Hidrológiai tájékoztató, 1997

2. szám, október - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Terbócs Attila: Szemelvények a vízszerzés néprajzából. II. Primitív lápi kutak

ilások 1. ábra. Nádcsőkút és használata (.

Herman O. nyomán) szí vóka A nádcsőkút elkészítése nem kívánt sok időt és fáradságot, így mindennapos látvány volt a lápon, főleg lápi tanyák, ösvények, kaszálók közelében. Gyakorisága ellenére a lápi ember megbecsült kútja volt, hiszen igazán friss vízzel még cz is ritkán szolgált. Ennek érdekében igyekeztek árnyékos helyen leszúrni, ahová nem tűzött a nap, sőt a Sárréten és az Ecscdilápon még az enyhet adó réti kunyhóban, a' fekvőhely fejrésze mellett is készítettek nádcsőkutat [5, 15]. A jó vizű kutak helyét ismerték, s a Bodrogközben kibontott bugájú nád lefűzésével jelölték meg. Noha bárki használhatta, féltékenyen óvták, s ennek köszönhetően egy-egy üdítő vizű nádcsőkút akár egész nyáron ál szolgálhatott. Tavasszal azonban mindenképpen újat kellett készíteni, mert a zord téli időjárás és áradás csak elvétve kímélte meg [1, 3, 4]. Egy efféle nevezetes nádcsőkúthoz fűződő történetet közölt Ecsedi I. a Bodrogközből (hihetősége e helyütt talán nem is fontos, annál érdekesebb a kút megbecsültségének érzékeltetése): egy híresen friss és hideg vizet szolgáltató nádcsőkútnál pár tekintélyes férfiú borozni gyűlt össze, s ennek során úgy hűtötték le a bort, hogy a kútba töltötték, majd pár óra elteltével azon keresztül szívták magukba az üdítő és ízletes - „fröccsöt"...! [3]. A nádcsőkút eredetkérdése messzire vezethet, ha talán nem is annyira, mint azt Herman O. több helyütt hangoztatta (akként vélekedett ugyanis, hogy „csakugyan ősi szerszám, mely anyagánál fogva elenyészett, de mostkori alakja bevilágít az ősi lápok emberének életébe") [10]. A nádcsőkút első ismert említése 1840-ből, Heves megyéből való, de arra semmi bizonyíték nincs, hogy cz valóban az, tehát szűrőnyílásokkal ellátott kút lett volna. Ennek technológiai leírását a néprajztudomány számára csak Herman tette ismertté, múlt század végi tyukodi gyűjtőútját követően [7, 10]. Ómaga ekképpen méltatta a nádcsőkutat: „A praktikus amerikai, Norton, fogyó századunk dereka táján oly szerkezetet fedezett fel, a mellyel bárhol és hamar ivóvízhez lehetett jutni. Ez a Norton-kút. És a midőn 1867-ben az ángolok abesszíniai hadjáratban nagyon bevált, mint tábori kút fontosságot öltött, nyomban akadt egy pár német, a ki az elsőbbséget a németség számára követelte, kimutatva, hogy Nigge már 1815-ben, Mchn már 1830-ban szerkesztett ilyen kutat. Ha a magyar csikásznak-pákásznak - valahol az Ecsedi-lápon - erről az elsőbbségi háborúról tudomása volt volna, bizonyosan elkaczagja magát, mert az ő, ősi soron kedves kútja mégis csak egy kicsit régibb Nigge uram eszénél és Norton gyakorlati érzékénél" [10]. Még egyet is értenénk Hcrmam\a\ a nádcsőkút ősiségét tekintve, ha csupán az egyszerű szívócső archaizmusára kívánt volna rámutatni, ahogy azt tanulmányában Gunda B. tette [6], aki a vízivás egyik formájaként felfogható vízszívás, és eszköze, a szívócső alkalmazási körét foglalta össze írásában, széles etnológiai kitekintéssel. Ebből kiderül, hogy a legtöbb kultúrában ismertek a legkülönfélébb csont-, fa-, nád-, szalma stb. szívókák. Használóik segítségükkel egyrészt elérhették a távolabb fekvő vizet, illetve olyan edényekből ihattak, amelyekből egyébként nehézkes lett volna, másrészt elkerülhették, hogy a túlonnan hideg víz „megüsse" a fogukat. A Kárpátmedencében használtak olyan teljesen egyszerű, üreges gallyakat, csontokat, szalma- vagy nádszálakat, amelyek segítségével felszíni vízforrásból, fa odvából, korsóból, csobolyóból, csobánból, kútvödörből, vályúból stb. szívták fel a vizet. Ilyen volt például az alföldi nádsíp (csinep, szívóka) és a dunántúli cséve. A nádcsőkút alkalmazásához közelebb álló eljárás ismert szerte az Alföldről, amelynek során egy teljes hosszában átfúrt nádszálat dugtak le alkalmilag a lápon, illetve áradás idején a telken, és azon keresztül szívták fel a vizet [11, 13]. Ez a XX. század közepéig fennmaradt az alföldi halászok és nádvágók körében. A fentiekben ismertetett nádcsőkút voltaképpen nem más, mint e meglehetősen szokványos szívócsövek fejlettebb 15 I