Hidrológiai tájékoztató, 1997

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Sass Sándor: A digitális térkép, mint a térképhasználók új eszköze

Készül: INTERGRAPH platformon, képernyő-vektorizálással, a következő módon: A grafikus alapanyagot - a sokszorosítási eredetiket pásztázó digitalizálóval, 500 DPI felbontással szkcnncljük, így egy raszteres állományt kapunk. Ezt a raszterképet a GEOVEC program - vektorizáló program - kivetíti a képernyőre, és ezeken a raszteres vonalakon kell a kurzort végigvezetni. A vektorrá alakítás úgy történik, hogy a vonalak töréspontjaiban az egérgomb kattintásával rögzítjük a kurzor koordinátáit a rasztervonalat reprezentáló vektor töréspontjaként. Természetesen ahhoz, hogy a kurzor pozíciójának koordinátája - Gauss-Krüger koordinátája - legyen, a raszteres állományt hozzá kellett rendelni a megfelelő szelvény sarokpontkoordinátáihoz. Strukturálása: 12 témára (kategória), 53 altémára (réteg) és mintegy 650 elemre (feature) tagozódik, 35-féle attribútum-táblában lehet rögzíteni az elemek tulajdonságait. A kategória felosztást a 6. táblázaton láthatjuk. A digitális feldolgozás megkezdése előtt fel kellett építeni ezt a struktúrát. Meg kellett határozni a szerepeltetni kívánt elemeket, azok tulajdonságait, topológiai kapcsolatait stb. Az egyes objektum vektorizálása előtt be kell állítani a leendő vektor kódját, ezzel meghatározva a helyét az állományban. Az első feltöltés jelenlegi stádiumában nem foglalkozunk az attribútum-táblával. Annak adatait valahonnan, valakitől meg kell kapnunk, mert jelenleg csak nagyon kevés adat áll rendelkezésünkre, de a végső cél az, hogy ezek az adatok is fel legyenek töltve. Tényleges adatbázis legyen, amelynek csak egyik része a grafikus állomány. Digitális alapanyagként megemlítettem a Digitális Domborzat Modellt. Az adatállományon rajta lesznek a szintvonalak három dimenziós vektorokként, de mellette, mögötte, ott lesz a megfelelő szelvény DDM-jc is. Arra alkalmas elemző szoftverrel tehát három dimenziós elemzéseket is el lehet végezni. Az 1. ábrán látható térképrészlet a DTA-50 állományából ellenőrzés céljára kirajzolt L-33-60-D szelvény, Kaposvárt ábrázoló részlete. Most már összefoglalhatjuk, hogy mennyivel nyújt többet egy olyan digitális térkép, mint a DTA-50, a hagyományos analóg térképnél. Először is az adattartalma, nem a grafikus, hanem az adatbázisban levő szöveges és számszerű adatok, mennyisége több, össze sem hasonlítható az analóg térképek adataival. Az egyéb informatikai - számítástechnikai - formában tárolt adatokkal szemben pedig az az előnye, hogy az adatok logikailag hozzá vannak kötve ahhoz az objektumhoz, amelyikre vonakoznak. A topológia rögzítése egyszerűsíti az elemzéseket, lehetőséget ad elkülöníteni az összetartozó, kapcsolódó objektumokat. Nézzük a pontosságot. Mit jelent a pontosság a térképeknél? Miből tevődik össze egy térkép pontossága? Beszélhetünk tartalmi pontosságról, ábrázolási pontosságról, időbeli pontosságról azaz aktualitásról. Vegyük sorra ezeket az elemeket. A tartalmi pontosság azt takarja, hogy a valóság objektumaiból az adott fajta térképen, az adott méretarányban ábrázolandó elemek szerepelnek-e a térképen? Tehát a térkép teljesíti-e a rá vonatkozó szerkesztői előírás, esetleg szabvány, tartalmi követelményeit. A DAT-50 tartalmi követelményeit a szabvány írja elő. Az ábrázolási pontosság azt jelenti, hogy egyrészről a térképen ábrázolt objektumok egymáshoz képesti helyzete relatív helyzete -, illetve az egyes objektumok abszolút 6. táblázat A KATEGÓRIA FELOSZTÁS A VEGYES, ÁLTALÁNOS LEÍRÁS B TELEPÜLÉSEK C LÉTESÍTMÉNYEK D KÖZLEKEDÉS E KÖZLEKEDÉST SEGÍTŐ LÉTESÍTMÉNYEK F VÍZRAJZ G VIZI ÉS HAJÓZÁSI LÉTESÍTMÉNYEK H DOMBORZAT 1 NÖVÉNYZET ÉS TALAJOK J HATÁROK K KATONAI OBJEKTUMOK ÉS INFORMÁCIÓK L EGYÉB helyzete mennyire közelíti meg a valóság elméletileg elvárható leképezési pontosságát? Mit jelent ez? Egy analóg térképnél a rajz térköz - az a távolság, amit még értékelhetően ábrázolni lehet - 0,2 mm, ez a rajzi méret 1:50 000-es méterarányban 10 m-t jelent. Tehát 10 m-nél pontosabban elméletileg lehetetlen ebben a méretarányban két objektum távolságát, egy objektum koordinátáját a térképről megállapítani. A valóság ennél természetesen rosszabb, mert a tervezésnél, a kartografálásnál előforduló hibák összeadódhatnak. A digitális térkép az analóg térkép alapján készül - a DTA-50-ről beszélek tehát azt mondhatjuk, hogy elméletileg nem lehet jobb az alapanyagnál. Mégis pontosabb lesz! Miért mondom ezt? Mert az első feltöltésre lesz ez csak igaz, arra sem teljesen. A vízszintes alaphálózat pontjai - a háromszögelési pontok - a Geodéziai Adat Bázisból cm pontosságú koordinátákkal kerülnek be az adatállományba. A szelvények sarokpont koordinátái számolt értékek, a programból mm pontossággal kerülnek rögzítésre. Tehát c pontok esetében a digitális állomány pontosabb, mint az alapanyag. Helyesbítéskor már ezekre a pontokra - sarokpont, háromszögelési pont - végzett tájékozású légifelvételeket fogunk használni, ennek az lesz az eredménye, hogy alulról fogjuk közelíteni a rajztérközből adódó ábrázolási pontosságot. Az időbeli pontosság vagyis az aktualitás. A feldolgozandó alapanyag legrégebbi szelvényei 5-7 évesek. Az első feltöltés ilyen lesz. A helyesbítéskor, mint mondtam, a legfrissebb légifelvételeket fogjuk használni. Alapfeladatunk a térképi állomány állandó felújítása a rendelkezésünkre álló eszközökkel. Most már az eszközeink meg fogják engedni a szinte naprakész alapanyag előállítását. Más a helyzet az attribútum-tábla adataival. Az első adatfeltöltés is nehézséget fog okozni, ki szolgáltasson adatot, mennyiért, miből finanszírozzuk, ha fizetni kell érte stb? Az adatkarbantartás legalább ilyen nehéz kérdés lesz. 5. A katonai térképészet és a digitális térkép Válasszuk ketté a témát, az egyik oldal a térképhasználó, a másik oldal a térképkészítő. A katona, mint térképhasználó, egy jó ideig még papírtérképet fog használni, korszerű rádiója sincs, nemhogy számítógépe lenne. Rajta úgy tudunk segíteni, 18