Hidrológiai tájékoztató, 1995
1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Siposs Zoltán: A Kenyérmezői-patak vízgyűjtőjének üledékkőzettani hatása a Dunamente vízháztartási helyzetére
azonban az erózió hatására folyamatosan változik a lerakódások, feltöltődések formájában [2]. A területen a legelterjedtebb és legvastagabb az újholocén friss öntés, mely általában 1-3 m vastag. Az óholocén üledékben 5 mnél is vastagabb a futóhomok és laposabb részeken a tetején vékony lápi agyag vagy homokos-kavicsos 1-2 m vastag patakhordalék. Néhány m mélységben 1-5 m vastagságban mésziszap, lösziszap és idős öntés, valamint deluviális agyagos homok települ. A pleisztocén üledék néhány m mélységben fordul elő. 5-8 m vastag folyami homok (II. terasz) alatt 1-10 m vastag folyami kavics képződött. Előfordul még löszös homok és lösz. Azonkívül csak fúrásban deluviális lösz és lápi iszapos agyag. A fekü katti homok, homokkő, kavics és homokos agyag. A rupéli foraminiferás agyag, agyagmárga vékony homok, homokkő rétegekkel [8]. A mélyebb fekvésű oligocén agyagból átmosva a lebegő iszap kékes szürke agyagot rakott le a negyedidőszaki különféle szemcséjű üledék aljára, határképződményként. Az üledékkőzettani elemzés a víztartó és a vízzáró rétegek tulajdonságaihoz ad közelebbi tájékoztatást [13,19]. A folyóvíz különböző szakaszán a hordalék eloszlása, a szemcsék nagysága és koncentrációja szerint változó [2]. A szilárd szemcsék egymással és a mederrel való érintkezése használja fel a vízfolyás energiájának jelentős részét. A folyók morfológiája a folyó medrek alakulásának és fejlődésének egyik mutatója [18]. Az ártéri területen a szigetképződés morfológiai jelenségei a hordalékkúpok és a főág melléke eróziós hatásnak van kitéve. Ugyanakkor az ide folyó Kenyérmező-patak már a Kis Dunába torkollása előtt a lerakódásával 1. ábra. A Kenyérmezői-patak környékének helyszínrajza lapos árteret képzett. Ez a pataklerakódás, illetve felhalmozódás DNy J k> h 1 — . O o—. 7 tZ~Z j 8 |f;? [ 9 1 | 10 |iilll | 11 Du 125 2. ábra. A Kenyérmezői-patak környékének eszményi földtani szelvénye 1. Oligocén homok, homokos agyag és agyag, agyagmárga fekü; 2. Középső-pleisztocén folyóvízi homokos kavics; 3. Felső-pleisztocén folyóvízi homok (II. terasz); 4. Óholocén futóhomok; S. Óholocén öntés homokos kavicsos patakhordalék (idősebb); 6. Óholocén mésziszap; 7. Óholocén idős öntés agyag; 8. Újholocén öntés (homokos kavics); 9. Újholocén öntés (iszap, homok, kavics); 10. Újholocén öntés agyag; 11. Fúrás A Duna mielőtt a vizsgált területünkre érkezik Oroszvár (Rusovce) és Medve községek között az alsószakasz jellegű. A vízben lebegd hordalék mennyisége a szemcsék kopása miatt megnő. A kb. 50 km-es szakaszon a fenékhordalék átlagos szemcsenagysága 32 mm-ről 2 mm-re csökken [2, 23], A folyó további részén a vizsgált területig a lebegő hordalék legnagyobb részt a folyómeder oldaláról és fenekéről származik. A negyedidőszaki víztároló, amely a Táti ágrendszer mentén 12 km hosszan érintkezik a jobb parttal, szemben van a Táti, Körtvélyes, Ny áros és Csitri szigetekkel. A Gerecse hegység felé jura, kréta, eocén, oligocén, míg a Visegrádi-hegység felé Esztergomnál triász, eocén és oligocén képződmények határolják körül az öblözetet, melynek a partmenti laposabb területein időnként árvíz is szokott jelentkezni a jó talajvíz tároláson kívül [7]. A Duna közvetlenül negyedidőszaki feltöltődésben vájta ki a mai útját. Ez képezi a talaj víztároló zömét [17], az eredeti erodált dunai üledékkel együtt. A talajvíz 1961-80 évek közötti átlagos mélysége 2-4 m, a minimális mélysége 2 m és a maximális mélysége 4 m [4]. A jelentősebb vízfolyások átlagos fajlagos parti szűrésű készlete az 1000 m' dkm=6-10 alapján a regionális jelentőségű koncentrált vízbeszerzőhelyek telepítésére alkalmas területeken a felszíni karsztos kőzetek peremén terül el az öblözet [1]. Az ipari jellegű vízgyűjtő terület patakja torkolati része előtt a Dorogi Szennyvíztisztító telep ipari és kommunális szennyvizei, valamit a Kőbányai Gyógyszerárugyár a patak vízhozamát megkétszerezi. Ugyanakkor a szennyező anyagok koncentrációja a tízszeresre is felemelkedhet [21]. Jellemző vízminőségi paraméterek 1989 évi minimum-maximum értékei [21]; 28
