Hidrológiai tájékoztató, 1996
1. szám, április - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Gábri Mihály: PHARE-támogatási irányelvek - Dr. Bognár Győző: Emlékülés az 1956. évi dunai jeges árvízről
PHARE-támogatási irányelvek Mint már általában ismeretes, a Lengyelországban (P) és Magyarországon (H) megindult gazdasági-politikai folyamat támogatására (A, R, E) tizenkét európai ország - Európai Közösség - 1990-ben indította el a PHARE-programot. Az Európai Unió PHARE-programja 1995-re már tizenegy ország a történelemben szinte példa nélkül álló - segélyprogramja lett. E program környezetvédelmi feladatait az illetékes minisztériumhoz tartozó KKA (Központi Környezetvédelmi ALap, PHARE és Fejlesztési Koordinációs Főosztály) látja el. A KTM az 1995. évi LVI. törvénnyel tette közzé az e feladat végrehajtásához szükséges Támogatási Irányelveket. A szélesebb körű tájékoztatás érdekében a következőkben tételesen soroljuk fel a támogatással elérni szándékozott célokat: a környezetkímélő gazdasági szerkezetek kialakítása, ösztönzése; a környezeti ártalmak megelőzése; a bekövetkezett környezeti károk csökkentése, felszámolása; a védett természeti értékek, területek fenntartása; a hatékony környezetvédelmi megoldások ösztönzése, előmozdítása; a társadalom környezeti szemléletének fejlesztése. E célok elérését közvetlenül elősegítő fejlesztések között kifejezetten a vízvédelemre vonatkozik a következő tétel: „A vizek mennyiségi és minőségi védelme, ezen belül a fejlesztésre fordítható keret legalább 20%-a a Balaton vízminőségének támogatása." Röviden megemlítjük, hogy a többi tétel érinti a levegőtisztaságot, a hulladékok káros hatásának csökkentését, a zaj- és rezgésvédelmet, a védett természeti értékeket, a környezetvédelem ipari hátterét, végül a környezet védelmét szolgáló nemzetközi hitel-, segély- és együttműködési programok megvalósítását. A KKA terhére, illetve a vele összehangoltan rendelkezésre álló PHARE-források terhére pályázat útján - vissza nem térítendő támogatás, - kamatmentes, vagy kedvezményes kamatozású visszatérítendő támogatás, végül - hitelgarancia (együtt: támogatás) nyújtható. A támogatás igénybevételeinek részletes feltételeit: A KKA 1996. évi TÁMOGATÁSI IRÁNYELVEI Általános és PHARE-forrásra" című, 1995 decemberében megjelent kiadványa tartalmazza. Nem támogatható az a pályázó, mely a támogatásban részesítendő tevékenység végrehajtásához szükséges, vagy az azzal összefüggő, előírt hatósági engedéllyel, képesítési előírással nem rendelkezik, illetve tevékenységi körében e tevékenység nem szerepel. Vissza nem térítendő támogatás költségvetési szervnek stb. adható. A vonatkozó szerződést a KTM-mel, vagy az általa megbízott szervezettel kell megkötni. Szabályos PHARE versenytárgyalás nélkül lebonyolított, illetve elindított fejlesztésre PHARE-támogatás nem adható. A támogatási célok teljesülése esetén várható környezeti hatások leírása a VIZEK MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI VEDELME témakörben a következő pontokra tagozódik. 1. Szennyvízelvezetés, -tisztítás, iszapkezelés, vízbázisvédelem Ide tartozik a megfigyelő kutak, védelmi műtárgyak építése, korszerű közműpótlók létesítése, a szennyvíztisztítás fejlesztése, környezetbarát megoldásokat elősegítő technológia-váltás, a települési folyékony hulladék kezelése, illetve - szabad szennyvíztisztító kapacitás megléte esetén - a szennyvízelvezetés fejlesztése és a védőterületek kijelöléséhez szükséges intézkedések. 2. Üdülési célokat (is) szolgáló felszíni vizek (tavak, holtágak) mennyiségi és minőségi vedelme Az üdülési célt szolgáló vizek a melléjük települt üdülőtelepek miatt erősen szennyeződhetnek. Támogatható feladat a szennyező anyagterhelés csökkentése, a vízminőségjavítás, a biológiai és kémiai megfigyelő hálózat fejlesztése. A fenti két pont alapján azon vízvédelmi beruházások támogathatók, melyeket üzemelő, érzékeny karsztvíz bázisok utánpótlódási területén fekvő településeken terveznek; továbbá a vonatkozó rehabilitációs programban azon szervek beruházásai, amelyek az adott felszíni vizeknek kezelői, vagy pedig tulajdonosai. Vagyis kizárólag vízminőségvédelmi és élőhelyrekonstrukciós fejlesztések juthatnak támogatáshoz. Az azonos megítélésű projektek között az ipari erdetű, valamint a települési szennyezések csökkentése, továbbá a beruházás költséghatékonysága, finanszírozhatósága részesülhet előnyben. 3. A Balaton vízminőségvédelme A támogatás a víz minőságánek javítása és a tó ökológiai helyreállítása érdekében történő beruházásokat segíti. Erre külön Támogatási Irányelvek készültek, melyeket az érdekeltek ismernek. Gábri Mihály Emlékülés az 1956. évi dunai jeges árvízről A Magyar Hidrológiai Társaság Bács-Kiskun Megyei Területi Szervezete és az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság 1996. március 11-én a helyőrségi művelődési központban tartott emlékülésen idézte fel a negyven évvel ezelőtti katasztrofális dunai jeges árvíz szakmai és emberi emlékeit, tapasztalatait, kedves ás tanulságos epizódjait. Czigler István igazgató bevezetője után Szabó Lajos osztályvezető áttekintette az utolsó kétszáz év bajai árvizeit és részletezte az 1956. évi jeges árvíz meteorológiai, hidrológiai és árvízvédelmi körülményeit, jellegzetességeit. Rámutatott a folyószabályozási és árvízvédelmi követelményekre. Ezt követően Kiss György az MHT tiszteleti tagja és dr. Bognár Győző, az MHT Vásárhelyi Pál-díjasa, mindketten nyugdíjban levő volt, bajai vízügyi igazgatók, a védekezés, illetve a helyreállítás eseményeit idézték fel. A szakmai összefoglalást és értékelést hangulatos történetekkel egészítették ki. Az ülést az akkori árvízről szóló kiállítás követte, majd a veterán védekezők nyugdíjas találkozó keretében fehér asztalnál folytatták az emlékezést. Dr. Bognár Győző 46