Hidrológiai tájékoztató, 1997

2. szám, október - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Papp Ferenc: A VÍZ VILÁGNAPJA '97 - általános ismertető és 16 Területi Szervezet beszámolója

a vízkészletekkel való gazdálkodás szabályozását, amelyről az 1995. évi LVII. vízgazdálkodási törvény intézkedik. A törvény kimondja, hogy: „Aki a vízkészlet hasznosítására jogot szerzett, köteles a hasznosításba vont vízkészletet - a hasznosítás mértékének arányában - biztonságban tartani, továbbá gondoskodni a szennyvizek összegyűjtéséről, elvezetéséről és a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő elhelyezéséről." Meghatározza még a vízigények kielégítésének sorrendjét is, ahol első helyen szerepel a létfenntartási ivó- és közegészségügyi, valamint a katasztrófaelhárítási vízhasználat. A 2249/1995. sz. Kormányhatározat az ivóvízbázisok védelmét biztosító célprogram összeállítására vonatkozik. Előírásai alapján a KHVM összeállította az ivóvízbázisvédelem folyamatát, amelyen belül az első és a legfontosabb feladat az alapállapot-felmérés (1), majd a biztonságba helyezés (2) és végül a biztonságos üzemeltetés (3) megvalósítása. Az alapállapot felmérés már 1996-ban megtörtént, s eszerint 658 sérülékeny vízbázist vettek számba, amelyben a védőterületek kijelölésének lehetősége, a szennyezőforrások számbavétele, a megfigyelő-ellenőrző rendszerek tervezése, telepítése, próbaüzemelése és az állapotértékelés szerepel. E munkálatok finanszírozására 7,5 milliárd forint áll rendelkezésre, s egy-egy vízbázisra így kb. 11 millió forint jut. Terv szerint a teljes program 8-10 év alatt valósul meg, amelyből 1997-ben 60-70 vízbázis védelmét lehet biztosítani. A költségigényes munkálatokra jellemző, hogy az Európai Unió előírásai szerint végzett egy-egy vízvizsgálat 180 ezer forintba kerül. A vízügyi ágazat kiemelt célprogramját, a vízbázisvédelmet a Magyar Hidrológiai Társaság is magáévá tette és területi szervezetei, körzeti és üzemi csoportjai a március 22-i Víz Világnapjáról ennek jegyében emlékeztek meg. Az ünnepi előadóülések, kiállítások és filmvetítések sok esetben többnapos programként szerepeltek március 18. és 26. között. A vízbázisok védelmének témaköréhez kapcsolódott egyéb fontos helyi problémák feltárása és megvitatása is, mint pl. a rákhegyi ivóvízbázis átalakításának kérdései, Sopron ivóvízellátását biztosító vízkészletek hidrogeológiai védőterületeinek kijelölése, üzemelő és távlati vízbázisok állapotfelmérése. A központi rendezvényt a Társaság a Magyar Tudományos Akadémiává közösen rendezte. Glatz Ferenc, az Akadémia elnöke előremutató nyitó előadását 4 téma köré csoportosította: A XXI. század stratégiai kérdése, az állam szerepe a XXI. században, az új polgári magatartás és a tudományos tervezés. Ezután Lötz Károly a vízgazdálkodás időszerű kérdéseivel, Kuncze Gábor az önkormányzati feladatokkal, Kovács Árpád a vízbázisok állapotfelmérésével és az információs rendszer kidolgozásával, Starosolszky Ödön a nemzetközi szabályozással és a víz társadalmasításával foglalkozott. Varga Miklós hangsúlyozta, hogy a vízbázisvédelmi programmal gyakorlatilag felkészültünk az Európai Unió követelményeihez. Az ünnepi ülés V. Nagy Imre előadásával, a vízbázisvédelem legfontosabb feladatainak felvázolásával fejeződött be. Dr. Dobos irma A VÍZ VILÁGNAPJA '97 - általános ismertető és 16 Területi Szervezet beszámolója Alig négy éve, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének 47. közgyűlése március 22-ét a Víz Világnapjává nyilvánította, s az ünnepi rendezvényekhez azóta minden évben egy kiemelt témakört és egy vezérgondolatot is illeszt. Ebben az évben a kiemelt téma: „A vízbázisvédelem és a vízkészletek felmérése", a vezérkérdés: „Elegendő-e a világ vízkészlete?" A Magyar Hidrológiai Társaság az előző évekhez hasonlóan idén is jelentős szerepet vállalt a rendezvények előkészítésében és lebonyolításában. Az Akadémia dísztermében lezajlott központi ünnepélyt együtt rendezte a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériummal, az Országos Vízügyi Főigazgatósággal, és a Magyar Tudományos Akadémiával. Bevezetőként elhangzott Frederico Mayor UNESCO főigazgató világnapi üzenete és Göncz Árpád köztársasági elnökünk megnyitója. Előadást tartott Glatz Ferenc az. MTA elnöke, dr. Lötz Károly és Kuncze Gábor miniszter, Kovács Árpád környezetvédelmi helyettes államtitkár, dr. Varga Miklós vízügyi főigazgató, Rémai János a KHVM főosztályvezetője és dr. Starosolszky Ödön Társaságunk elnöke, a zárszót pedig dr. Hajós Béla vízügyi helyettes államtitkár mondta. A rendkívül érdekes előadásokat a napi sajtó részletesen ismertette, az OVF lapja, a VÍZTÜKÖR pedig egy különszámban teljes teíjcdelmében közzétette. A vidéki rendezvények lebonyolítása során a Társaság területi szervezetei szorosan együttműködtek a helyi Vízügyi igazgatóságokkal, Környezetvédelmi Felügyelőségekkel, Természetvédő Egyesületekéi és Vízművekkel. Ezekről is rendszerint megemlékeztek a helyi lapok, rádiók és televíziók, de úgy gondoltuk érdemes lenne egy helyen összefoglalni a történteket. Örömmel tapasztaltuk, hogy a Szerkesztő Bizottsághoz majdnem mindenhonnan meg is érkeztek a kért beszámolók, melyek alapján most közel teljes képet adhatunk az egész országra kiterjedő, több, mint egy hónapig tartó gazdag eseménysorozatról. A Szakosztályok és Szakbizottságok ünnepi megemlékezései néhol kapcsolódtak a helyi rendezvényekhez, néhol a világnapi témához. Az utóbbiak feltétlenül külön említést érdemelnek, ezért a vidéki rendezvények ismertetése után adunk róluk rövid összefoglalást. Baranya Megyei Területi Szervezet Pécsett az MTESZ székházában március 25-én tartottuk az ünnepi ülést Szappanos Ferenc vízügyi igazgató elnökletével. Ezen két időszerű előadás hangzott el. Hainess Jenő a 105 éves Pécsi Vízmű Rt. vezérigazgatója a Tettye-forrás vízgyűjtő területének védelmi kérdéseiről tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást. Történelmi adatokkal érzékeltette a forrás múltbeli jelentőségét. Bemutatta, hogy a város hosszú ideig csak a forrás fakadási szintje alatt építkezett. 44