Hidrológiai tájékoztató, 1996
2. szám, október - MEGEMLÉKEZÉSEK - Csath Béla: Hozzászólás dr. Vitális György: "Hidrológiai gondolatok Magyarország millecentenáriumán" című cikkéhez - Gábri Mihály: Néhány javaslat export tervezési szerződések összeállításához
m 3/s összkapacitású 271 szivattyútelep emeli át a befogadókba. Az egykori árterületen hazánkban máig 2900 km vasút, 4500 km közút és 350000 lakóépület épült meg, biztosítva az odatelepült lakosság jobb megélhetését. Az elvégzett nagyszabású vízrendezési munkálatok következtében - mint azt boldogult Mendöl Tibor professzor megfogalmazta - a társadalom környezetátalakítása eltüntette az addigi két fő hazai tájtípusnak, az ártérnek és az ármentes térszínnek a különbségét, egyetlen ármentes területté, műtájjá alakította át az egész országot, megszüntetve annak korábbi természetes kettéosztottságát. A hazai hidrológiai viszonyok előzőekben körvonalazott nagymértékű átalakítását a századforduló évtizedeinek nagynevű vezető vízmérnöke, Kvassay Jenő a magyar nép második honfoglalásaként értékelte. Mint ahogy Mendöl Tibor írta „ami akkor létesült, lehet hiányos, sorrendjében esetenként elhibázott, de kevés kivétellel csak kiegészítésre szorul." Az elmúlt évszázadban tájékozatlan - az utóbbi időszakban magukat környezetvédőknek is címező - egyének és csoportok ismételten megkérdőjelezték az elvégzett folyószabályozási és ármentesítő munkálatok célszerűségét, az ország egészét érintő hasznosságát és eredményességét. Mi is elismerjük, hogy megható és szép dolog a kényszerűen átalakított korábbi természetes környezetért, az eltűnt gazdag növény- és állatvilágért nosztalgikus könnyeket hullatni. De ha ezt a nagyszabású természetátalakítást nem végezték volna el, hol élne a ma az egykori ártéren lakó két és fél millió ember? Úgy véljük, hogy a honfoglalás millecentenáriumának alkalmából az országos méretű vízimunkálatok - a második honfoglalás - kezdetének 150. évfordulóján ezekről az eredményekről is illik megemlékezni. Sürgető időszerű feladatunk viszont, hogy a gazdasági élet lehetőségeinek optimalizálása mellett a hajdani természetes környezet még élő maradványait megmentsük és megőrizzük. Dr. Somogyi Sándor Hozzászólás dr. Vitális György: „Hidrológiai gondolatok Magyarország millecentenáriumán" című cikkéhez Dr. Vitális György tanulmánya „vízszerzés" fejezetében így ír: „Az első artézi kutat 1825-ben mélyítették Ugodon, a másodikat Csórón" ezt szeretném kiegészíteni az alábbiak szerint. A „Társalkodó" 1833. december 14-i számából tudhatjuk meg, hogy az artézi vagy fúrt kutak „Magyarországon is elterjedtek, ahol velük 3 év óta több környéken egyes próbák tétettek... Székesfehérváron már 6 fúrt kút van folyamatban..." Tehát ebből arra lehetett következtetni, hogy itt már 1830-ban kútfúrási munkálatok folytak. 1831 áprilisában Vass János székesfehérvári polgármester Perkátára ment ki, ahol „az ott munkállódó artézi kút csinálóval az alkut megtették légyen" Berghoff er Márton oda nyilatkozott júniusban, hogy „ kivánná a' czélnak minél elérése tekintetéül a városban a munkát elkezdeni". Ugyanakkor a tanács 3 kút fúrására kért engedélyt, mely munkálatokat a N. m. m. kir. ud. Kamara 27276/VIII. 24. sz. alatt hagyottjóvá. A jóváhagyás latin nyelvű levelében többek között az alábbiak olvashatók: az említett munka előhaladásáról negyedéven belül terjesszen elő jelentést Székes Fehérvár sz. kir. város bölcs bírája". 1831. október 15-én tartott tanácsülés 1718. pontjában az alábbiak olvashatók: ,JSey István bíró úr előadá, hogy az artézi kút fúrásra a' városban munkába vett kút már 27 ölnyire lefuratván, abban 25 ölnyire magát feladó és kifolyható jó víz találtatott..." Az 1719. pont szerint „ennek folytában kérdés támasztatott, hogy mostanság több artéziai formájú kutak furattassanak-e?" Tekintettel arra, hogy a kút készítésére az udvari kamara engedélye a tanács birtokában volt, „egy kút a' Vármegyeháza előtt, s egy pedig a' Nádor kapú mellett furattassanak..." 1832. április 24-én tartott tanácsi ülés 1475. pontjából értesülhetünk, hogy a vármegyeháza előtt fúrt kút állandóságot ígér". Ezek ismeretében megdőlt az eddig hangoztatott sorrend, hogy az ország második artézi kútja Csórón készült, mert Székesfehérváron ez időben - mint láttuk - már két kifolyó artézi kút készült, sőt Rádl József debreceni tanácstag már négy kútról tett említést. Csath Béla „ Csak jó szelünk s jó vitorlánk legyen. " Néhány javaslat export tervezési szerződések összeállításához GÁBRI MIHÁLY A fejlődő országokban az előirányzott komplex mezőgazdaságivízgazdálkodási projektek tervezését általában nagy külföldi vállalatok végzik. Ezek rendszerint a megrendelő országgal társulva dolgoznak. Afrikai Mezőgazdasági Minisztériumok szakértőjeként tapasztaltam, hogy a magyarországi és a külföldi tervezők munkájuk során gyakran ugyanazokkal a nehézségekkel találkoznak. Ismert pl., hogy a fejlődő országok részére történő agrárközgazdasági tervek készítéséhez szükséges helyszíni feltárások általában bonyolultak. Esetünkben egy ilyen munkánál az altervező a már megkötött szerződéssel le nem fedett, de feltétlenül megoldandó feladatokkal találta magát szemben. Másik esetben kiderült, hogy olyan tervváltozatokat is meg kellett vizsgálni, melyek korábban nem merültek fel, figyelembevételükhöz viszont a megbízó döntése érdekében szükség volt. Díjjal le nem fedett túlmunka és határidő csúszás lépett itt is fel. A nagy tapasztalattal és több évtizedes gyakorlattal rendelkező világcégek munkamódszereiből célszerű néhány olyan szempontot kiemelni, melyek az export tervezések előkészítésénél jól felhasználhatók. 17
