Hidrológiai tájékoztató, 1995

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Csanda Ferend-dr. Csépai Lajos: Települések, városok szennyvizeinek tisztítása KEMOFIZIKAI eljárás alkalmazásával

8. Tényleges tartózkodási idő ellenőrzése a vízmérleg alapján 9. Elfolyó víz BOI, koncentrációjának ellenőrzése a teljes térfogatra C

0 C, = < 30 mg/l (2) kr • t + 1 ahol: C, = elfolyó, C

0 = érkező BOI

3 komcentráció [mg/l] K,. = a lebomlás sebességi állandója, 8 C° értékhez: 0,11 [5]. 10. Az algák oxigéntermelésének közelítő számítása [9] Oj = 0,22 • f • I, (3) ahol: 0

2 - fajlagos 0

2 termelés kg/ha,d f - fénykonverzió hatékonysági tényezője (0,5-0,6) I, - fényintenzitás (cal/cm ,d) értékei az 50 szélességi fok térségében januárban (10-28 cal/cm

2,d) 11. A teljes térfogat megosztása a kedvezőbb hatásfok érdekében [8] Javasolt pl.: 3 db sorbakapcsolt tó, térfogatmegosztás V = 0,5 V + 0,25 V + 0,25 V alapján Az egyes tóegységek hatásfoka az (2) összefüggés alapján különkülön számítandó. 12. Kedvező hidraulika viszonyok kialakítása A meghatározott tófelülethez és mélységhez igen lényeges kérdésként kapcsolódik a tóalak meghatározása. A hosszúság: szélesség javasolt aránya 2:1 [1]. A holtterek, vagyis a tisztításba lényegesen nem bekapcsolt tórészek mindenképp elkerülendők (pl. Debrecen esetén több, mint 20% a holttér). A holtterek kiküszöbölése érdekében, az egy ponton történő koncentrált szennyvízbevezetésnél mindenképp kedvezőbb a több ponton történő vízbevezetés. 3.5. Tervezéshez kapcsolódó kutatási témák Az előbbiekben leírt közelítő tervezési eljárás a gyakorlati felhasználásra alkalmas, de sok olyan kutatási témát rejt magában, melyeknek ismerete a pontosabb tervezéshez hozzásegíthetne, példaként: 1. A méretezésre javasolt (1) összefüggésben [4] a „T" hőmérséklet debreceni szélsőérték alapján került kiszámításra, de kérdés: Hogy alakul ténylegesen a tóban levő szennyvíz hőmérséklete, a meteorológiai viszonyok függvényéban? 2. Meghatározott térfogathoz milyen az ideális mélység és felület, hogy kedvezőbb legyen a hatásfok? 3. Az elfolyó víz BOI, koncentrációjának alakulását a (3) közelítő összefüggés íija le [5]. Vizsgálandó, hogy alakul Magyarországon a K

T lebomlás sebességi állandó-hőmérséklet összefüggés? stb. 4. Összefoglalás A leírtak szerint, Magyarországon a szennyvíztisztító tavak II. szennyvíztisztítási fokozatként elsősorban kis Q^, 150 rrf/d nagyságrendben jó eredménnyel működhetnek, a külföldön elért 85-90%-os BOI eltávolítási hatásfokot megfelelő üzemeltetéssel elérhetik. Létesítésüket környezeti hatásvizsgálat kell megelőzze, amennyiben kiderül, hogy környezetbe illeszthetőek, gazdaságosabb megoldást jelenthetnek, mint a mesterséges szennyvíztisztítók. Tervezésükre közelítő eljárások vannak, a gyakorlatban is alkalmazhatók, de előtérbe kerül számos kapcsolódó kutatási téma, amelyek segítségével a tavak hazai működése pontosabban leírható lenne. A szennyvíztisztító tavak igen nagy témaköréből jelen cikk kiemelte a II. szennyvíztisztítási fokozatként alkalmazott tavakat, ezen belül sem foglalkozott a mesterségesen levegőztetett változat problémáival, amelyek a III. szennyvíztisztítási fokozatként alkalmazott tavakkal együtt szintén űj és érdekes területet jelentenének a hazai kutatásnak és gyakorlatnak egyaránt. IRODALOM [1] C. E. M. A. G. R. E. F.: (1983). Groupment de Lyon, Division Qualites des Eaux, Peche et Pisciculture: D'exploitation des lagunages naturels. [2] Debreceni Vízmű Vállalat [1992] Debreceni tórendszer kémiai vizsgálata, mérési alapadatok. (Kézirat). [3] Fehr, G. (1992): Entwicklung eines Bewertungsverfahrens zur Frage der zentralen oder dezentralen Abwasserbeseitigung im landlichen Raum. In: Reihe Wasser und Umwelt, Universitit Witten/Herdecke, Bd. 5. [4] Gloyna, E. F. - Tischler, L. F. (1978): Waste Stabilization ponds systems. Conference on Performance and Upgrading of Wastewater Stabilization Ponds, Logan, Utah, August. 23-25. [5] Horváth I. (1991): A szennyvíztisztítás és iszapkezelés műveletei és technológiai számításai K. G. I. Információs anyag 6. fejezet. „Stabilizációs tavak". 204-244. [6] Juhász E. (1992): A vízellátás, szennyvízelvezetés helyzete és fejlesztése. Hidrológiai Tájékoztató ápr. 30-33. [7] Katona E. (1992): A vlzminóségszabályozás kézikönyve. AQUA Kiadó Budapest, 392-416. [8] Ollós G. (1992): Csatornázás - szennyvíztisztítás I.-IL, II. Szennyvíztisztítás. AQUA Kiadó, Budapest [9] Oswald, W. J. (1989): Caracteristiques et traitement des eau* usées avant irrigation. Desalination, 72. No. 1/2. 67-80. Települések, városok szennyvizeinek tisztítása KEMOFIZIKAI eljárás alkalmazásával* CSANDA FERENC - DR. CSÉPAI LAJOS SUPERNODIG Kft., Budapest Közismert, hogy Magyarország szennyvíztisztítási helyzete jelenleg messze elmarad az Európai Közösség követelményszintjétől. Több mint 130 csatornahálózattal rendelkező település, város szennyvizei tisztítatlanul folynak valamely befogadóba, amely közvetlenül vagy közvetve potenciális szennyezési veszélyforrás az adott térség ivóvízbázisára is. *A Magyar Hidrológiai Társaság 1994. május 9-i ülésén elhangzott elóadás rövidített kivonata. Közismert az is, hogy jelenleg a Budapesten keletkező napi kb. egymillió köbméter szennyvíznek mindössze 20%-át tisztítják biológiailag, a többi tisztítatlanul kerül a Dunába. Ennek a közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból is káros, tarthatatlan helyzetnek a megoldásához hagyományos szennyvíztisztítási módszerek (mechanikai tisztítás, biológiai tisztítás eleveniszapos eljárással) alkalmazása esetén, olyan nagy összegű (több száz milliárd forint) beruházások szükségesek, amelyekhez a jelenleg ismert, nehéz gazdasági helyzetben az 13