Hidrológiai tájékoztató, 1994

2. szám, október - MEGEMLÉKEZÉSEK - Dr. Dudich Endre: A 125 éves Magyar Állami Földtani Intézet vízföldtani tevékenysége

1896-ban összefoglaló kiadvány jelent meg Magyarország artézi kútjairól. Az első világháború előtti években készültek a hazai folyók vízi energiájának első hasznosítási tervei. A vízjogi szabályozást 1913-ban módosították. Az artézikútfúrásokat és a vízművek védőterületeinek kijelölését egyértelműen az Intézet földtani szakvéleményétől tették függővé. 3. Artézi kutak és karsztvízkutatás (1913-1956) Lendületet kapott a vízföldtani adatok megyénként, ezen belül községenként való gyűjtése és rendszerezése, valamint a gyógyforrások védőterület-javaslatainak készítése. Nopcsa Ferenc igazgatósága (1925-28) alatt kezdődött meg a karsztvíz-viszonyok kutatása, először az Esztergom-vidéki barnaszén-területen. Nopcsa volt egyébként az, aki az Intézetben külön Vízügyi és Kútfúrási Osztályt létesített. Böckh Hugó alatt fordult a figyelem, az alföldi artézikutak és a Tiszántúl öntözendő területeinek földtani feltárása mellett, a Balaton vidék vízellátásának problémái felé. A kőolajkutatás első eredményeit (Bükkszék) kísérő hévízfeltárásokat a meleg gyógyvizek balneológiai hasznosítása követte, jórészt már ifi. Lóczy Lajos igazgatósága alatt. Az államosításokat és a bányászat fokozott fejlesztését előirányzó új iparpolitika (1948-tól) előtérbe helyezte (a kútkataszter folytatása és az alföldi talajvízszint-térképek készítése mellett) a nagylétesítmények és régiók vízellátásának komplex problémáit. Az Intézet az Országos Vízügyi Hivataltól és a Bányászati Kutató Intézettől is kapott megbízásokat. így már ekkor sor került a csehszlovák együttműködésben tervezett visegrádi dunai vízi erőmű vízföldtani problémáinak vizsgálatára. 1954-ben az Intézetben Karszthidrológiai Osztály létesült, amely azonban rövidesen a Bányászati Kutatóintézethez került át. 1956-ban az artézi kutak szakvéleményezését az Országos Vízügyi Főigazgatóság vette át. 4. Térképek, atlaszok, vízmegfigyelő kutak (1956-1978) Az alföldi földtani térképezés során talajvízszint, talajvízkémia, szikesedés-vizsgálatok, térképek és szakvélemények készültek. Hévízkutakra több, mint 200 szakvélemény készült. 1961-ben az Intézet kiadta Magyarország 1:1 millió méretarányú vízföldtani térképét, továbbá az Alföld talajvíztérképét; 1962-ben pedig megjelent Magyarország vízföldtani atlasza, amely akkor a nemzetközi szinten is úttörő munkának számított. Az 1:100 000 méretarányú alföldi térképezés során folytatódott a rétegvízmegfigyelő kúthálózat kiépítése (1969-ben 14 ilyen volt, 1977-ben már 51). 1975-ben a felszín alatti vizek készletei kerültek a figyelem középpontjába, különös tekintettel a dinamikus vízkészlet adatainak pontosabbá tételére. Továbbá a szén- és bauxitbányászat karsztvíz-problémái mellett vízföldtani vizsgálatok indultak az ország nem-karsztos hegyvidékein is. Az alföldi kutatások mennyiségileg és minőségileg egyaránt jelentős eredményei tették lehetővé, hogy az Intézet rendezze meg, az IAHS és az UNESCO védnöksége alatt, az 1976-os Nemzetközi Hidrológiai Konferenciát: „Laza üledékes nagymedencék hidrogeológiája." Ennek is, mint jó néhány más tevékenységnek, feltétele volt a különféle vízügyi szervekkel és intézményekkel való hatékony együttműködés, az ésszerű munkamegosztás alapján. Ennek során fő intézeti feladatként a mélységi vizek mennyiségi és minőségi előrejelzése (prognózisa) körvonalazódott. 