Hidrológiai tájékoztató, 1995
1. szám, április - AZ ÁLLAMI VÍZÜGY-MŰSZAKI TERVEZÉS - Kováts Zoltán: Visszaemlékezés a Győri Vízügyi Igazgatóságnál folytatott műszaki tervezésről
2.7. Egyéb feladatok. Fenti tervezéseken kívül meg kell még említeni, hogy Geodéziai Csoportunk a tervelőkészítő felméréseken kívül folyamatosan ellátta a tulajdonjog-rendezési, kisajátítási és megvalósítási terv készítési feladatokat. 1972-ben megalakult Talajmechanikai Csoportunk saját tervezési igényeink ellátásán túl talajtömörség vizsgálatokat végzett a saját kivitelezőink és külső megrendelő kivitelezők részére is, és megrendelésre talajtani szakvéleményeket készített. A Talajmechanikai csoport 1991-től kezdődően intenzíven bekapcsolódott a szénhidrogén szennyezések feltárásába. Ezen munkák közül is kiemelkedik a Tiszaújvárosi TIFO telep (a Sajó hordalékkúpján) szennyezettségének feltárása és mentesítési tervének elkészítése. A Számítástechnikai Csoport 1983. október l-jétől az 1988. év végéig tartozott a Műszaki Tervezési Osztályhoz. A Csoport folyamatosan ellátta az Igazgatóság területén a hidrológiai adatfeldolgozást, elkészítette az Igazgatóság anyag- és eszköznyilvántartásának gépi programját, és segítette a geodéziai csoportot és tervezőket a gépre vihető számítási, rajzolási munkák megoldásában. Tervezési feladataink felsorolása természetesen nem lehet teljes, csupán a főbb profilok és eredmények érzékelését célozza. 3. Értékelés Az értékelés általában az utókor feladata. Magam 40 év távlatából nézve vállalkozom ana, hogy kijelentsem, nem volt elhibázott az az elgondolás, hogy a fővárostól távol a TÖR közelében létesített a vízügyi főhatóság előbb egy kisebb, később nagyobb létszámú tervezési egységet. Kivitelezői visszajelzésekből tudom, hogy terveinkkel meg voltak elégedve, nem érezték azokat „íróasztal szagú"-aknak. Közelebb lévén a tervezendő létesítmények helyéhez, több lehetőségünk volt a helyszín kellő felderítésére, megismerésére, s közvetlenebb kapcsolatot tudtunk kialakítani megbízóinkkal, partnereinkkel, a vízügyi helyi szakágazat képviselőivel. Ugyanakkor magam eltökéltem, - a kollégáim is vallották ezt a nézetet - hogy nem akarunk holmi „vidéki" tervezők lenni, mindenkor arra törekszünk, hogy tartsuk azt a szakmai színvonalat, amit az országos tervezőiroda, a VIZITERV képvisel. Hogy ez mennyiben sikerült, annak eldöntése már nem az én feladatom. Négy év osztályvezetőségem alatt és huszonöt évi osztályvezető helyettességem alatt ezt a szellemet képviseltem, és fiatalabb kollégáimat is erre buzdítottam. Igyekeztem az állandóságot biztosítani a tervezésen belül, annak ellenére, hogy a 40 év alatt 11 osztályvezetője volt ennek a tervező egységnek. Visszaemlékezés a Győri Vízügyi Igazgatóságnál folytatott műszaki tervezésről KOVÁTS ZOLTÁN Bevezetés Szakmai munkáim zömét Győrben a műszaki tervezés tette ki, ettől a foglalatosságtól a mai napig sem szakadtam el. Szeretem ezt a tevékenységet, melyben sohasem lehet eleget dolgozni, és mindig szűk a határidő. A műszaki tervezési tevékenységet a mérnöki diplomám elnyerése utáni nyolcadik esztendőben, 1959-ben kezdtem el, és ettől az időponttól kezdve végig ebben a munkakörben dolgoztam, mint tervezési csoport-, illetőleg osztályvezető, egészen az 1988. december 1-jei nyugdíjba vonulásomig. A vízügyi igazgatóságoknál a műszaki tervezési csoportok az ötvenes évek második felében alakultak ki. A győri igazgatóságnál 1961-ben egyesítették a műszaki tervezési csoportot a kisajátítási csoporttal, így alakult ki egy ütőképes műszaki tervezési egység, amit kezdetben műszaki tervezési csoportnak, majd osztálynak hívtak az igazgatóság szervezetében. A műszaki tervezési egységeket a vizigeknél azért hívták létre, hogy az igazgatósági feladatok elvégzéséhez szükséges műszaki tervek határidőre és megfelelő tartalommal rendelkezésre álljanak. A korábbi vízügyi műszaki tervezés ugyanis távolról sem volt egységes. Minden kultúrmérnöki, folyamszabályozási hivatalnál és vízi társulatnál más volt az előírás, más volt a szokás. Egységes alapelvek szerinti műszaki tervezést kívántak tehát kialakítani a vízügyi ágazatban, és ennek a folyamatnak részese lehettem. A vízügyi műszaki tervezési szervezet alakulása Győrött A Győri, illetőleg az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóságnál a tervezési munka 1955-ben kezdődött. A műszaki tervezési csoport első vezetője Major Ernő volt, aki azonban 1956-ban disszidált, így személyesen nem ismerhettem meg. A csoport legaktívabb tagja idős kora ellenére Tavy Lajos főmérnök volt. 1957-ben a csoport vezetője Varga Béla lett, akit azonban 1958ban a Kisajátítási Csoport vezetésével bíztak meg, ugyanakkor a tervezési csoport megbízott vezetőjeként Zorkóczyné Szabó Mária tevékenykedett. A Kisajátítási Csoport ekkoriban nagy létszámmal dolgozott, amire a nagyarányú árvízvédelmi fejlesztés miatt szükség volt. Amikor 1959 elején megbíztak a műszaki tervezési csoport vezetésével négy diplomás mérnök, három vízmester, hat-hét rajzoló, egy gépíró és két kisegítő alkotta a szervezetet. A tervtár akkor még csak egy folyosói sarokban létezett, talajlabor nem volt, és a fénymásoló is házilag szerkesztett készülékből állt. Az 1961. év elején - mint már említettem - beolvasztották a kisajátítási csoportot. így már 23 fő létszámmal és két nyugdíjassal dolgoztunk. Tetőtér-beépítés révén jutottunk később megfelelő szobákhoz, de a tervtárat csak fűtetlen padlástérben tudták elhelyezni. Ezután az alagsorban talajmechanikai laboratórium is létesült. 1963-ban már öá. csoport, majd 1964-től osztály szervezetben dolgoztunk. Ez az első öt év volt a szervezeti felfutás időszaka, ezután általában kiegyenlített létszámmal - 21-23 fő termelő műszakival 2-3 fő adminisztratív, és 10-12 fő fizikai munkaerővel működtünk. Elvégzendő tervezési feladat mindig több volt, mint amit a rendelkezésre álló létszám teljesíteni tudott, ezért törekednem kellett ana, hogy a műszaki tervezési osztály létszámfejlesztést kapjon. Ennek a szükséges létszámnövelésnek erős korlátai voltak, így örülnünk kellett az 1-2 fős gyarapodásnak is. A hatvanas évek végére a kinevezett létszám 25-26 fő volt, és nagyjából ez maradt a nyolcvanas években bekövetkezett létszámcsökkenésig. A létszámhiányt igyekeztünk túlmunkával és jobb munkaszervezéssel kompenzálni, de sajnos mindig túl kellett vállalni magunkat, és annak a következménye néha bizony határidő-túllépés is lett. 35
