Hidrológiai tájékoztató, 1998 június

MEGEMLÉKEZÉSEK - Dr. Vitális György: Emlékezés dr. Papp Károly hidrológiai munkásságra születése 125. évfordulóján

ségnek példát mutassak arra, hogy milyen úton-módon készül és hogy mi mindent felölel ilyen védőterületi javaslat, azért íme közrebocsátom ezt a tanulmányt, annál is inkább, minthogy világos tárgyalása és könnyed nyelvezete, a szóbanforgó munkát a nagyközönségnek is érthetővé teszi." Az 1 db 1:2880-as ma. térképmellékletet és 9 ábrát tartalmazó kiadvány I. A fürdő története, II. Geológiai viszonyok, III. Daruvár-fürdő hévvizű fonásainak leírása (János forrás, Siegenthalforrás, Anna vagy Központi iszapfürdő, Új iszapforrás, Altalános iszapfürdő, Mária forrás, Antal-fürdő forrását az alkálikus földes hévizek csoportjába sorozza), IV. A védőterület szükségességének indokolása [Daruvár közönséges és langyos vizű kútjainak összeállítása] A) Közönséges hőmérsékletű kutak, B) Langyos vizű kutak) és V. A védőterület tervezete (A külsq és B belső védőterület) csoportosításban példamutatóan foglalja össze egy védőterület kialakításának gyakorlati szempontjait. Schaff er X. Ferencz: Általános geológia (Budapest, 1919. Kiadja a Magyar Természettudományi Társulat) függelékében (pp. 623-676.) Papp Károly három hidrológiai témájú fejezete szerepel. I. A földmelegségi mélységi fokozat (geotermikus grádiens) Magyarországon című fejezetben (pp. 623-628.) részletes adatokat közöl A) A városligeti artézi kút Budapesten (geológiai szelvénnyel), B) A nagysármási mélyfúrások és C) Az alföldi artézi kutak témaköréből. V. Magyarország artézi kútjai című fejezetben (pp. 637-645.) ismerteti a A) Tektonikus eredetű artézi vizek, B) Thalasszikus, vagy limnikus artézi víztartók, és C) A Nagy Magyar-Alföld artézi kútjai (térképpel és átnézetes szelvénnyel) magyarországi előfordulásait. VI. A magyar birodalom ásványos vizei című fejezetben (pp. 645-654.) a hévvizek sorában bemutatja az egyszerű és földes, a kénes, a vasas hévvizek, valamint a lúgos és sós hévvíz; a hideg ásványvizek között a lúgos vagy alkáliás, az alkáliás konyhasós, a földes, a vasas, a kénes savanyúvizeket, a szulfátos savanyúvizek, a vasgáliczos timsós és a keserűvizek, valamint a sziksós-konyhasós tavak és a konyhasós (haloid) ásványvizek előfordulásait. A városháza udvarán mélyítendő fúrással kapcsolatban kidől-' gozott terjedelmes elaborátuma kivonatos ismertetése „A Fővárosi Tanácsház udvarán tervezett artézi kútfúrás földtani lehetőségei" címmel (Hidrológiai Tájékoztató, 1961. augusztus hó, pp. 25-26.) nyomtatásban is megjelent. A mészkőből és márgából, majd a dolomitból fakadó hévforrások ismertetése után összefoglalóan megírja, hogy: „Véleményem tehát az, hogy a Fővárosi Tanácsháza udvara, amely a budai hévforrásoktól kereken 1 km távolságra, a városligeti artézi kúttól 3 km-re van, alkalmas helyre mutatkozik hévizű artézi kút mélyesztésére, amely felszökő vizet ígér. Mindezek alapján javasolom a Fővárosi Tanácsháza udvarán egy 600 m-es mélyfúrással, a hévíz felkutatását, s a feltárandó hévíz központi fűtésre való felhasználását." *** Papp Károly professzorral a Magyarhoni Földtani Társulat (MFT) szakülésein már gyerekkoromban volt szerencsém találkozni. A hozzá fűződő emlékeim közül csak két epizódra utalok. Nagyapám Vitális István az MFT fennállásának 90 éves fordulóján, 1940. április 17-én Magyarország széntelepeiről tartott előadását követően Papp Károly köszöntötte a „Magyarország szénelőfordulásai" című nagy munkájának megjelenése alkalmából (Földtani Értesítő, V. 1. 1940. pp. 67-69). A másik kiemelendő találkozásom 1961. augusztus 18-án volt, amikor tápiósági otthonában látogattam meg, és meghitt beszélgetésünk során felkértem a fentebb hivatkozott városházi tanulmányának a Hidrológiai Tájékoztatóban való közlésére. ^ ^ Befejezésül Bogsch László által a Földtani Közlönyben írt nekrológja [ 1 ] zárómondatát idézem: „A magyar geológusok együttese és különösen a Magyarhoni Földtani Társulat akkor becsüli meg önmagát, ha elhunyt érdemes elődök munkásságát és egyéniségét torzító tükör nélkül, megértéssel és emberi megbecsüléssel értékeli. Papp Károly nevét nem halványuló betűkkel kell beírnunk a magyar földtan történetébe és emlékét megbecsüléssel őriznünk!" Dr. Vitális György IRODALOM [UBoíjscA L.: Dr. Papp Károly emlékezete (1873-1963). Földtani Közlöny, XCV. 3. 1965. 270-275. [2J Bogsch L: Emlékezés Papp Károlyra születésének 100. évfordulóján. Földtani Közlöny, 104. 4. 1974. 432^137. [3] Brezsnyánszky K.: Emlékbeszéd. Elhangzott a „Tápióságtól Tápióságig", Papp Károly életrajzi kiadványa megjelenése alkalmából rendezett ünnepségen, Tápióságon, 1966. november 8-án. Földtani Közlöny, 126. 2-3. 336-338. [4] Csíky G.: Papp Károly professzor emlékezete. Földtani Tudománytörténeti Évkönyv, 12. 1990.92-114. [5] Csíky G.: Papp Károly. In: Magyarok a természettudomány és a technika történetében. Életrajzi Lexikon A-tól Z-ig. Főszerkesztő: Nagy Ferenc. BME, MMÉV. MTA. MTESZ, MVSZ. OMIKK kiadása, Budapest, 1992. 391-392. [6] Csíky G.: Papp Károly. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerkesztő: Nagy Ferenc. BETTER. MTESZ. OMIKK kiadása. Budapest, 1997. 624-625. [7] Emlékkönyv szentkirályszabadjai Papp Károly-nak, a budapesti királyi magyar „Pázmány Péter" tudományegyetemen a földtan rendes, és az őslénytan h.-tanárának negyedévszázados szakírói munkásságának jubileuma és ötvenedik születésnapja alkalmából. Kiadták tanítványai, Budapest, 1923. [8] Földtani Értesítő: Szentkirályszabadjai Papp Károly. Földtani Értesítő, VI. 2. 1941.49-52. [9] Földtani Szemle: Emlékfüzet Papp Károly 25 éves tanári működéséről. Földtani Szemle. II. 1. 1944. 1-25. + XII. műmelléklet. [10] Hála J. szerk.: Tápióságtól Tápióságig. Tisztelgés Papp Károly geológus emléke előtt. Kiadta Tápióság Barátainak Köre. Tápióság, 1996. 1-66. Ebben: „Tanulmányok és cikkek Papp Károly életéről és munkásságáról." Összeállította: Hála J. és Horváth Cs. 13