Hidrológiai tájékoztató, 1995
2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Góg Imre: Tanulmányút a Gyalui-havasokban
Tanulmányút a Gyalui-havasokban GÓG IMRE 1994. szeptember 9-én reggel a határt elhagyva félórás utazás után Köröskisjenőnél áthaladtunk a Fehér-Körös hídján, majd újabb félóra után Nagyzerénd községnél a Fekete-Köröst kereszteztük. Mindkét folyó levonuló árhullámai a két hídhoz érve, már végleges alakot öltve érkeznek. További rövid utazás után Arad megyéből - Bihar megyébe értünk. Nagyszalonta déli széle előtt kereszteztük a Köleséri-csatornát. Ez a vízfolyás Feketetót község tájékán ágazik ki a Fekete-Körösből. Sajnos évek óta semmi vizet nem hoz át a határon magyar területre ez a vízfolyás, de amikor vízből nekünk is több van a kelleténél, fogadnunk kell még ezen a csatornán 4,5 m 3/s vízmennyiséget. Nagyszalontára érve, már távolról szemünkbe tűnt a Csonkatorony, melynek öt szintje van, benne Arany János ereklyemúzeum és várostörténeti kiállítás, gazdag tárgyi és képanyaggal. A város centrumában megtekintettük a parkban levő, Zsigmondy Béla által 1890-ben fúrt 248 m mély kutat, mely egykor 17 csövön ontotta a vizet, de ma már nem is csordogál. A száznégy évvel ezelőtt fúrt kút dísze a Hébe szobor, az ifjúság görög istennőjét ábrázolja, aki az istenek pohárnoka is volt (1. kép). Ebben a parkban van Erdély egyetlen Kossuth-szobra, melyet 1. kép. A Zsigmondy Béla általfúrt kút, felette a Hébe szobor, körülötte a tanulmányút résztvevői (Góg Imréné felvétele) 1901-ben lepleztek le, majd 1920-ban ledöntötték és csak 1940 őszén helyezték vissza. Négy év múlva újra ledöntötték őrhelyéről, de akkor rövidebb ideig tartott száműzetése. A városból kifelé haladva láttuk azt a házat, amelyben Kulin György csillagász gyermekeskedett. Átutaztunk Tenkén, melynek gyógyhatású fürdője van. Pusztahollód községnél kereszteztük a Királyerdő hegyvidéken eredő Topa és Vida patakok egyesüléséből keletkező Hollód patakot. Az út jobboldalán a karsztjelenségekben bővelkedő, természeti szépségekben is gazdag Béli-hegység halványan kéklő vonulatait láttuk. A hegység nevét, nyugati lejtője tövében levő Bél község után kapta. Á hegység legmagasabb csúcsa az 1114 m magas Szártető. Az út baloldalán a mészkövekből felépült bauxitban gazdag Királyerdő lágy halmai húzódtak. Az itt keletkező vizek legnagyobb része a Fekete-Körös felé folyik. Továbbutazva Biharpoklosnál beérkeztünk a Fekete-Körös völgyében fekvő Belényesi-medencébe, majd Belényesre. Gyulától eddig 130 km utat tettünk meg, de a terep eddig csupán 100 m-t emelkedett. Belényes település már a XII. század végén kiváltságokkal rendelkező jelentős hely volt, gazdag vas-, érc- és ezüstbányák működtek környékén. E bányáknak és országos vásárainak köszönhette a település, hogy várossá fejlődött. Belényes település erre a vidékre jellemző állatféléről kapta nevét. Az európai bölény kihalt a XVIII. században hazánk területéről, de nevét-létét megőrizta Belényes neve. A közeli Bihari-hegyekben „bölénybércek" voltak és a lakosság kiejtésének igazodásával lett a Belényes név. Az út jobboldalán a Bihar hegység főgerincének vonulatát láttuk, melynek közepes magassága: 1400-1500 m. A hegység legmagasabb csúcsa az 1849 m magas Nagy Bihar. Belényesről továbbutazva előbb enyhe emelkedőn haladtunk, majd Bondorasztótól 12 km hosszú szakaszon 745m-t emelkedett az út és felértünk az 1198 m magasságban levő Feredő-nyeregre. Innen 2 km-es szakaszon enyhén ereszkedve értünk lejebb, az 1102 m-es magasságban völgykatlanban, ősfenyvesek között fekvő hegyi turista- és üdülőközpontba, Biharfüredre. Az üdülőtelep eléggé csendes, mondhatnánk elnéptelenedett volt. Z. Ildikó javaslatára felkerestük a Setét patak egyik forrását a Csoda forrást, mely nevét „csodás" gyógyerejéről kapta. Biharfüredről továbbutaztunk a Királyerdő leglátványosabb tájegységén a Setét (Jád) patak völgyén. Ősfenyvesek mellett haladtunk, meredek sziklafalak között. A víz a patakban kőről kőre bukva folyt lefelé nagy robajjal. Négy km megtétele után, az eddigi keskeny völgyben a haladás még nehezebbé vált azzal, hogy a sziklafalakból kirobbantott út 7 km hosszúságban egysávossá vált. Ezen az útszakaszon csupán két szénát szállító szekérrel és egy személygépkocsival találkoztunk. Az 1993. évben ittjártunk alkalmával már tapasztaltuk, hogy csökkent a Jodolina vízesés hozama. Mostanra ma már eltűnt a vízesés. Nagy kár lesz, ha csak a gazdasági kérdések kerülnek előtérbe, és megszűnnek ezek a vonzó turisztikai látványosságok. Elértünk egy rövid, kiszélesedő földrészt, ahol elkészítettük csoportképünket (2. kép). 2. kép. A tanulmányút résztvevőinek egy csoportja (Czakó András felvétele) Kiértünk a szurdokvölgyből. A völgy e kiszélesedő szakasza is vonzóvá teszi e tájat. A mészkő-szakasz legtöbb mellékvölgye, a Setét patakot övező hegyek, szép kirándulóhelyek. Több sziklaszirt és temérdek (200 körüli) kisebb-nagyobb barlang van a fő és mellékvölgyben. (Sajnos a sok szép barlang közül, még 35
