Hidrológiai tájékoztató, 1996

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula-Szentirmai László-Szentirmai Lászlóné: A Chilei el Tatió hidrotermás terület gejzírjei és hévforrásai

Áramlási irány 4. ábra. Az előírt követelményeknek megfele az elemre való felülése esetén, az elem egy korlátozott, még megengedhető erő hatására kibillen, vagyis a hajófenék nem hasad fel. 4.2. Mesterséges medergalériák és közműalagút kialakítása. A TÉRTERV Kft. tervezői az illetékesek figyelmét felhívták arra az egyedülálló lehetőségre, hogy a Duna meder alatt közműalagút építhető szárazon. A lehetőség kihasználása megtörtént, és a közműalagút teljes hosszban szárazon épült meg. Ehhez kapcsolódott viszont egy formájában teljesen újszerű vízépítési munka. A vízerőmű és a duzzasztómű összesen kb. 250 000 m 3 térfogatú munkagödrének a visszatöltését - figyelem­be véve a tömörítési és egyéb követelményeket, célszerűen ho­mokos kaviccsal kellett előirányozni. Adódott az ötlet, hogy egy ilyen tömegű szivárgótest alá célszerű szárazon beépíteni egy olyan perforált gyűjtőcsőrendszert, vagyis medergalériát, amely a közműalagúton keresztül könnyen kivezethető a partra. Mivel 3en biztosított mederfenék-részlet a hajóútban mesterségesen szárazon létrehozott medergalériával még senki sem találkozott, jelentős ellenállás mutatkozott meg egyes szak­hatóságok részéről ezzel szemben, annak ellenére, hogy a tapasz­talatok szerint szükséges jellemzők (pl. tartózkodási idő, beszi­várgási intenzitás, vízminőség) megfelelőek voltak. A túlzottan szigorú előírásokkal arra ösztökélték a tervezőket és a megbízót, hogy mondjanak le erről a „képtelenségről". Végül is a galériák üzembe helyezésének eredményei minden kétkedőt megcáfoltak, mivel egy heti tisztítószivattyúzás után jelentősen több és jobb minőségű vizet adtak, mint a környék parti szűrésű kútjai. Ez nem jelent kevesebbet, mint azt, hogy a parti szűrésű ivó­vízkincsünk nem egy természetadta véges készlet, hanem megfe­lelő módszerekkel a szükségleteknek megfelelően bővíthető, ha pl. a folyószabályozási beavatkozásoknál ezt egyik célnak, illetve tervezési szempontnak tekintjük. Ez pedig sokat segíthet e két te­vékenység eddigi szembeállásának feloldásában. A Chilei el Tatió hidrotermás terület gejzírjei és hévforrásai DR. SCHEUER GYULA-SZENTIRMAI LÁSZLÓ-SZENTIRMAI LÁSZLÓNÉ Dél-Amerikában a földrész nyugati oldalán kialakult Andok igen kiterjedt vulkánosságához kapcsolódva számos hidrotermás terü­let ismeretes. A legjelentősebbeket megemlítve, csak felsorolás­szerűen: Venezuelában az Azufrat Grande, ahol a hévforrások mellett szolfatárák és fumarolák is vannak jelentős kén- és kova­kiválással. Kolumbiában a Ruíz, Tolima, Puracé, Tuquerres vul­kánok környezetében fordulnak elő érdekes hidrotermamezők, esetenként különleges lerakódásokat létrehozva (pl. alumínium­szulfát). Ecuadorban a Cayambe, Pichicha, Antisana, Tungura­gua vulkánokkal összefüggő hidrotermákat indokolt kiemelni. Peruban az ország déli az egykori, igen kiterjedt vulkánosságot kísérő jelenségként több hidrotermás területet ismertet az iroda­lom [3], ahol esetenként gejzírek is előfordulnak. Bolívia délnyu­gati részén a számos, ma már nagy részt inaktív vulkán környeze­tében a hévforrások mellett gőz- és gázfeltörések, „iszapfortyo­gók" találhatók. Argentínában pedig a legnagyobb és a legneve­zetesebb hidrotermás területek a Neuquen várostól északnyugat­ra, a chilei határnál levő Copahue vulkán környezetében vannak. Chile a dél-amerikai hidrotermás területek és az ezekhez kap­csolódójelenségekvonatkozásában különleges jelentőségű, mert az ország északi részén alakultak ki olyan egyedi vízföldtani adottságok, amelyeknek köszönhetően itt található meg a földrész egyik legjelentősebb hidrotermás területe, ahol a vulkánossággal összefüggő megnyilvánulási formák együttesen megfigyelhetők. Továbbá olyan különleges egyedi adottságokkal is rendelkezik, amelyek a világ legismertebb hidrotermás területeire (Kamcsatka, Új-Zéland, Izland, USA: Yellowstone Nemzeti Park) sem jellem­zők. Chile északi részén (1. ábra), az Atacama sivatag keleti pere­méhez közel, a Nyugat-Kordillerák nyugati oldalán - ahol a föld­tani felépítésben nagy szerepet játszanak részben a még aktív (Lascar, Apagado), részben pedig a ma már inaktív vulkánok ki­ömlési és szórt anyagai - helyezkedik el (2. ábra) a Tatio inaktív vulkán nyugati lábánál a Geiser el Tatio-i hidrotermás terület. E részen az irodalmi adatok szerint [4] 40 gejzír, 60 kisebb-na­gyobb hévforrás, 72 fumarola, 13 szolfatára és 5 iszapvulkán, illetve iszapfortyogó található. A hidrotermák kb. 500x700 m nagyságú, közel kerek alakú mélyedésben helyezkednek el, annak is csak a nyugati oldalán (egykori kaldera). A felszínen ignimbrit és riodácit 39

Next

/
Thumbnails
Contents