Hidrológiai tájékoztató, 1995

2. szám, október - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Bardóczyné Székely Emőke: A nádgyökér szerepe a szennyvíztisztításban

rügy veghajtas 1. ábra. Nádrhizoma felépítése [Rodewald, 1974] középső cilinder a / szállítónyalábokkal levegószállitószövet a levegővel teli részekkel (világos területek) 2.ábra. A nádszárhoz kapcsolódó adventívgyökér mikroszkópi felvétele m 2.0 1,5 1,0 0,5 0,0 0,5 1.0 \ 1.5 3. ábra. Különféle mocsári növények gyökérformái [Haberetal, 1983] a) Phragmites australis (Nád), b) Schoenoplectus lacustris (Tavi káka), c) Juncus effusus (Békaszittyó) évi csapadék, így a tisztítandó szennyvíz 30%-a (nyári időszakban) elpárologtatható. A nád egyéb jellegzetességei. A nád az ökoszisztémában gyakran kiszorítja a többi növényt, ezért sokszor találkozunk vele, mint monokultúrával. Ennek ellenére, igen érzékeny a mechanikus hatásokra, különösen a törésre. Fokozottan áll ez a szennyvíztisztításra használt nádak esetében, mert a gyökértér nagy oxigénmennyiséghez jut a tápanyaggazdag talajon gyorsan növekvő levelek és levegőztetőszövet segítségével, nincs idő azonban arra, hogy a nádszár kellő stabilitást érjen el. Áprilismájusban fokozottan védendő a nádas, mert sérülés esetén nem növekszik tovább. A probléma érthető, ha arra gondolunk, hogy a törött nádszár „ levegőztetőcsatornáján " bejutó víz az oxigénutánpótlást megakadályozza. A nád fénykedvelő növény, ezt telepítésénél figyelembe kell venni. 3. A növényi szenny vízderítőkkel kapcsolatos talaj hidraulikai és üzemelési problémák Az előzőekben felvetettünk néhány a náddal kapcsolatos biológiai témakört, magyarázatot adva a nádgyökérnek speciális szerepére, amelyet a szennyvíztisztításban játszhat. A növényi szennyvízderítők témaköréből a másik kiemelendő és napjainkban is kutatott téma, a talajhidraulika. A talajok szűrő hatására vonatkozólag vizsgálatok tanúsították, hogy a szűrőrétegben nem elsősorban a talaj tipikus mikroorganizmusai, hanem a szennyvíz baktériumai tevékenykednek, nagy a jelentősége tehát a minél nagyobb érintkezési felületnek [Jung, 1988], Elemezve a 3. táblázatot, látható, hogy a talajszűrők esetében, az összfelszín kívánatos növekedésével a szűrési sebesség csökken. Az eljárás kiválasztásánál tehát egy ésszerű kompromisszumra kell törekedni a megfelelő szemcseátmérő és az elérni kívánt szűrési sebesség között. A gyökérzettel benőtt talaj áteresztőképessége elsősorban a makropórusok részarányától függ, amelyek elsődleges és másodlagos pórusok lehetnek. Az elsődleges pórusok a szűrőanyag szemcseátmérőjétől függnek, a „másodlagos pórusrendszer" [Kocsis, 1988] kialakulásáért pedig az idő során a talajban létrejött ökoszisztémák a felelősek, külön kiemelve a gyökerek szerepét. A nád, amelynek gyökerei - 1,50 mélységig nyúlnak, a gyökérzet segítségével képes ennek a másodlagos pórusrendszernek a kiépítésére, ha a terhelés nem állandó, vagyis az adagolás szakaszos! A szakaszos adagolás tehát nemcsak nagyobb számú 3. táblázat Különböző talajok jellemzői: pórustérfogat, makropórustérfogat, összfelület és szivárgási sebesség Pórus térfogat % Makropórusok % Összfelület cm

2 Szivárgási sebesség rn/d Kavics (0 2-63 mm) — — 12,6 345 600 Homok (0 0,0632 mm) 42±7 30+10 1260 35 Iszap (0 0,0020,063 mm) 45 ±8 15+10 12 600 0,35 Anyag (0(0,002 mm) 53±8 8+5 126 000 0,003 14