Hidrológiai tájékoztató, 1996

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula: A tatai és a dunaalmási hévforrások, valamint üledékképző tevékenységük vizsgálata

Kor Rétegsor Üiedékt ipus Áttekintő vízföldtani és Tektonizmus Kor Rétegsor Üiedékt ipus földtörténeti eseménysor A támpdence mozgása Süllyedés fázisai és mértékük V — v V f — v — •*> — \r — fekete agyag 3,0 mocsári felhalmozódás i it -a homokos homoklisztes ártéri felhalmozódás o í S £ C 6 -aj t 9.0 hevforrástó megszűnése -a 9.0 hevforrástó megszűnése 1 1 _ • tavi édesvízi mészkő U0 hévforrásto lassú süllyedés 1 1 1 _ • tavi édesvízi mészkő U0 hévforrásto lassú süllyedés c -a> o • o '•'<?.• . • o & [ :' o • - o •' •' folyovizi kavics 15,0 folyovizi elöntes és üledék képződés gyors süllyedés IV. 6m o 1 1 tavi édesvízi mészkő 16,0 hévforrásto C lassú süllyedés o i i r tavi édesvízi mészkő 16,0 hévforrásto Qj n lassú süllyedés Am. -C c -di o -. ' o ; '. c> • O ' o '• folyóvízi kavics 19,0 folyóvízi elöntés és üledék képződés Y E gyors süllyedés III. Am. -C c -di 1 1 -o o 1 1 1 tavi életnyomokban hévforra'stó cn o -a> ^ LO O 1 1 tavi életnyomokban hévforra'stó cn o -a> ^ LO N (/) 1 1 1 ga 2 dag >> ~ c lassú süllyedes Oi 1 1 édesvízi mészkő o Z lassú süllyedes "q. i i L Iparti tncies) ö 11. 12 m i i £ 11. 12 m •o r- | , no in i *N £ -o -O ri t -o o N "> O -Op <1/ UO • O . . <=> ' o o •• o • ° ' . folyóvízi kavics 31,0 folyóvízi elöntés és üledek képződés in i *N £ -o -O ri t -o o N "> O -Op gyors süllyedés 1 1 Hévforrástá kialakulása. A karbonátos üle dék képződés megindulása 1 1 1 tavi életnyomokban gaz dag édesvízi meszko 36.0 Iparti fa'cíes) Hévforrástá kialakulása. A karbonátos üle dék képződés megindulása -t 1 1 tavi életnyomokban gaz dag édesvízi meszko 36.0 Iparti fa'cíes) Hévforrástá kialakulása. A karbonátos üle dék képződés megindulása -t lassú süllyedés 7m 1 II tavi életnyomokban gaz dag édesvízi meszko 36.0 Iparti fa'cíes) Hévforrástá kialakulása. A karbonátos üle dék képződés megindulása b lassú süllyedés 1 7m 1 1 tavi életnyomokban gaz dag édesvízi meszko 36.0 Iparti fa'cíes) . o - o / : . ' o .. o. • • ' o folyóvízi kavics 360 ' folyóvízi tevékenység és üledék képződés gyors süllyedés felső nioi ^^^^ vizvezetö járatok ^^^^ megnyílása ^^lepusztulás "lg - 2 e C vt — i r\ ^^^^ vizvezetö járatok ^^^^ megnyílása ^^lepusztulás "lg - 2 e C vt — •» \ o - o \o. ii IV^^^^ vizvezetö járatok ^^^^ megnyílása ^^lepusztulás "I E 1— \ l 1 ^ 3. ábra. A Dunaalmási hévforrás környezetében lezajlott főbb környezeti változások 2. Megállapítások, következtetések 2.1. A tatai és dunaalmási felső-pleisztocén-holocén édesvízi mészkövek azt bizonyítják, hogy a Budapest térségi termálkarszthoz kapcsolódó hévforrások olyan kémiai összetételűek, amelyek képesek mészanyagot felhalmozni környezetükben, abban az esetben, ha a fennálló mész-szénsav egyensúly megbomlását előidéző természetes körülmények alakulnak ki. 2.2. A hévforrások napjainkban mész-szénsav vonatkozásban egyensúlyi állapotúak. Ezért csak akkor válhatnak mészképzővé, ha környezetükben olyan állandóan ható fizikai - környezeti hatások jelentkeznek, illetve alakulnak ki, amelyek a fennálló mész-szénsav egyensúlyt fokozatosan addig módosítják, hogy megindulhat a kiválási folyamat. Ezt előidézhetik együttesen vagy külön-külön; a növényzet, terepadottságok okozta vízmozgás változás, pl. vízesés és minden egyéb olyan tényező, amely kiváltja C0

2 távozását a vízből. 2.3. A megfigyelések szerint a kivált mészanyagban jelentős minőségi különbségek mutathatók ki; a kiválás lehet dinamikus és erőteljes, mert a keletkezett mészkő kemény és a növényi részekre kivált törmelékanyag is erősen összecementálódott. Ez azzal magyarázható, hogy ilyen típusú mészkő képződése során olyan környezeti feltételek jöttek létre, amelyek a mészszénsav egyensúlyban nagymértékű változást idéztek elő. Ilyen típusú mészkő figyelhető meg pl. Dunaalmásnál. A kiválás lehet korlátozott vagy közepes, ami arra utal, hogy a környezeti adottságok a víz mész-szénsav egyensúlyát az előzőnél csak kisebb mértékben tolták el a mész kicsapódózás irányába. Ilyen esetben laza, alig cementált, könnyen törhető, főleg különböző növényi részekre kicsapódott mészbekéregződések tömegéből áll a kivált anyag. A kiválás lehet még részleges, amikor a környezeti hatások miatt az egyensúly csak kevésbé bomlik meg, illetve csak esetenként alakult ki ilyen állapot. Ebben az esetben a kiválás nagyon lassú és felhalmozódó mészanyag mennyisége is kicsi. Természetesen egy adott környezeten belül is változhatnak a kiválást előidéző feltételek. Ezzel magyarázható többek között 31