Hidrológiai tájékoztató, 1995
2. szám, október - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Fehér Árpád: Árvízvédelmi gátak állékonyságának vizsgálata
a szélsőségesen hideg teleket - általában +5 °C körüli hőmérsékletű közegben kifejthetik tevékenységüket [Haberl, 1983], A talaj szűrőrendszerének eltömődése. Még egy lényeges kérdés kapcsolódik a témához: a talajszűrőrendszerek esetében mindig felmerül a lassú szűrésnél gyakran emlegetett eltömődési probléma. A lassú szűrő felső 5-10 cm-ében az eltömődés nemcsak az áteresztőképesség csökkenését, hanem egy szennyező anyag felhalmozódást is eredményez, létrejön az ún. „soil clogging" jelensége. Kétségtelen, hogy ez a növényi tisztítóknál is fellép, de egyes szerzők szerint [Bahló, 1993] ezt az eltömődött réteget bontja meg tavasszal az új hajtások megjelenése, ezzel tartva fenn a talaj áteresztőképességét. Kötött talajú növényi derítőt szemléltet a 4. ábra, homok-kavics talajút az 5. ábra, részletes elemzésük meghaladja e cikk terjedelmét. Összefoglalás Kis települések természetes szennyvíztisztítási eljárásai közül a szennyvíztisztító tavak mellett egyre többet foglalkoznak a kutatók az ún. „növényi derítőkkel" [Pflanzenklaranlagen] amelyben leggyakrabban a nádat használják szennyvíztisztítási célokra. Külföldön, különösen Németországban, de már hazánkban is, több berendezés működik. A témának jelentős irodalma van, még sok a nyitott kérdés, kapcsolódó kutatási téma. Jelen cikk egy dolgot emel ki a számos tisztázandó kérdésből: Mi a nád, pontosabban a nádgyökér feltételezett szerepe a tisztítási eljárásban? A választ biológiai és szivárgáshidraulikai oldalról lehet megközelíteni. - A nád speciális szerkezeténél fogva alkalmas arra, hogy a testében lévő átlevegőztetőszövet segítségével az atmoszférából juttasson oxigént a gyökérzetén, mint aljzaton megtelepedő, oxigénkedvelő baktériumok számára. - A szennyvíz szennyezőanyagainak lebontásában a legjelentősebb szerepet a nádas gyökérzetéhez kapcsolódó biotekton játssza. - A nádgyökérzet jelentős szerepe, hogy a szűrőréteg szivárgási tényezőjét javítja a következő módon: A primer makropórusrendszer mellett, amely a szűrőréteg sajátosságaitól függ, a nádgyökérzet létrehozza az ún. „másodlagos makropórusrendszert", javítva ezzel a talaj áteresztőképességét. A fenti előnyök eléréséhez több üzemelési feltétel is kapcsolódik. - A növényi derítők tápanyagdús talaján a nád az átlagosnál gyorsabban nő, de a nádszár stabilitása, amely jelentős tényező [Kovács, 1994] nem alakul ki. A letört nádszár átlevegőztetőcsatornáján oxigén helyett víz jut a gyökértérbe, így lényeges a nádas fokozott védelme. Ahhoz, hogy a nádgyökerek betölthessék másodlagos pórusrendszer alakító szerepüket, nem célszerű az állandó szennyvízborítás, vagyis, az adagolásnak szakaszosnak kell lennie, ez felveti a következő lényeges kérdést, a tartózkodási idő problémáját, amely külön tárgyalást igényel. IRODALOM Armstrong, W. et. al. 1990: Measurement and Modelling of oxigén release from roots of Phragmites australis. in: COOPER, FINDLATER eds., 215-221, a. a. 0. Bahlo K. et. al. 1993: Natumahe Abwassereinigung, Planung und Bau von Pflanzenklaranlagen,Ökobuch Verlag, Staufen bei Freiburg Campbell, R. 1980: Mikrobielle Ökologie, 243 S., Weinheim. Dévai Gy. et. al. 1992: A vízminőség fogalomrendszerének egy átfogó koncepciója. 3. rész: Az ökológiai vízminőség jellemzésének lehetőségei. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 4: 49-185 FelföldyL. 1981: Avizek környezettana. Általános Hidrobiológia, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Haberl, R. et. al. 1983: Darstellung verschiedener systeme zur Abwasserreinigung mit Makrophyten. Österr. Wasserwirtsch, 3 (9/10) 213-225. Jung, W. 1988: Ergebnisse der bakteriologischen Floraanalysen am „Bepflanzten Bodenfilter" (Pilotanlage Germerswang) In: Werkstattbericht zum 2. Erfahrungsaustausch Pflanzenklaranlagen, Geller G. red. Lehrstuhl Landschaft-Ökologie TU München, Freiring Weichenstephan. Kocsis G. 1988: Wasser nutzen, verbrauchen oder verschwenden? Müller, Karlsruhe. Kovács M. et. al. 1994: A balatoni nádasok területének változása, degradációjuk. Magyar Hidrológiai Társaság, XII. Országos Vándorgyűlés, Siófok 1994. máj. 17-19.1. kötet, 250-159. Vogel, M. 1981: Die Leistungsfähigkeit biologischer Systeme bei der Abwasserreinigung. Bei Akad. Naturschutz, u. Landschaft pf. /. (Anl. Staufen) 11: 197-208. Árvízvédelmi gátak állékonyságának vizsgálata* DR. FEHÉR ÁRPÁD Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Központi Szervezet 1. Bevezetés, a vizsgálat előzményei A mai Magyarországot sajátos vízföldrajzi helyzete a vízfolyások begátalásával és a gátak védelmével történő ármentesítésre kényszeríti. A kereken 4200 km hosszú mai fővédvonal-rendszer négy, viszonylag jól elkülöníthető - szakaszban kiépült földgát, elhanyagolható hosszúságú árvédelmi fal, magaspart. A kiépítés kezdeti szakaszát a 18. század végére, a 19. század elejére tehetjük, az összefüggő gátépítés időszaka a 19. század közepétől a század végéig tartott. 1945-ig fejeződött be a dunai és a tiszai szabványszelvényekre történő bővítés és azóta tart az egyenlő biztonságúra történő gátépítés, -erősítés időszaka [9]. *A „Kárpát-medence vízkészlete és vízi környezetvédelme" Kongresszuson 1994. október 17-én elhangzott előadás rövidített változata. Fontos sajátossága fővédvonalrendszerünknek az, hogy a gátak vonalvezetése - elhanyagolható eltérésekkel -, az első két építési szakaszban már kialakult, a keresztmetszeti szerkezet mintegy ötvözi az építési szakaszok földműépítési lehetőségeit, módszereit, építéstechnológiáit. A múlt században alkalmazott kitűzési és építés-előkészítési módszerek mellett elkerülhetetlen volt, hogy a gát nyomvonala ősmedreket keresztezzen [1], E kereszteződések-különösen azok, amelyek a hajdani meder egy kanyarulati tetőpontja közelébe esnek - olyan helyei a gát vonalának, amelyekben nagyon valószínű a hidraulikus talajtörésre veszélyes altalaj-rétegsorok jelenléte. Ezt a körülményt az árvízvédelmi létesítmények védőképességének fokozása érdekében 1965 után megkezdett kutatások tisztázták és bizonyítják azok a tapasztalatok is, amelyek szerint az 1954-ben és azóta hazánkban bekövetkezett 13 db nem „meghágásból"-ból eredő 16
