Hidrológiai tájékoztató, 1997

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula: Nyugat-Gerecse csúcsos-hegyi édesvízi mészkő-előfordulás paleo-hidrogeológiai vizsgálata

Nyugat-Gerecse csúcsos-hegyi édesvízi mészkő-előfordulás paleo-hidrogeológiai vizsgálata DR. SCHEUER GYULA 1. Bevezetés A nyugat-gerecsei hévforrások paleo-hidrogelógiai vizsgálatával kapcsolatosan az eddig tanulmányozott és ismertetett kedvező feltártsági adottságokkal (kőbányák) rendelkező édesvízi mészkőösszleteken túlmenően újabb olyan előfordulások részletesebb megismerésére is lehetőség nyílt, amelyeknél a korábbi feltártsági viszonyok igen kedvezőtlenek voltak. Ilyen előfordulások közé tartozik többek között a csúcsoshegyi e\6íoxáa\&s is, ahol a közelmúltban olyan kedvező feltártsági körülmények alakultak ki, amelyek biztosították a mészfelhalmozódást létrehozó hévforrásoknak részletesebb vizsgálatát, mert eddig csak a lejtőn lecsúszott kisebb-nagyobb mészkőblokkok nyújtottak lehetőséget a megfigyeléseknek. A csúcsos-hegyi mészkő tanulmányozásának keretében részletesen megvizsgáltuk az önálló előfordulásként kataszterezett ún. betlehemi travertinót is [5]. 2. Csúcsos-hegyi hévforrástó vizsgálata A Gcrccsc-hegység nyugati oldalán a Komáromi-öblözct felé cső területrészen a Tata-Dunaalmást összekötő útból kiágazó Római út mellett a Betlehemi crdészháztól északra található a vizsgált csúcsos-hegyi édesvízi mészkő-előfordulás [1], Helyileg a közvetlen környezetben levő Kőpitc, Les-hegy édesvízi mészkövekhez kapcsolódva helyezkedik cl (1. ábra) és keletkezése azzal a jelentős hévforrás tevékenységgel áll összefüggésbe, amely a Nyugat-Gerecsének erre a területére annyira jellemző. Környezetéből meredek peremmel emelkedik ki, amely egyben jelzi a mészkő elteijedését is. A mészkő legmagasabb helyzetben 220 m tengerszint feletti szinten található, de déli irányban lépcsősen magassága 210-205 tengerszint felettire csökken jelezve azt, hogy képződése utáni mozgások az egykori egységes mészkőtestet feldarabolták és az egyes blokkok egymáshoz képest kisebb-nagyobb mértékben elmozdultak eredeti helyzetükből. A Les-hegy irányába elnyúló keskeny gerincet alkot a mészkő és ezen belül három önálló kisebb kúpszerű kiemekedés figyelhető meg, ahol részben szálban, részben pedig törmelékben fordul elő. A megfigyelések alapján a csúcsos-hegyi édesvízi mészkő területi elterjedése kb. 350x100 m-ben, vastagsága pedig kb. 5 m-ben adható meg. Tehát egy észak-déli irányú keskeny és kis vastagságú édesvízi mészkövet halmoztak fel c helyen fakadó hévforrások. 1. ábra. Áttekintő helyszínrajz a csúcsos-hegyi édesvízi mészkő-előfordulásáról I. Köpitci édesvízi mészkő; 2. Les-hegyi édesvízi mészkő; 3. Csúcsos-hegyi édesvízi mészkő; 4. Lecsúszott mészkőtömbök; 5. Betlehemi kavicsbánya mészkőblokkok; 6. Dal földtani kutatófúrás; 7. Dunaalmás nagy-hegyi édesvízi mészkő 23