Hidrológiai tájékoztató, 1996

1. szám, április - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Nagy L. Dénes: Lampl Hugó-díj - 1995

Tervek, javaslatok A Szerkesztő Bizottság terveit és javaslatait az előbb ismertetett olvasói vélemények figyelembevételével állítottuk össze. - Elsődlegesnek és rövid időn belül megoldandónak tartjuk a lapnak a tagdíjat fizető olvasókhoz való eljuttatását. Ennek érdekében kézenfekvőnek látszik egy olyan megoldás, hogy a lap postázása az adott hónapban esedékes programfüzettel együtt történjen. - Fontos feladatunknak tekintjük a Társaság életével, rendezvényeivel kapcsolatos beszámolók számának, színvonalának emelését. Ez a jelenlegi képviseleti rendszer hatékony működtetésével véleményünk és az 1994. évi tapasztalatok szerint megoldható. - A lap külső megjelenésének javítása technikailag nem jelent problémát. A szükséges anyagi háttér megteremtése érdekében lehetségesnek tartjuk, hogy néhány szakmai tárgyú cikk és hirdetés díjfizetés mellett jelenjen meg. - A lap gyakoribb megjelentetését egyelőre nem tartjuk indokoltnak. - A cikkek szakmai összetételének a beszámolási időszakban történt javulása azt igazolja, hogy ezt a problémát a Szerkesztő Bizottság támogatása mellett a szerkesztő maga is meg tudja oldani. A beszámolót az Intéző Bizottság 1995. december 12-i ülésén megvitatta és elfogadta. Papp Ferenc a Szerkesztő Bizottság elnöke Lanipl Hu 1995-ben már harmadik alkalommal került sor egy új, kiemelkedőjelentőségű vízügyi létesítmény díjazására. A Lampl Hugó Díj Bizottság ezúttal két pályázatot értékelt: Az MHT Szolnoki Területi Szervezete által felterjesztett Szolnok város árvízvédelmi partfala és az MHT Békés Megyei Területi Szervezete által felterjesztett Szeghalom Érmelléki Vízműtelep megvalósítását. A szolnoki partfalat előző évben már értékelte és kedvezően véleményezte a Bizottság, így az továbbra is versenyben maradt. A szeghalmi vízműtelepről a tervek részletes átvizsgálása és helyszíni szemle után a Bizottság az alábbi véleményt alakította ki. A Vízmű mintegy 17 000 lakosú térség - zömében Szeghalom és Füzesgyarmat-egészséges vízellátását biztosítja. A nyersvizet szolgáltató kutak vizében értékhatár feletti mennyiségű gáz, vas, mangán, ammonium, arzén, fluorid és jodid van, valamint 22-25 °C hőmérsélete is kifogásolható. Az alkalmazott víztisztítási technológiával e szennyezéseket biztonságosan sikerült eltávolítani, a vonatkozó egészségügyi előírásoknak megfelelő mértékig. Megvalósult a jodidnak és fluoridnak mintegy 5060%-os csökkenés is, mely - az előkísérletek alapján - nem volt garantálható. A 10 000 m

3/nap névleges kapacitású tisztítómű, két azonos nagyságú, párhuzamosan kialakított részből áll, s így az esetleges üzemzavarokat aránylag biztonsággal tudja áthidalni, a fogyasztás igényéhez, valamint a szennyezés változásához rugalmasan képes igazodni. A biztonságos üzemeltetést az alkalmazott irányítástechnika segíti, mely a víztisztítási technológia automatikus irányításához és ellenőrzéséhez szükséges mennyiség-, szint-, nyomás-, villamos teljesítményzavarosság- szűrőellenállás mérését biztosítja. A beépített önműködő ipari analizátorok az arzén-, a vas-, a mangántartalom, valamint a pH mérését folyamatosan végzik. Valamennyi tisztítás-technológiai egység, az alkalmazott folyamirányító berendezéssel, távműködtethető az üzemirányító központból, illetve a távműködtetés üzemszerűen automatikusan illeszkedik a víztermelés igényéhez. Az elektropneumatikus működtetésű szerelvények, a folyamirányító gép segítségével, a technológiai program igénye szerint látják el feladatukat. A kezelő a képernyőn ellenőrizni tudja az egyes technológiai egységek üzemállapotát és figyelemmel kísérheti az előírt technológiai program megvalósulását, a séma ábrákba ágyazott mért értékek megjelentetésével, igény szerint az értékek rögzítésével. ó-dy -1995 A tisztítás-technológia folyamatát a kútvizek szennyezettsége határozta megMyersvíztározó előklórozással a szerves anyag és bakteriális szennyezés miatt, gáztalanítás ellenáramú tisztított levegővel, vas- és mangántalanítás kétrétegűszűrőkben vasklorid, pergamanganát és töréspontnak megfelelő klór adagolásával a kondicionáló tartályok közvetítésével, íz- és szagrontó anyagok kivonása aktívszénszűrőkön, tisztított víz-tározók utóklórozással. A kivont szennyezőanyagok öblítővízzel való eltávolítása, azok visszatartása ülepítőkben és víztelenítése (víztartalom csökkentése kb. 40%-ra) iszapszűrőpréssel, a kívánt tisztítási hatáshoz szükséges vegyszerek (polielektrolit, zeolit) adagolásával, az iszap zsákolása (az arzén tartalom miatt az aszódi veszélyes hulladék tározóba szállításhoz). Az előkísérletek alapján alkalmazott technológiai megoldás igazolta a célszerűséget és a telep kialakítása lehetőséget nyújt arrais, hogy a technológia remélhető fejlődése következtében a jodid és a fluorid igény szerinti kivonása is megvalósítható legyen. A technológiát kiszolgáló épületek és építmények célszerűek, kedvező megjelenésűek és „törésmentesen" integrálták magukba a régi vízmű létesítményeit (tározómedencéket, kezelőépületet). Az alkalmazott újszerű technológiák értékét fokozottan növeli a kialakított irányítástechnika, ami biztosítékot nyújt az elérhető tisztítási hatásfok folyamatos megvalósulására, az alkalmazotti létszám minimalizálására, gazdaságosságára. Ezt támasztják alá az eddig üzemeltetés fajlagos anyag-, energiamutatói valamint a 36,07 Ft/m

3 fajlagos tisztítóműi költség. Az eddigi üzemeltetési tapasztalatok kedvezőek, amit az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Békés megyei Intézetének értékelése is alátámaszt. 1995. 06. 21-i jelentésük szerint: „Szeghalom Érmelléki Vízműtelepen megépített víztisztítási technológia... a próbaüzem alatt és annak lezárását követően is kedvező üzemeltetési tapasztalatokat mutatott közegészségügyi vonatkozásában." Környezetvédelem, vízminőség szempontjából kiemelhető a víztisztítás során eltávolított anyagok (arzén, vas, mangán, szerves anyagok stb.) korszerű kezelése, visszatartása és az aszódi méregtemetőbe juttatása. A tisztított öblítővizek visszaforgatásának lehetősége, vagy a városi szennyvíztisztító telepre juttatása, egyaránt a környezetvédelmet szolgálja. A létesítmény kifejezett célja az ivóvíz minőségének az elérhető szintig való javítása, azaz a kívánt vízminőség elérése.