Hidrológiai tájékoztató, 1996

1. szám, április - MEGEMLÉKEZÉSEK - Dr. Vitális György: Emlékezés dr. Vitális István hidrológiai munkásságára, születése 125. évfordulóján

Emlékezés dr. Vitális István hidrológiai munkásságára, születése 125. évfordulóján Dr. Vitális István Pusztaszenttornya, 1871. 03. 14. - Budapest, 1947.11. 09. Dr. Vitális István geológus, műegyetemi tanár, a hazai kőszénkutatás legkiválóbb képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja életét és munkásságát számos nekrológ [3, 7, 10], megemlékezés, illetve életrajz [9, 11, 12] és tanulmány [1, 2, 5] taglalja. A jelen emlékezés keretében az ez ideig kellőképpen nem ismertetett tevékenységére: a hidrológiai és a hidrológiához közel álló munkásságára kívánjuk - a nyomtatásban megjelent közleményei alapján - a figyelmet felkelteni. Vitális István hidrológiai és a hidrológiához közelálló, vagy más szavakkal vízföldrajzi és vízföldtani közleményeit két korszakra bontva ismertetjük. Az első korszakra (I.) a Selmecbányái evangélikus főgimnázium fiatal földrajz-természetrajz szakos tanáraként, majd a Selmecbányái Bányászati és Erdészeti Főiskola adjunktusa, illetve rendkívüli tanáraként pályája kezdetén írt vízföldrajzi dolgozatai, a másodikba (II.) a M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karán (Sopron), a Földtani és Teleptani Tanszék professzoraként életének utolsó szakaszában írt vízföldtani tárgyú tanulmányai tartoznak. I. Vízföldrajzi dolgozatok „A Tisza vízválasztója" (Földrajzi Közlemények, 1896) című dolgozatában szellemesen jellemzi, hogy ,A Tisza vízgyűjtő területének határvonalai egészében véve ditrigonos hatszöget ábrázolnak, a melynek csúcsait a Tisza torkolata, a Galga, a Tapoly, a Tisza, a Maros és a Sebes (Riu mare) forrásvidékei képezik. Az ilyenképen határolt hatszögnek az az átlója, a mely a nógrád-vármegyei Agárdi-erdőben felbugygyanó Galga forrását és a csík-vármegyei Megyes-havas oldalán eredő Maros forrását köti össze: 774,8 km; az az átlója pedig, a melyet a Tisza torkolata és a Tapoly legéjszakibb forrásvize között képzelhetünk: 488,07 km." A dolgozat részletesen nyomon követi a vízválasztó földrajzi elhelyezkedését és rámutat az egyes mellékfolyók eróziós tevékenysége következtében a vízválasztó helyzetének változásaira. A vízválasztó egész vonalán igyekezett „rámutatni arra az erős küzdelemre, a mely a vízválasztónak két szembe néző oldalán folyik évezredek óta minden talpalatnyi földért. A folyóvíz a hegy két szembe néző lejtőjén oldalról, fölfelé és hátrafelé irányuló barázdákat von, völgyeket mélyeszt, s az évek hosszú során szüntelen működő völgyvájómunka eredménye az, hogy a völgyvájás felkerül a hegység gerinczére, azt is megtámadja, azt is kicsipkézi, őrtoronyként kiemelkedő bástyákat formál rajta, s a vízválasztó az erősebb, a támadólag és hódítólag fellépett folyó víz előtt hátrálni kénytelen a hegygerinczre, a hágókra, vagy épen a völgyelésekbe." Példaként többek között megemlíti, „hogy a vízválasztó a Zagyvaforrás csermelyeinek alulról fölfelé és visszafelé haladó völgyvájó munkája előtt nyugat felé hátrál. Kézen fekvő ebből a következtetés, hogy a Zagyva még évek hosszú során sok bajt okoz törmellékhordalékjával: gátolja a Tiszameder alakulását, megzavarja a Tiszameder alakulását, megzavarja a Tiszaszabályozás szépen kiczirkalmazott terveit." Az „ Utazás Egyiptomban " című (A Selmeczbányai Gyógyászati és Természettudományi Egyesület Evkönyve, 1896, megjelent: 1897) imponáló nyelvezettel leírt útibeszámolója hidrológiai vonatkozásaiból a „Cleopatra" gőzösön Trieszttől Alexandriáig terjedő tengeri hajózás élménye, a Nílus deltavidékén való áthaladás, majd a Níluson Kairótól Asszuánig a „Hatasoo" posta gőzösről történt megfigyelései figyelemre méltók. Ez utóbbiak közül néhány mondat így szól: „A Nílus víztükre is sima, csupán az örvénylés vet rajta gyenge hullámköröket; a víz színe szürkészöld a benne lebegő temérdek iszaptól s csak ott csillog, a hol a felkelő nap aranysugarai tükröződnek benne." „Maga a Nílus a mi Dunánkkal felérő hatalmas folyam. Méltóságos lassúsággal hömpölygeti hirtelen szőke vizét, a melyben a temérdek lebegő iszap nagyban elősegíti a zátonyképződést." ,A Nílus meder rajza napról napra változik mert a 3