Hidrológiai tájékoztató, 1994
2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Bíró Péter: A Kis-Balaton halállományának változásai
Az összegzett adatok alapján 1992 végére az a kép alakult ki, hogy az ezüstkárász a szabari és a kányavári vízterületeken rendelkezett sűrűbb állományokkal (163 és 198 db/ha; illetve 96,4 és 76,1 kg/ha). A csuka népességsűrűsége az 1-től az 5-ig növekedett (5-13,1 db/ha), a pontyé (5-16,9 db/ha illetve 9-27,7 kg/ha) és a ragadozó őné szintén (5-13,1 db/ha; 8,3-14,6 kg/ha). A fogassüllőé viszont csökkent (20-ról 9,2 db/ha-ra és 8,8-ról 1,3 kg/ha-ra). A fenti fajok összes állománysűrűsége az előbbi vízterületeken már növekvő értékeket mutatott: 160 db/ha-ról 251 db/ha-ra változott. Kivételt jelent a kazetta, ahol összesen 69,5 db/ha, illetve 45,9 kg/ha állománynagyságot becsültünk. A hat vízterületre becsült súlyadatokat összegezve azt kaptuk, hogy a víztározó 6 fajból tevődő állománya mintegy 146 tonnára volt tehető 1992. év végén. Ezzel szemben, 1991-ben a tározó 1556 hektáros területére összesen 265 tonna halbiomasszát állapítottunk meg. Valószínű, hogy mindkét érték alulbecsült. Ennek ellenére, az ezüstkárász és az öt nemeshal állománya igen jelentős mérvű, 55%-os csökkenést mutatott. Ha a 146 tonnához hozzáadjuk a májusban elpusztult 24,6 tonna ezüstkárászt, akkor az évvégi állománycsökkenés már 64,38%-ot jelent! (Bíró 1991, 1992). 1993-ban a különböző területeken gyűjtött halfajok darabszám szerint becsült állománynagysága a különböző vízterületekre az alábbiak szerint változott. A bárándi vízen hat faj állománysűrűsége 677 db/ha, a szabari vízen 14 fajé 275 db/ha, a radai vízen 9 fajé 251 db/ha, a garabonc-magyaródi vízen 14 fajé 273 db/ha, a kányavári vízen 17 fajé 487 db/ha, s végül a kazetta területén 8 fajé 177 db/ha. Ezek alapján, az egyes vízterületekre becsülhető állomány-sűrűségek sorrendben: bárándi-víz 51 049 db, szabari-víz 53 776 db, radai-víz 64 937 db, garabonc-magyaródi-víz 94 202 db, kányavári-víz 99 566 db, és végül a kazetta 50 119 db. A tározó teljes területére vetítve, az összes egyedszám kerekítve 413 650 db. 1993-ba a becsült biomassza adatok szerint a bárándi vízen 6 faj biomasszája 163 kg/ha, a teljes 84,5 ha területre 13 761 kg. A szabari vízre kapott, 14 fajból tevődő biomassza 140,5 kg/ha, a 382,8 hektárnyi területre 53 776 kg. A tározóban a radai vízen 105 kg/ha, illetve összesen 27132 kg halbiomasszát becsültünk. A garabonc-magyaród vízterületen 122 kg/ha, összesen 42103 kg haltömeget kaptunk. A kányavári vízen 487 kg/ha illetve 99 566 kg haltömeget határoztunk meg. Végül a kazetta területén 55,4 kg/ha és 15 725 kg volt jellemző. A K13VT-I. különböző vízterületein az ezüstkárász és a gazdaságilag értékes halfajok 1993-ban becsült biomassza adatait (kg) összesítve a tározó teljes területén az összes halbiomassza 163 tonna volt (Bíró 1993a). A Kis-Balaton víztározó elárasztás alatt lévő II. ütem területének halfaunáját („alapállapot") 1992-93. évi kutatások tisztázták (Bíró 1993b). A víztározó mindkét ütemében további alapvető változások várhatók, melyek feltárása folyamatos kutatásokat igényel. Köszönetnyilvánítás A Kis-Balaton Vízminőségvédelmi Tározó I. és II. ütemének halbiológiai vizsgálatát anyagilag támogatták a Közép-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság (Veszprém), a NYUDUVIZIG Kis-Balatoni Üzemmérnöksége (Keszthely) és Balatoni Halászati Rt. (Siófok). A terepmunkák elvégzéséért köszönet illeti dr. Varanka Istvánt és dr. Paulovits Gábort (MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, Tihany). IRODALOM Bél M. (1730-1740): Tractatus de re Ruslica Hungarorum. (Bél Mátyás „Tractatus de re Rustica Hungarorum" c. munkája és „Magyarország halairól és halászatáról" szóló fejezetének ismertetése, frta és az eredeti szövegeket fordította dr. Lukács