Hidrológiai tájékoztató, 1997
2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Góg Imre: A gyulai Kapus-híd "hat-nyolc schukk vizet szorított meg"
A hídhoz szükséges téglát Békésen égették. A kőmívesmunkákat Nuszbeck Mihály, az ácsmunkákat Brugcr Ignác gyulai mesterek készítették. A kétszer öt és egyharmad öl (2x12 m) nyílású, 30 m hosszú, négy és fél öl (8,60 m) széles kőhíd 1815-1816. évek között készült cl. Üzembe helyezésére 1817-ben került sor. A fokozódó árvizek miatt elengedhetetlenné vált, a KörösökBerettyó-vidék pontos vízrajzi felmérése, és térképeinek elkészítése. Ezt a nagy munkát Huszár Mátyás és munkatársai végezték cl 1818-1824. évek között. E tervek elkészülése után igen vontatottan kezdődtek meg a Körös-vidék vízszabályozási munkái. A gyulai fehér-körösi Kapus-híd pillérre - az akkori mérték szerinti - láb, hüvelyk és vonal-beosztású vízmércét helyeztek. Ez a vízmérce ma is eredeti helyén van, és az ország legrégibb beépített vízmércéje (1. és 2. kép). A Körösök vízrendszerében érdekelt, három vármegye Bihar, Arad és Békés - közül a legtöbb munkát Arad megyében, a Fehér-Körösön végezték, 1833-1845. évek között, Beszédes József mémök irányításával. Töltéseket építettek, 49 helyen végeztek folyómeder átmetszést és ennek kapcsán a FehérKörös hossza 38,5 km-rel megrövidült. Ezekkel a munkákkal Arad megye mentesült az árvizektől, de Gyulán és környékén a Fehér-Körös vízszintje jelentősen megemelkedett. Az árhullámok sokkal korábban és nagyobb hevességgel érkeztek vidékünkre. tábla Foto: Góg Imréne 2. kép. Az emléktábla elhelyezési ünnep ség (zárórend ezvény) résztvevői és a Kapus-híd Foto: Góg Imréné 1. kép. A hídpilléren az ország legrégibb beépített vízmércéje, mellette az 1986. december l-jén a Vízrajzi Centenárium (MHT, KÖRVIZIG rendezvén y) alkalmábó l elhelyezett cmlékAz árvizek sorozatosan érkeztek: 1830-, 1838-, 1844-, 1845(ekkor Gyula belterületén 272 lakóház dőlt össze) 1849-ben. Az árvízsújtotta területeken az érintettek tehetetlenül álltak az árvizekkel szemben. Gyula város elöljárósága drámai hangú jelentésében számolt be a megyének, segítséget várva. Az 1816-ban elkészült Kapus kőhídnál, az egyre magasodó árvizek problémákat okoztak. A híd „hat-nyolc schukk vizet szorított meg". (A schukk régi hosszmérték.) 1838-tól a Kapus-hidat tervező Bodoki Mihály halála után fiát Bodoki Károlyi, választották a vármegye mérnökévé. Ezután ő foglalkozott a híd ügyével is. 1847. április 14-én - 150 évvel ezelőtt - Bodoki az alábbiakat állapította meg a gyulai Kapus-híddal kapcsolatban: „A Fehér-Körös rendes szélessége 16-18 öl. A híd megépítésével a folyónak 12 1/2 ölre való megkeskenyedésével (1. ábra) a »közép oszlop« (hídpillér) miatt, dagadást okoz a vízszintben. Ennek következtében nagy sebesség keletkezik a közép oszlop ellenállása miatt. A közép oszlop miatt, a parti falak alsó részére irányuló erős örvénylések keletkeznek. Ez különösen a jégzajlás alkalmával a mészhabarcsot és téglákat kikotorja stb. A hídnak mostani állása víztani tekintetben igen hibás, mivel a folyamra, mind magára nézve káros hatású, azért is mint hibás vízi létesítményt kijavítani nem érdemes. Mostani állásában azon kívül, hogy költséges, igen bizonytalan a tartóssága." Javasolta a híd átalakítását, a közép oszlop és a két tégla ívének az „eltörlését" és a megmaradó parti falak közé egynyílású fa ívhíd építését (2. ábra). A Helytartótanács nem járult hozzá, hogy kőhíd helyett fahíd épüljön, mert megállapították, hogy a kőhidat 794 ft költséggel ki lehet javítani. A megtervezett és javaslatba hozott új fahíd építésének elhagyásával 2000 ft „kíméltetik" meg. A kőhíd mint írták - továbbra is megmarad huzamosabb ideig, minden költséges kijavítás elmarad, ellenben az igen „múlékony fa szerkezetű" hidat a folytonosan szükséges kijavítások igen tetemes pénz összegeket „nyelnek" el. A Kapus-híd további ügyét a szabadságharc levette a napirendről. Sorsát véglegesen az újabb 1855. évi nagy árvíz oldotta meg. A Fehér-Körös árvize ekkor kétszer öntötte el Gyula város belsőségét, és ennek következtében 600 lakóház dőlt össze a városban. Ezen árvíz után a Fehér-Köröst újonnan ásott, 19,1 km hosszú mederben, (akkor Gyula-Békési nagycsatornának nevezték) vezették el, távolabb a várostól. A Fehér-Körös megmaradt szakaszából Élővíz-csatorna elnevezésű vízfolyás alakult ki, melybe ezután csak szabályozott víz jutott. így ezután már nem érte több árvíz ezen folyószakaszon a Kapushidat és Gyula városát. 32
