Hidrológiai tájékoztató, 1996

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula: A tatai és a dunaalmási hévforrások, valamint üledékképző tevékenységük vizsgálata

sét csökkenti, ha a hulladékot kibocsátó helyeknek minél tökéletesebb már a saját megelőző kezelése. így a saját üzemeltetésű és a természetes előzőszűrés a szűrő rétegen keresztül szivárogva a talajvízbe, majd a folyóba, csökkenti a szennyeződést. A kőzeteket vizsgálóknak a szennyeződés idejét és a hígulást is figyelembe kell venni. A szennyezett víz és iszap kezelésére számos módszert dolgoztak ki és alkalmaztak [6]. A talaj szerepe az üzemeltetési problémáknál a túlzott mértékű adagolás, illetve a talaj csapadék okozta telítődése miatt, mint kőzetszűrő vizsgálatra szorul. Lehetséges megoldásként figyelembe vehető az adagolás mértékének csökkentése vagy az iszapadagolást fel kell függeszteni amíg a talaj kiszárad [6]. A talaj szűrőrétegként a részlegesen előtisztított szennyvíz szivárogtatás után hézagtérfogatában fokozatosan csökken és így a hidraulikai kapacitás kisebb lesz [6] (1. ábra). 1. ábra. Helyszínrajz A szennyvíztelepi és a talajbeli tisztítás eltérő. A különféle kőzetekben a felszaporodó biomassza természetes körülmények között lebontva talajhumusszá alakult. A szennyvíztisztítóban iszap keletkezik és azt még külön gonddal kezelni és elhelyezni szükséges [6]. A finnek, hollandok, dánok és az amerikaiak a vízépítés, víziközlekedés, halászat és a vízparti üdülés miatt is sokat foglalkoznak ezzel a témakörrel. A talaj mint szűrőközeg nagyon változó a kőzetanyagától függően. Öllős G. 1995. évi beosztását alkalmazva, amely részletezi kavicstól az agyagokig a talaj kőzettípusait, a szivárgási tényező közelítő értékeit, m/d= 10

