Hidrológiai tájékoztató, 1998 június

MEGEMLÉKEZÉSEK - Dr. Vitális György: Emlékezés dr. Papp Károly hidrológiai munkásságra születése 125. évfordulóján

eltűnt, akkor egy kis mélységű (2,5-3,0 m) kutat létesítettek, amelyből azonos minőségű vizet nyertek. A „földes-meszes, kénes, szénsavas víznek rádium-emanáció" tartalma is van. Az ásványvízről ekkor már rendelkezésre állott a Stollár-féle elemzés és Földvári Aladár hidrogeológiai tanulmánya a forrásról. A XXX. Országos Belneológiai Kongresszuson, 1925. április 17-én Emszt Kálmán „Az ásványos források chemiai alkatának állandóságáról" c. előadásában összefoglalta mindazokat a megfigyeléseket, vizsgálati eredményeket, amelyeket több évtizedes munkájával szerzett. Olyan nagyságokra hivätkozik, mint Fresenius, Suess Ede, Hankó Vilmos, Riegler Gusztáv, akik a forrásvizek kémiai változását megállapítják ugyan, de annak okát nem kutatják, főként nem a foglalás anyagát és állapotát. Több példát hoz fel a kémiai változásra (Ránkherlány, Bajmóc, Koritnica, Margitsziget, Gyergyótölgyesi-forrás, illetve kút) és arra, ahol változás nem volt (szinyelipóci Salvator-forrás). „Új ásványos forrás"-nak minősíti a „kékkúti savanyúvizet", amelyet két ízben volt már alkalmam megvizsgálni. E forrásnak megfúrására és foglalására oly nagy gondot fordítottak, hogy a további megfigyelések előreláthatólag az ásványos víz chemiai alkatának állandóságát fogják bizonyítani." Azt a következtetést vonta le vizsgálataiból, „hogy a szakszerűen foglalt ásványos források chemiai alkata állandó". De nagyon fontos lenne a tudományos megfigyelés és a tudományos feldolgozás. A megfigyeléshez „egy pontos hőmérő, és a hőmérsék ellenőrzésére, a forrás vízbőségének megmérésé"-re lenne szükség, s ha szénsavas a forrás, akkor a szénsav tartalmának gyakori meghatározására. A kémiai összetételhez Than Károly módszere kiválóan alkalmas, bár elegendő a vezetőképesség ellenőrzése, s ezzel az egy meghatározással már látni lehet az esetleges változást. Nagyon kevés forrás rendelkezik radiológiai vizsgálattal, „pedig a radium-emanatio-tartalom sok ásványos ívó- és fürdőforrásnak hathatós gyógytényezője." Az előadó azzal zárta előadását, hogy a források tudományos megfigyelésének szükségessége azért nagyon fontos, mert csak az így nyert adatokból lehet a magyar fürdőkönyvet összeállítani. Emszt Kálmán a nagyon értékes víz- és kőzetelemzéseivel beírta nevét a magyar földtan és vízföldtan történetébe, s ezzel az ilyen irányú kutatók legkiválóbbjai közé került. Egyet lehet vele érteni abban, hogy az vízelemző először a források foglalását, kutaknál a csövezést ellenőrizze le. Ez most is érvényes, csak ma már az ásványvizek túlzott igénybevételekor döntő jelentőségűek a hidrológiai és a vízföldtani tényezők. Dr. Dohos Irma IRODALOM [1] Csajághy G.: Emszt Kálmán emlékezete. Földtani Közlöny, 88.1. 1958. 1-4. [2] Vogl M.: Emlékezés Emszt Kálmánra. Földtani Tudománytörténeti Évkönyv. 3. 1974. 35-37. Emlékezés dr. Papp Károly hidrológiai munkásságára születése 125. évfordulóján Dr. Papp Károly a budapesti, illetve a Pázmány Péter Tudományegyetem geológus professzora, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Szent István Akadémia rendes tagja, majd főtitkára, a Magyarhoni Földtani Társulat elnöke és tiszteleti tagja, a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztálya alapító tagja életét és munkásságát számos megemlékezés [7, 8, 9, 2, 4, 3], életrajz [5, 6], valamint tanulmány és nekrológ [10, I] taglalja. A jelen emlékezés keretében az ez ideig kellőképpen nem ismertetett tevékenységére: a hidrológiai és a hidrológiához közel álló munkásságára kívánjuk - a nyomtatásban megjelent közleményei alapján - a figyelmet felkelteni. A fiatal Papp Károly első nyomtatásban megjelent „A Tápió partján" című. hidrológiainak is minősíthető, meghitt lelkesedésű írása [Tárcza a Szabad Szó képes politikai napilap (II. évf. 158. sz. 1894. jún. 8. p. 2.) a következő sorokkal kezdődik: „A keleti dombok mögül kibukó nap elönti rózsás fényével a Tápió síkságát s megaranyozza a messzeterjedő nádast, a hosszan nyúló füzeseket. A kígyózó patak lomha lassúsággal bujkál a vén füzek alatt s csak itt-ott tűnik elő ezüst szalagja az imbolygó nádas egy-egy tisztásán." A tárca második részében így ír: „Hideg őszi szél süvölt át a Tápió-síkságon, fel-fel kap egy óriási levélhalmazt a nyárfaerdőkből s röpíti tova délre, a Zagyva síkja felé. A nádas, mint megáradt folyam, óriási hullámokat vet s rohan délnek, míg végre elvész a látóhatár tengerében."] „A parádi Csevice forrásairól" (Földrajzi Közlemények, XXXIII. 2. 1905. pp. 46-58.) című tanulmányában az I. Irodalmi áttekintést követően, II. A parádi ásványvizek csoportosítása során 1. Kénsavas-vasas-timsók vizek (Fürdővíz, Aknalúg, Dr. Papp Károly (Tápióság, 1873. 11. 04. - Tápióság, 1963. 06. 30.) 9