Hidrológiai tájékoztató, 1995

2. szám, október - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Gábri Mihály: Export öntözési témájú projektek ajánlatkészítési munkájának gondolatmenete

[6] Fehér Á.-Hrehuss Gy: A teljes gátrendszer feltárási programja. Az árvízvédelmi gátak fejlesztésének eredményei. Vízgazdálkodási kutatásifejlesztési kiadványok. VGl-VIZDOK 1985. [7] Fehér Á.: Árvízvédelmi gátak állékonyságának vizsgálata. A „Kárpálmedence vízkészlete és vízi környezetvédelme" Kongresszus kiadványa, 625-641.1994. [8] Galli L.: Az árvízvédelem földmúveinek állékonysági vizsgálata. OVF kiadvány, VIZDOK, 1986. [9] Jolánkai Gy.: (szerk.) Irányelvek az árvízvédelmi létesítmények védőképességének fokozására. VITUKI-VIZDOK, 1974. [10] SzepessyJ.: Szemcsés és kötött talajok járatos eróziója, illetve megfolyósodása árvízvédelmi gátakban. A veszély mértéke, csökkentése. Hidrológiai Közlöny, 1.1983. [11] SzepessyJ.: Kutatási eredmények, további tervek. Az árvízvédelmi gátak fejlesztésénekeredményei. Vízgazdálkodási kutatási-fejlesztési kiadványok. VGl-VIZDOK 1985. Export öntözés témájú projektek ajánlatkészítési munkájának gondolatmenete GÁBRI MIHÁLY A magyar export vízgazdálkodási tervezés jelentős, sikeres múltra tekint vissza. Vízimérnökeink tevékenységét külföldön is magas szintűnek ismerik el. Tervezőink általában tisztában vannak a tervek felépítését szabályozó hazai és külföldi előírásokkal és igyekeznek betartani azokat, megadva a feladat legjobb, leggazdaságosabb megoldását. Külföldön végzett munkáim során gyakran tapasztaltam, hogy az egyes, új feladatok megoldásához elkészített és benyújtott ajánlatok - a befektetett komoly munka ellenére - mégsem elégítették ki az azokkal szemben támasztott sajátos helyi igényeket. Ennek elkerülése érdekében az afrikai kontinensen végzett munkáim során merült fel az az igény, hogy mindazon szakmai lépésekről készüljön összeállítás, amelyeket egy ajánlat benyújtása előtt a pályázónak érdemes, de szükséges is tételesen végiggondolni. A cél: legyen rögzítve lehetőleg minden olyan fontos szempont, amely a munka megoldása során a teljesítésre befolyással bírhat. A felsorolás lehetőség szerint törekedjék teljességre: tartalmazza az adott témakörben felmerülő összes lehetséges alternatívát. Az egyes konkrét feladatok megoldására benyújtott ajánlatok kidolgozásánál nem szükséges kitérni a felsorolt szempontok mindegyikére, csupán azokra, melyek megfelelnek az adott feladat természetének. Az ily módon készített ajánlat versenyképesebb lesz, illetve az abba fektetett munka sikerének nagyobb a valószínűsége. Az összehasonlítás gyakorlatilag a tárgyban megjelent irodalmi adatokon és számos sikeres ajánlat elemzéséből szerzett tapasztalatokon alapul (lásd: Irodalom). Az így összeállított tematikát az általam ismert afrikai országok hatóságai is kedvezően fogadták, alkalmazása sikeres ajánlati munkához vezetett. A) Előzmények: a tervezési ajánlat felépítése: - a projekt háttere - az előzetes vizsgálatok értékelése - a projekt céljának meghatározása, ennek időbeli és térbeli lehatárolása. Ez kiterjed a projekt-terület vízválasztójától, a vízgyűjtőtől a projekt (gazdaság) területéig, a vízvezető hálózaton át a befogadóig, a következőképpen: - feltárandó terület, - öntözött és öntözendő, vízrendezett és -rendezendő terület, - érintett, befolyásolt terület, - határos műszaki stb. projektek vagy fejlesztési lehetőségek (duzzasztó gát, töltés, ipari vagy háztartási vízellátás, feldolgozó telepek, vágóhíd, turizmus, üdülés stb.), - a projekt munkaterve. B) Gazdasági-társadalmi állapotok és szempontok, ideértve az igazgatást és a szervezést B 1. Alapadatok és információk gyűjtése, „kérdőívek" és helyszínelések segítségével, ezek értékelése a szóban forgó projekt szempontjából: - a jelenlegi helyzet (további ajánlások a jövő számára), - népesséE (nemi hovatartozás, kor, munkaképesség, munkaerő stb. szempontból), - életszínvonal (lakásügy, oktatás, szakma, vallás, nemzetiség, táplálkozás, vízellátás, csatornázás, egészségügyi viszonyok, az öntözési-vízrendezési projekt iránti érdeklődés stb.), - a mezőgazdasági tevékenységek kialakulása és módszerei (növények, állatállomány, a gazdaságon belüli és kívüli tevékenységek és bevételek, trágyázási-tápanyagviszonyok stb.), - művelési ág, - a birtokok típusa és nagysága, - vízjog, vízdíj, - a mezőgazdasági gépesítés színvonala, - infrastruktúra, ipar, iskolák, kórházak, templomok, farmközpontok, piac stb., - összeköttetés: szállítási, közlekedési, hírközlési viszonyok, - gazdaságossági mutatók, árak, költségek, a gazdaság bevételei, piaci bevétel, adók, díjak, beruházási lehetőségek, hazai és külföldi pénzügyi források stb. B 2. Irányítás és szervezés: - irányítandó egységek: gazdaság, telek, öntözött, vízrendezendő tábla, -fürt, -telep, -rendszer stb., - a mezőgazdasági önszerveződés lehetséges módozatai (magán-, állami gazdaság, szövetkezet stb.), - kutatás-fejlesztés, az igényelt szolgáltatások kiteijesztése, - infrastrukturális igények (vízellátás, csatornázás, energia, raktár, üzemanyag, tápanyag, szállítási és munkagépek stb.), - behozatal, hazai beszerzés, - a mezőgazdasági termékek értékesítési lehetőségei, - feldolgozási tevékenység, - műszaki (gyakorlati) és szakértői személyzetigény. C) Topográfiai és hidrometeorológiai viszonyok Cl. Térképezés, topográfiai jellemzés C 2. Mérőállomások, vízmércék (meglévők és javaslatok) C 3. Meteorológia - a meglévő és az újonnan felállított műszerek feljegyzéseinek értékelése, - levegő-hőmérséklet és relatív páratartalom, - párolgás, - radiáció, energiamérleg, - szélerősség-mérés, - csapadék, - sivatagosodási jelenségek és megelőzésük. C 4. Geológia C 5. Vegetáció és talajviszonyok Talaj- és altalaj-viszonyok: - a talajok vízgazdálkodási tulajdonságai, - sótartalom (mérleg), - talajtermékenység, tápanyagtartalom (mérleg), 19