Hidrológiai tájékoztató, 1997

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula: Közép- és Dél-Itália ismertebb hévforrásai és üledékképző tevékenységük vizsgálata

talatok szerint az erózióbázis felett fakadó forrás alatt több folyótcrasz mutatható ki, amelyek közül a karbonátanyag csak a legfelsőket borította be, mert a kiválás intenzitása az erózi­óbázis irányába gyorsan csökken és 150-200 m után teljesen megszűnik. A hévforrás kémiai összetételét az 1. táblázatban közöljük az FTV Kemokorr Kft. vizsgálatai alapján. A tágabb környezetben még több kalcium-hidrogén­karbonálban gazdag hévforrás fakad. Bag ni San Filippónál 26-58 °C-os 2190-4090 mg/l oldott sótartalmó CaHC0 3, S0 4­ban gazdag szénsavas vizek törnek fel magasan az erózióbázis felett, amelynek környezetében szintén jelentős karbonát felhalmozódások figyelhetők meg. Nevezetesek még a Chianciano Terme hévforrásai is, ahol 31 °C-os kalcium, mag­nézium, szulfátos és hidrogén-karbonátos nagy oldott sótar­talmú (3500 mg/l) vizek ismeretesek. Hasonló kémiai összetételük még a Terme di Rosellénél, Terme di Satumiánál, és a Bagni di Casciaiwnál felszínre lépő hévforrások. A Terme San Giovanni-i és a Bagni Vignoni hévforrások kémiai összetétele Vízadó kőzet Terme San Giovanni Bagni Vignoni Vízadó kőzet repedezett, karsztosodott mészkő repedezett mészkő víz hőmérséklet °C 38 °C 36-52 °C víz hőmérséklet °C mg/l c é % mg/l e é % Na'K* 488 21,1 138,5 10,8 Ca** 1060 52,7 658,5 59,0 Mg** 219 26,2 204 30,1 ci­391 11,8 80 4,0 so 4­1488 33,3 1697,2 63,4 HCOj 3111 54,8 1102,7 32,4 víztípus szénsavas kalcium, magnézium, szulfátos, hidrogén-karbonátos hévíz szénsavas, kalcium, magnézium, hidrogén­karbonátos szulfátos hévíz vizsgálat származása Cipriáni V. ct. al. 1972 FTV Kemokorr Kft. 1994 Latiamban is számos hévforrás ismeretes. Ezek kémiai összetétele és hőmérséklete tág határok között változik. A nagy oldott sótartalmú nátriumkloridos vizektől a szénsavas kalci­um-hidrogén-karbonátos-szulfátos vizekig mindenféle víztípust mutattak ki [8, 13] a vizsgálatok. A Rómától északra levő hévforrások közül ismertebbek a kö­vetkezők: - ezek a Monti Volsini, Monti Cimini, Monti Sabatini felső pleisztocén vulkánokkal állnak kapcsolatban - Canino (39 °C, 3650 mg/l oldott só) Viterbo 38-63 °C, 2780 mg/l oldott só és Ca + +, Mg + +, S0 4", HC0 3~ típusú, Vicarello (48 °C 1470 mg/l össz-só) Stigliano (56 °C 3110 mg/l össz-só). Rómától keletre és délkeletre pedig a legnevezetesebbek Bagni Tivolinál, Fiuggi Termenél és Ferentinónál lépnek a fel­színre. Ezek közül a Bagni Tivoli-i hévforrások a legismer­tebbek, mert környezetükben nemzetközileg is széles körben ismert karbonátos forrás felhalmozódások vannak, amelyeket nemcsak az ókorban, hanem ma is több hatalmas bányában 3. kép. Lejtőn képződő édesvízi mészkő Bagni Vignoninál fejtenek (2. ábra). Az itteni édesvízi mészkövet a vizsgálatok [5, 7] hévforrástavi típusba sorolták. A mészkő vízszintesen vékonyrétegezett, a rétegek hosszan követhetők, és egykori dús növényzetre jellemző megjclcnésformák ismerhetők fel. 2. ábra. Áttekintő földtani térkép a Tivoli fürdőkörnyékéről [4] 1. mezozoós-paleogén mészkő; 2. plio-pleisztocén agyag, homok, homoklomeratum; 3. pleisztocén vulkáni tufák: 4. pleisztocén klömlési kőzet (láva); 5. negyediilßszaki édesvízi mészkő; 6. alluviális Üledékek 35

Next

/
Thumbnails
Contents