5. Vízföldtani prognózis, vízföldtani adatrendszerek (1979-1989) 1979-ben alakult meg az Intézet Vízföldtani Prognózis Osztálya, a Prognózis Főosztály keretében. A nagyalföldi térképezési program befejezésével, az atlaszok megjelenésével sor kerülhetett, az összes tapasztalat figyelembevételével, a Kisalföld komplex térképezési programjának megindítására (1982). Ennek része volt ott is a megfigyelőkúthálőzat kiépítése. 1984-ben kezdte meg az Intézet, Hámor Géza igazgató szervezésében, Magyarország Földtani Atlasz&mk munkálatait, 1:500 000 méretarányban. Ennek két lapja egyértelműen vízföldtani: a vízprognózis-térkép és a talajvízforgalmi térkép; egy harmadik, a szennyeződésérzékenységi, pedig nyilvánvalóan közvetve vízföldtani vonatkozású. Igen nagyjelentőségű tevékenység volt a vízföldtani adatrendszerek (adatbázisok) megtervezése, megszervezése, és számítógépi feltöltésének megkezdése. Ezzel együtt különös hangsúlyt kapott a vízgeokémiai módszerek és alkalmazásaik fejlesztése is. A „Magyarország regionális komplex területprognózisa" program keretében kéziratban elkészült nyolc megyetérkép, és megjelent az első atlasz, Komárom-Esztergom megyéről, 1:100 000 méretarányban. Az 5 térképváltozat között van a „Felszíni vizek és talajvíz" térkép, amely bemutatja a talajvíz felszín alatti helyzetét és mozgását, a vízminőség, vízadóképesség és a monitoring-rendszer adatait. A „Vízföldtani adottságok térképe" pedig a hagyományos vízföldtani képet adja meg, de 40 jelkulcsi tételű nagy felbontóképességgel. 6. A vízföldtan súlyának rohamos növekedése (1990—) Három nagy témakör kapott megkülönböztetett figyelmet 1990-től kezdve: 1. Az ország vízföldtani állapotvizsgálata. 2. Vízgeokémia. 3. A Dunántúl karsztvízföldtani vizsgálata. A ráfordítások fejlődését jól jellemzik az alábbi adatok. Téma Év 1990 1991 1992 1993 1994 Összeg 1. 5,9 9,5 16,0 9,4 9,8 M Ft 2. 2,0 4,9 2,8 9,3 8,9 3. 7,0 4,2 Vízföldtani témák összesen 7,9 14,4 18,6 26,7 22,9 M Ft Az egész intézeti költségvetés %-a 5,1 7,4 10,6 14,6 20,5 Vagyis négy év alatt a vízföldtan részaránya megnégyszereződött, és jelenleg az összes anyagi ráfordítás egyötödét teszi ki. Külön ki kell emelni, Gaál Gábor igazgató összefoglalása alapján, a két eredményt: - Az Intézet feltérképezte a Duna hatásterületeit a Szigetközben, Tass és Visegrád között. Ez az anyag rendelkezésre áll pl. a Bős-Nagymaros földtani környezetének kiértékelésére. - Működik az országos vízföldtani - geokémiai - környezetföldtani monitoring rendszer, az országos vízmegfigyelő hálózat több, mint 300 kútja alapján. A nemzetközi együttműködés területén eredményesen folyik a DANREG (Danube Region) Program, amely osztrák-szlovákmagyar együttműködésben vizsgálja a Bécs és Budapest között a Duna mindkét oldalán elterülő vidék geofizikai-földtani-vízföldtani adottságait. 1992-ben hasonló program indításában állapodtak meg az illetékes magyar, szlovák és ukrán intézmények a Tisza és a Bodrog vidékének komplex vizsgálatára, TIBREG (Tisza-Bodrog Region) néven. • * * Csak a kép teljesebbé tétele végett említjük meg, hogy az Intézet szakemberei külföldön is végeztek vízföldtani kutatásokat, így Albániában, Mongóliában, Iránban és Maliban.