Hidrológiai tájékoztató, 1997

2. szám, október - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Papp Ferenc: A VÍZ VILÁGNAPJA '97 - általános ismertető és 16 Területi Szervezet beszámolója

Győr Megyei Területi Szervezet Területi Szervezetünk két előadóüléssel emlékezett meg a Víz Világnapjáról. Március 20-án Mosonmagyaróváron Baross Károly a Területi Szervezet elnöke és Stipkovits Pá! polgármester köszöntötte az egybegyűlteket. A „Mosonmagyaróvár és a vizek kapcsolata" címmel rendezett előadássorozat keretében Huszár Attila az AQUA Szolgáltató Kft. igazgatója a város ivóvízellátásáról és szennyvízkezeléséről, Koltai Gábor a Fertő-Hanság Nemzeti Park munkatársa a város környéki vizes élőhelyekről, Kertész József az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Szigetközi Szakaszmérnökségének vezetője pedig a város környéki felszíni vizekről tartott vetített képes beszámolót. Az előadások után került sor a környékbeli általános iskolák részére szervezett rajzpályázat eredményhirdetésére. A pályázatra 318 db vízzel foglalkozó rajz érkezett, a díjakat Területi Szervezetünk elnöke adta át. A március 21-én, a győri Városháza dísztermében rendezett ünnepi előadássorozatot a Városi Önkormányzattal, a PANNONVÍZ Rt.-\c\ és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatósággal együtt szerveztük „Győr, a vizek városa" címmel. A jelenlevőket Tamás Zoltán városi környezetvédelmi főmérnök és dr. Károlyi Csaba a KHVM osztályvezetője üdvözölte. Az előadássorozat keretében Győr vízbázisairól Janák Emil az ÉDUVIZIG osztályvezetője és dr. Neiger Róbert a PANNONVIZ Rt. igazgatóhelyettese, az ivóvíz-előkészítésről és -szétosztásról Töke László (PANNONVÍZ Rt.), a város szennyvíztisztítási programjáról Egyedi Judit (PANNONVÍZ Rt.) és Kovács D. Zoltán (ÉDUVIZIG) tartott beszámolót. A város vízkárelhárítási helyzetét Petrőcz Bálint (ÉDUVIZIG), felszíni vizeinek minőségét dr. Homyák Margit (ÉDUKÖF), a környezetkímélő áruszállítás lehetőségeit Pintér Ákos (Győr-Gönyü kikötő Rt.), a város környéki élővilágot pedig dr. Alexay Zoltán ismertette. Az előadások után dr. Deák András vezetése mellett a résztvevők megtekintették a „Duna történeti térképei" című kiállítást. Az ünnepségsorozathoz kapcsolódva „nyílt nap" volt Győr város vízügyi létesítményeinél és a Vízügyi Igazgatóság nicki, dunakiliti és fertőrákosi telephelyein. Petrőcz Bálint Hajdú-Bihar Megyei Területi Szervezet A tiszántúli rendezvénysorozat megnyitására március 21-én, Debrecenben, a Vízügyi Igazgatóság központjában került sor. A megjelenteket Pádár István a Társaság helyi szervezetének elnöke köszöntötte, Beleznai Tibor vízügyi igazgató „Barátunk és ellenségünk a víz" címmel tartott bevezető előadást, majd Kovács László a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Rt. vezérigazgatója beszélt a megye településeinek vízellátási és csatornázási helyzetéről, Tóth József a Debreceni Vízmű Rt. műszaki igazgatója pedig a város szennyvízkezelésének fejlesztéséről. Ezt követően került sor a „ Víz az élővilág bölcsője" címmeX meghirdetett pályázat díjainak átadására, valamint „Múlt és jelen "címmel egy vízügyi kiállítás megnyitására. Ez a kiállítás az ár- és belvízvédekezés, vízgazdálkodás emlékeit és jelenlegi gyakorlatát mutatta be, március végéig több, mint 600 tanuló tekintette meg, s ennek során a Vízügyi Igazgatóság szakemberei rendhagyó osztályfőnöki órák keretében adtak ismertetést a Tiszántúl hagyományos és korszerű vízgazdálkodásáról. A Berettyóújfalui Eötvös József Szakmunkásképző Iskolában Kálóczi Lajos szakaszmémök-helyettcs négy osztály részére tartott előadási Magyarország vízgazdálkodásáról. Március 24-én a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság szakemberei előadásokat és konzultációt tartottak a vízbázisvédelemről és a sérülékeny vízbázisokról. Ezen a meghívott polgármestereken kívül több más érdeklődő is részt vett. Buti Gergely osztályvezető ismertette a térség sérülékenynek minősített vízműveinek és érintett településeinek listáját. Tájékoztatást adott arról, hogy ezek a települések, valamint a Tisza mentén kijelölt távlati vízbázisok települései hogyan juthatnak állami támogatáshoz. Béres Lászlóné csoportvezető a vízbázisok sérülékennyé minősítésének feltételeiről szólt, hangsúlyozva, hogy a listára került települések vízműveinek védőterületét a következő években mind a felszínen, mind pedig a felszín alatt szigorú vizsgálat alá fogják venni. E vizsgálatok költségeit az állami költségvetés finanszírozza. A konzultáció keretében a következő kérdések megvitatására került sor: - mi az oka, hogy ekkora figyelem terelődött a vízbázisok védelmére; - mitől függ a szennyeződés terjedése, mitől sérülékeny egy vízbázis; - melyek a közös feladataink a felszín alatti vizek védelmében. Március 26-án a világnapi rendezvénysorozat befejezéseként Kóthay László vízügyi osztályvezető tartott előadást a Vízügyi Igazgatóság központjában a belvízvédelmi művek állapotáról és a védekezés megváltozott körülményeiről. Béres Lászlóné Komárom-Esztergom Megyei Területi Szervezet Társaságunk területi szervezete március 18-án rendezett ünnepi előadóülést a Megyei Önkormányzat tanácstermében. Bártfay Miklós főmérnök ünnepi megnyitóját követően négy szakmai előadásra került sor. Szilágyi Gábor (Bányászat és Környezete Mérnöki Iroda Kft.) a sérülékeny vízbázisok védelmének országos és területi programját ismertette. A Komárom-Esztergom megyei program számos különlegessége közül megemlítette, hogy az ivóvízbázisok túlnyomó többsége karsztra települt, ezek jó része eredetileg a szénbányászat vízvédelmi céljait szolgálta, és hogy a további üzemeltetés megtervezésénél figyelemmel kell lenni a tatai forrásrendszer rehabilitációs igényeire. Mindebből következően a vízbázisok biztonságba helyezése során különös figyelmet kell fordítani az utánpótlódási területek megtisztítására, a bányászati előzmények hatásainak észlelésére, valamint a vízbázisok együttes üzemeltetésénél olyan optimum megtalálására, mely a vízgazdálkodási, vízminőség-védelmi, gazdasági és környezetvédelmi szempontokat egyaránt kielégíti. Tóth Mária (Észak-dunántúli Vízmű Rt.) a Vízmű működési területére eső vízbázisok minőségvédelmének aktuális kérdéseit elemezte. Külön-külön foglalkozott a hasznosított készletek több, mint 75%-át kitevő karsztvizek, a közel 20%-ot képviselő parti szűrésű vizek és az alig 3%-ot jelentő rétegvizek problémáival és védelmével. A jelenlegi helyzetről összefoglalóan megállapította, hogy drámai változások nincsenek, de az enyhe romlási tendenciák is igazolják a fokozott védelem és az észlelő hálózat üzemeltetésének szükségességét. 47