terjedhetnek. A 121/1996.(VII.24.) Korm. rendelet „a közfürdők létesítéséről és működéséről" a tulajdonosok és üzemeltetők részére előírja a korszerű üzemeltetés feltételeit. A 6. § (4) pontjában előírja, hogy: „Új fürdőmedence csak vízforgató berendezéssel létesíthető. Töltő-ürítő rendszerű medence felújításakor gondoskodni kell vízforgató berendezés létesítéséről, továbbá arról, hogy vízáranilási szempontból holt terek ne alakuljanak ki. Felújításnak minősül a medencével kapcsolatos minden olyan javítás, illetve átalakítási munka, melynek keretében a medence mélységét, vagy alakját megváltoztatják, a bukóélt átalakítják, vagy a burkolatot kicserélik. Vízforgató berendezéssel az elfogadott ütemterv szerint, de legkésőbb 2002. december 31-ig kell a medencéket felszerelni." Ez a rendelet számításaim szerint 18-20 Mrd Ft beruházási költséget ró a tulajdonosokra, illetve az üzemeltetőkre. A fenti rendkívül nagy összeg töredéke sem áll rendelkezésre az érdekelteknek. Ezért a cél megvalósítása érdekében fontosnak tartom az állami hozzájárulást. Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium Turizmus Főosztálya 1997. évben 100 millió Ft-ot pályázatok útján biztosított „a gyógy- és termálfürdők zavartalan működését fenntartó zavartalan vízellátásának biztosítására. Az IKIM szakemberei észrevették, hogy a turizmus fenntartása, ösztönzése egyebek között csak jól üzemelő biztonságos vízellátású fürdőkkel lehetséges. Azonban az eddigi összeg nagysága a feladathoz képest nem elegendő. Javaslom azért, hogy az 1998-2002 közötti időszakban évi 500 millió Ft álljon rendelkezésre e célra. A céltámogatási rendszerbe fogadással (BM-PM) a Környezetvédelmi-, és a Vízügyi Alappal együtt elérhetőnek látszik, hogy a 18-20 Mrd Ft 40-50%-a támogatásból összegyűjthető, a többit a tulajdonosok és az üzemeltetők biztosítanák. A vízforgatással negyedére csökken a medence friss víz igénye és egyenleges vízminőségű fürdőüzemeltetést tesz lehetővé. A vízforgatás szerepét az éves vendégfogadásban az 1. ábra szemlélteti. Legelőször a gyermek- és pancsoló medencéket kell folyamatos víztisztításra átalakítani. Ezt a tan- és úszómedencék kövessék. Legvégül az olyan medencék átalakítása szükséges • Vendég fő • ivóvizmS •Hévízm3 PF

orgatott viz m3 1. ábra. A vízforgatás szerepe az éves vendégfogadásban 24