Hidrológiai tájékoztató, 1997

1. szám, április - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Bukovszky György: Kiegészítés az 1997. évi vízügyi évfordulókhoz - Geszler Ödönné: Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1996. évi tevékenységéről

Kiegészítés az 1997. évi vízügyi évfordulókhoz A Hidrológiai Tájékoztató 1996. évi októberi számában megjelent 1997. évi vízügyi évfordulók listáját kívánom kiegészíteni. 150 éve alakult meg, mind a Balatonmclléki Somogyi Tár­sulat, mind a Sióberki Társulat. A megalakulás körülményeit az előbbi alapszabályzata így írja le: ,A Balaton melléki posványos tájnak kiszárítása tekintetébül a Balaton vízszinének lejebb szállítása gyakori tanácskozások tár­gya volt, ez azonban némi eredményt csak abban hozott, hogy régibb időben Kriege me k, újabb időkben Beszédes József bizton­sági igazgató mérnök úrnak felügyelete alatt a Balaton és víz­szerkezeti felmérése megtörtént és az 1834. évi Ádándi Királyi biztonsági ülésen a Sión levő három malom megszüntetésével két ölre javaltatott, s aztán ezen javallat az 1836. július 12-én Balatonfüreden tartott Királyi Biztonsági ülésen kihirdetett, legfelsőbb intézmény által jóváhagyatott, az mindazon állal végre nem hajtatott mind eddig, egyedül azt az üdvös eredménye szült, hogy 1840-iki Országgyűlés a X. törvény cikkben a vizeknek és a csatornáknak rendezésére egy törvény keletkezett." Meglepő, hogy a Sió és malmainak a '20-as évek első felében végrehajtott igazításáról nem történik említés. E törvény alapján, amely lehetővé teszi a vizek lefolyását gátló akadályok eltávolítását hatóság közreműködésével megfelelő kártérítés mellett a Somogy Balaton melléki társulat a kiliti malmot, a sióberki társulat a mezőkomáromi és ozorai malmokat kívánta elbontani. Ez utóbbi azonban sokáig nem sikerült. A megye közreműködésével is hiába próbálkoztak. Végül a Társulatnál az a vélekedés alakult ki, hogy még a ma­lomfej három lábbal való csökkenését is csak a kormány köz­belépésével sikerülhetne megvalósítani. A Fejér Megyei Levéltárban található a már megszűnt Sió­berki Társulat (nem teljes) iratai és tervei. Ennek felhasználá­sával kezdtem el összeállítani a Társulat történetét. A Balaton és a Sió szabályozásának bő és kiváló szakirodalma van. A készülő dolgozatomban ezért csak azokra a kérdésekre térek ki részletesen (mint az említett Társulatok megalapításának évszáma, vagy pl. a Balaton vízállására vonatkozó „történeti vita"), amelyek a korábbi közlések tévesek, eltérőek vagy hiányosak voltak. Bukovszky György Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1996. évi tevékenységéről A Magyar Hidrológiai Társaság 79 éve tevékenykedik a vízzel kapcsolatos szakterületeken tagsága szakmai ismereteinek bővítése és kiszélesítése érdekében. A tagság. Az 1996-os évben a Társaságnak 2500 regisztrált tagja és 206 jogi tag intézménye volt. A tagok közül aktívak 1976 fő; nyugdíjasok 284 fő; tagdíjmentcs idősek 122 fő; ifjúsági tagok 63 fő; tiszteleti tagok 55 fő. Külföldi tiszteleti tagok száma 19 fő. A tagság szakterület szerint 12 szak­osztályban, lakóhely szerint pedig 18 területi szervezetben és 3 körzeti csoportban tevékenykedik, 3 üzemi szervezet is működik. A tagság havonta megjelenő programfüzetből tájékozódik a rendezvényekről. A Társaság működése. A Társaság, mint non profit civil szervezet tagjai tagdíjából és a jogi vállalatok éves támo­gatásából él. A további bevételek forrása pályázatokon való részvétel és céltámogatások elnyerése. 1996-ban az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, az Illyés Alapítvány, a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ, a Műszaki és Tudományos Egyesületek Szövetsége, a Pro Rcnovanda Hungaria Alapítvány támogatta a Társaságot. Az egyes rendezvényekhez kapcsolódóan termesztbeni támogatást nyújtottak a Kékkúti Ásványvíz Rt., a Soproni Sörgyár és más vállalkozások. A Társaság 33 M Ft bevételéből a tagdíjak és támogatások 11,5 M Ft-ot, a rendezvények bevételei 19,2 M Ft-ot, az alapcél szerinti tevékenységet segítő vállalkozások pedig 2,3 M Ft-ot tesznek ki. A bevételek a Társaság közvetlen működési költségeire, valamint a szakmai rendezvények, konferenciák rendezésére és a szakfolyóiratok kiadására teljes egészében fel­használásra kerülnek. A rendezvények többsége térítés mentes volt, a konferenciákat önköltséges alapon rendeztük. SZAKMAI TEVÉKENYSÉG KÖZPONTI NAGY RENDEZVÉNYEK A Víz Világnapja. 1994-ben, amikor az ENSZ döntése meg­született, a Társaság - területi szervein keresztül - országos mozgalmat indított a "Víz Világnapjának" megünneplésére. Ez évben harmadik alkalommal került sor az immár valóban orszá­gos rendezvénysorozatra. A Néprajzi Múzeumban ünnepi ülés keretében került sor a meghirdetett pályázat budapesti és Pest megyei eredményhirdetésre, mellyel egyidejűleg az ország 15 városában szintén kiosztották a területről érkezett pályaművekre adott díjakat. A pályázat megmozgatta az óvodásoktól a középis­kolásokig a fiatalokat, akik több ezer rajzzal, kisplasztikával, verssel és tanulmánnyal jelentkeztek. Az ünnepi ülés témája a „Városi vízgazdálkodás" volt, majd a „Megőrzendő kincsünk a Balaton" címmel ankétot rendeztünk. A területi szervezetek a Vízügyi Igazgatóságokkal és a helyi víz és csatornamű vállalatokkal együttműködve gazdag progra­mot szerveztek. Nyílt napokkal örvendeztették meg a helyi tanulóifjúságot és lakosságot. A rendezvénysorozat sajtó vissz­hangja igen kedvező volt. A Föld Napja alkalmával a Társaság a Víz Világnapjára beérkezett pályaműveket országos összehasonlításban értékelte és országos díjkiosztó ünnepség keretében díjazta. Az ünnepség és a nyertes művek kiállítása a Fővárosi Vízművek Rt.-nél volt. XIV. Országos Vándorgyűlés. 1996. május 21-24. között Sopronban került megrendezésre a vándorgyűlés, ahol öt szek­cióban 63 előadás hangzott cl. A vándorgyűlés anyagát kiadvány örökíti meg. A résztvevők három tanulmányút közül választhat­tak és fakultatív burgenlandi kiránduláson vehettek részt. Új, a Társaság részéről eddig kicsit talán elhanyagolt témát is inspirált a helyszín, ugyanis az erdészeti hidrológia módszereivel és ered­ményeivel ismerkedhettek meg a résztvevők. 46

Next

/
Thumbnails
Contents