3-tól IT 10~

3-ig, valamint az elszikkasztható szennyvízmennyiség fajlagos értékét, l/m

2 • d = 10

6-tól a 10°-ig használhatják a geológusok is. A részletező kőzetelemzések segíthetik a szennyvízkutatókat. A talajban levő mikroorganizmusok a vízáramlás kiegészítői, de fontos alapjai a vizsgálatoknak. A szennyvízben levő vegyianyagok eltüntetésére sok módszer van. (Pl. a foszfor és a nitrát csökkentéséhez bizonyos vízi növényeket alkalmaznak [6].) A patakok szennyezettsége mielőtt a folyóba kerül tisztító eljárással csökkenthető. A terület főbb patakjai közül a vízminőségi osztályzat a következő: Kenyérmezői IV., Általér II., Conco III—IV. Valamivel kisebb vízgyűjtő területű Unyi-patak nehézfémmel terhelt az ipari üzemek miatt. Jelentős réz-, króm-, nikkel- és kadmium koncentráció fordul elő a nagy nitrát-nitrogén és foszfor előforduláson kívül [11]. A patakokban előfordulható szerves szennyezésre is számos megoldás található a legújabb hazai és külföldi irodalomban [5], A terület kisebb patakjait a háztartási szennyvíz miatt a klór és ammónium is jellemzi. A szennyvíz lassan lefelé is szivárog a szűrőkőzeteken és rétegeken keresztül, valamint a törések mentén a rétegvízbe és a karsztvízbe [1], Ezért szükséges a téma környezetvédelmi feladataihoz geológusokat is bevonni. IRODALOM [1] Gerber P.: A karsztvíztükör változása a tatabányai medencében, a vízelvétel és az idő függvényében. Hidrológiai Tájékoztató, 1963. június, 111-115. [2] Hámor G.-Jámbor Á.: A magyarországi középső-miocén. Földtani Közlöny, 101. 2-3. 1971. 91-102. [3] Jámbor Á.: A Dunántúli-középhegység pannóniai képződményei. A MÁFI Évkönyve, 62.1.1980.1-259. [4] Juhász J.: Hidrogeológia. Akadémiai Kiadó, Bp. 1976. 1-766. [5] Jüttner, F.: Elimination of terpenoid odorous compounds by slow sand and river bank filtration of the Ruhr river, Germany. Water Science and Technology, 31. 11.1995. 211-217. [6] Öllós G.: Szennyvíztisztító telepek üzemeltetése I—II. Akadémiai Kiadó, Bp. 1994-1995. [7] Papp F.-Vuális Gy.: Magyarország műszaki földtana. Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványa, M 182. Tankönyvkiadó, Bp. 1967. [8] SipossZ.: A Kenyérmezői-patak vízgyűjtőjének üledékkőzettani hatása a Duna mente vízháztartás! helyzetére. Hidrológiai Tájékoztató, 1995. április, 27-29. [9] Szentes F. et al.: Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához 1^34-1 Tatabánya. A MÁFI kiadványa, Bp. 1968. [10] Szlabóczky P.: Új korszerű vizsgálati módszerek a mélyépítésben. Mélyépítési Tervező Vállalat, Bp. 1989. Kézirat. [11] T. Bartalis É.-Horváth L.: Művi beavatkozások hatása a dunai mellékágrendszerek vízminőségére. Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése, Székesfehérvár, 199,1. II. kötet: Víziutak, holtágak, tavak hasznosítása. Magyar Hidrológiai Társaság kiadványa, Bp. 1991.125-138. [12] Vitális Gy.: Az Általér-völgyi nagyobb települések és létesítmények vízellátásának földtani lehetőségei. Hidrológiai Közlöny, 43. 6. 1963. 458-476. [13] Zentai T.-Siposs Z.: Környezetvédelmi célú földtani térképezés és megyei tanácsok földtani osztályai munkájának tanulmányozása a Német DK-ban, MÁFI Adattár. T.: 7552. Kézirat, Bp. 1978. A tatai és a dunaalmási hévforrások, valamint üledékképző tevékenységük vizsgálata DR. SCHEUER GYULA A Gerecse hegység nyugati, északnyugati részén három helyen Tatánál, Dunaalmásnál és a Duna bal partján a szlovák oldalon [1] Patpusztánál (Patince) törnek fel olyan hévforrások, amelyek vízföldtanilag a Budapest térségi termálkarszthoz kapcsolódnak (1. ábra). Ezek közül korábban a tatai hévforrásokat ítéltük paleo-hidrogeológiai és mészkiválási szempontból jelentősnek, mert a vizsgálatok azt igazolták [2, 3, 5], hogy a város területén felső pleisztocénban már (Riss-Würm interglaciális) számos hévforrás fakadt és ez csak a közelmúltban szűnt meg. Továbbá e forrásoknál közvetlenül megfigyelhető volt még a karbonátanyag kiválásának folyamata is. Az elmúlt évtizedben a Duna mentén történt vízföldtani vizsgálatokkal kapcsolatosan a dunaalmási Csokonai forrásnál mélyített kutatófúrás is jelentős vastagságú édesvízi mészkövet tárt fel [4], Ennek alapj án megállapítható volt, hogy a termálkarsztot megcsapoló gerecsei hévforrások mindegyikénél történt mészfelhalmozódás, mert olyan kedvező feltételek alakultak ki környezetükben, amelyek a mészkiválást folyamatosan vagy esetenként elősegítették. A két hévforrás és mészfelhalmozódásaik összehasonlító vizsgálatát végeztük el annak érdekében, hogy a felső-pleisztocén-holocén vízföldtani viszonyok alakulására és a mészképződésre vonatkozóan eddigieknél teljesebb képet kapjunk. 29