Hidrológiai tájékoztató, 1997

2. szám, október - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula: A karsztvizek mészképző tevékenységének vizsgálata

lyczhető a ballon felületen. Az átlapolás mértékének a meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a ballonnak a csővezetékben történő felfúvása után a vázanyag megrövidül. A csővezetékben, a felfújás után, ahogy a ballon átmérője nő, az impregnált vázanyagcsíkok egymáson elcsúsznak, ezért az átlapolás mértéke csökken. A méretre vágott vázanyag impregnálása a külszínen, nem messze a javítás helyétől, egy munkaasztalon történik és csupán néhány percet vesz igénybe. A műgyanta két komponensének az összekeverésére közvetlenül az impregnálás előtt kerül sor. Az impregnált üvegszövet vázanyag még egy - nyúlni képes - pamut „harisnya" borítást kap. Az alkalmazott gumitömlők rövid (50-80 cm) gyűrű alakú, gumiballonok, amelyeknek a merevítését és a javítási műveletek közben esetlegesen előforduló víz átvezetését, a belsejükön átvezető, vastag falú, polietilén cső teszi lehetővé. A javítandó csővezetékben történő mozgatásukat a merevítő cső mindkét végére szerelt görgők biztosítják. Lehetőség van arra is, hogy ne csak rövid, hanem hosszú (1030 m) gumitömlőket is alkalmazzanak. Ebben az cselben is megvan a lehetőség a javítandó szakaszhoz érkező víz továbbítására. 5.3. Bélés. A harisnyával is beburkolt műgyantás vázanyaggal ellátott gumiballont, az előkészítési munkák befejezése után, elhelyezik a javítandó szakaszban. A gumiballont a csővezetékben kötéllel mozgatják. A pontos beállításhoz tv-kamerát használnak. Az elhelyezés után a gumiballont levegővel fújják fel. 3-4 óra elteltével a gumiballon eltávolítható. Ennyi idő alatt a 3P gyanta már annyira megszilárdul, hogy még nagy külső víznyomás esetén (például magas talajvízállású helyen) sem válik le a bélés a javított cső faláról. A csővezeték folytonos bélelésénél, az egymást követő béléscső szakaszok egymáshoz átlapolással csatlakoznak. A javítás során kialakított 3-4 mm vastag, kemény, vízzáró héjszerkezet, amely a nedves csőfclülcthcz is nagyon jól tapad, ellenáll a gyökerek behatolásának. 5.4. Utómunkálatok. A béléscső végeit ugyancsak 3P gyanta segítségével alakítják ki. A bélelt csővezetékbe az oldalról történő csőbecsatlakozásokat robottechnikával, tv-kamerával végzett ellenőrzéssel, utólag alakítják ki. Szükség esetén, a csatlakozási helyek megfelelő vízzáróságának a biztosítása érdekében, a kialakított bekötések rövid szakaszai speciális eszközökkel kibélelhetők. Műgyantabevonat készíthető a csővezetékek műtárgyainak (aknáinak) a felületén is. A kész (bélelt) csőszakaszokat, az átadás folyamán célszerű tv-kamerával ellenőrizni és az ellenőrzött szakaszokról videofelvételt készíteni. Az ismertetett csőfclújítási eljárást Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon több helyen eredményesen alkalmazták. A karsztvizek mészképző tevékenységének vizsgálata DR. SCHEUER GYULA A karsztos hegységek rendszerint gazdagok változatos megjelenés formákban (barlangok, töbrök). Ezek keletkezése főleg a víz oldó hatásával magyarázható, de megfigyelhetők olyan jelenségek is, amelyek a karsztvíz oldott mészanyagának kiválásával állnak összefüggésben. Ilyen mészüledékek a karsztos hegységekben az egész világon elterjedtek és esetenként turisztikai érdekességek. A hazai karsztos hegységekre is jellemzőek (Mecsek: Tettye, Bükk: Szalajka, Lillafüred) és gyakoriak. Az édesvízi mészkövekkel kapcsolatos kutatások keretében áttekintettük az ilyen mészüledékekre vonatkozó irodalmat és főleg erre támaszkodva ismertetjük az egyes kontinensek legismertebb és legérdekesebbnek tartott előfordulásait (1. ábra, 1. táblázat) annak érdekében, hogy átfogó képel kapjunk elterjedésükről, típusaikról, továbbá, hogy a környezeti adottságok (éghajlat, domborzat) mennyiben segítik vagy gátolják keletkezésüket. 1. Nevezetes előfordulások leírása 1.1. Amerika 1.1.1. Egyesült Államok. Az Appalache hegységben levő előfordulások közül Falling spring Crcek-i (Virginia állam) mésztufa-fclhalmozódások a legismertebbek [10]. Az Oklahoma állam déli részén az Arbukle hegységben találhatók a leglátványosabb mésztufagátak a Falls Creek és Honey Creek-i karsztforrás táplálta vízfolyásokban. A legnevezetesebbek a Turner Falls és a Prices Falls, ahol érdekes kiválási formák figyelhetők meg. Nevezetes még a Harisson vízfolyáson képződött édesvízi mészkőgátak sorozata is, amelyek magassága 1-3 m között változik [3], A nyugati államok közül az idahoi Fritz Creek és a Fali Creek-i édesvízi mészkőgátakat említenénk elsősorban. Ismertek még Arizonában a Colorado folyó bal oldali mellékágában a Havasu kanyonban a mooneyi, havasui vízeséseknél képződött édesvízi mészkövek, ahol a vízből kisebb-nagyobb tetaráta medencék sorozata és egyéb látványos formák jöttek létre [2]. Megemlítenénk még érdekessége miatt a Phönix közelében fekvő Tonto Natural Bridge-i előfordulást is, ahol a mészanyag természetes hidat alkot a vízfolyás felett [3]. Új-Mexikóban pedig az állam déli részén a Guadalupe hegységben a Sitting Bull Fal/s-imészlufaAcrakódások a leghíresebbek. 1.1.2. Mexikó. Az országban a szemiarid és trópusi éghajlatú területeken egyaránt előfordulnak karsztforrásokhoz kapcsolódó édesvízi mészkövek. Ezek sorából kiemelnénk az ország déli részén Palenque közelében ismeretes Cascade Montiepa-i vízeséseknél kiváló karbonát-felhalmozódásokat, ahol több lépcsőben egymás alatt sorakozó tetaráta medencéken keresztül bukik le a patak vize (1. kép). 1.1.3. A közép-amerikai előfordulások közül a legnevezetesebb Guatemalában található Coban város közelében, ahol a karbon mészkőből fakadó források táplálta vízfolyásban képződnek az édesvízi mészkövek [7], Itt 20 gátból és 19 duz7