Károly). Magy. Biol. Kut. Münk, 13: 109-165. Bíró P. (1984): Lake Balaton; a shallow Pannonian water in the Carpathian Basin. In: F. B. Taub [ed.]: Lakes and reservoirs. Ecosystems of the world, 23. Elseier Sei. Publ. Amsterdam-Oxford-New York-Tokyo, 231-245. Bíró P. (1990): Zárójelentés „A Kis-Balaton védőrendszerben és csatlakozó vízgyűjtő vizeiben a halállomány (különös figyelemmel a ritka és veszélyeztetett halfajokra) feltárása és a gazdasági hasznosítás lehetőségeinek megismerése" című, G-10 jelű OKKFT Program keretében végzett kutatásokról (1988-90). Kézirat. (60 old. +12 táblázat +263 ábra). Bíró P. (1991): Szakvélemény a Kis-Balaton vízminóségvédelmi tározó (I. ütem) halgazdálkodásához. Kézirat. 59 old. +43 táblázat +6 ábra. Bíró P. (1992): Jelentés „A Kis-Balaton vízminőségvédelmi tározó (I. ütem) halállományának 1992. évi ellenőrző vizsgálata" cfműkutatási témában. Kézirat. (60 old. +31 táblázat+4 ábra). Bíró P. (1993a): Jelentés „A Kis-Balaton vízminőségvédelmi tározó (I. ütem) halállományának 1993. évi ellenőrző vizsgálata" című kutatási témában. Kézirat. 54 old. +2 ábra +27 táblázat. Bíró P. (1993b): Jelentés a Kis-Balaton II. ütem ökológiai változásainak természetvédelmi célú biológiai monitorozása (1993) című témában. Kézirat. (27 oldal +1 ábra +7 táblázat). Bíró P. (1993c): Management of the pond ecosystems and trophic webs. Invited paper to the Aquaculture sponsored International Symposium on the Carp. 6-9 September 1993, Budapest. (15 old. +3 táblázat +3.ábra). Kiadó: Elsevier. Bíró P., L. Vörös (1988): Relationship betwen the yield of bream, Abramis brama L., chlorophyll-a concentration and shore-length: water area ratio in Lake Balaton. Aquaculture and Fisheries Management 19, 53/61. Bíró P., Paulovits G., Ebesfalvi S. (1990): A Kis-Balaton védőrendszerben és csatlakozó vizeiben a halállomány (különös figyelemmel a ritka és veszélyeztetett halfajokra) feltárása és a gazdasági hasznosítás lehetőségeinek megismerése, pp. 152-184. In: SzántóP. [szerk.] (1990): Környezetgazdálkodási Kutatások 5. TREND Építőipari Környezetvédelmi Kft. Budapest. Daday J. (1897a): A Balaton halfaunája. Halak az irodalom adatai alapján. XII. szakasz. Budapest, 199-212. Daday J. (1897b): A Balaton faunája. A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. II. köt. 1. rész. Budapest. Dornyai B. (1934): A Kis-Balaton összezsugorodása. A „Balatoni Kurir" kiadása, Keszthely, p. 44. Frankiewicz P., M. Zalewski, P. Bíró, I. Tátrai, M. Przybylski (1991): The food of fish from streams of the northern part of the catchment area of Lake Balaton (Hungary). Acta Hydrobiol. 33 (1/2), 149-160. HankóB. (1923): Über den Hundfisch: Umbra lacustris Gross (Í7. krameri Fitz). Zool. Anz. 57. HankóB. (1931): Magyarország halainak eredete és elterjedése. A Debreceni Tisza István Tudományos Egyetem Állattani Intézetének közlem. 10. szám., Fischer Nyomda, Sárospatak, p. 34 +8 térkép. Hecke! J. (1863): Magyarország édesvízi halainak rendszeres átnézete s az új fajok rövid leírása. Fordította s a tudomány újabbkori haladásával bővítette Chyzer Kornél dr. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók VIII. nagygyűlésének évkönyve 1847. Kiadatott Pesten, 1863-ban. 193-216. Herman O. (1887): A magyar halászat könyve. I—II. Természettud. Társulat kiadv. Budapest, p. 860. Koch A. (é.n.): A Magyar Korona Országai kövült gerincesállat maradványainak rendszeres átnézete. Földtani TársulatXXX. Vándorgyűlés Munkálatai, 525-560. (Különlenyomat). KrieschJ. (1868): Halaink és haltenyésztésünk. Pest. Leidenfrost Gy. (1915): Pleistocaen halmaradványok magyarországi barlangokból. Barlangkutatás, 3. Lukács K. (1932): A Balaton halainak gyakoriságáról. M.B.K.I. 5: 17-27. Pomogyi P. [szerk.] (1991): A Kis-Balaton Védőrendszer kémiai, biológiai, anyagforgalmi vizsgálatai. Összefoglaló jelentés az 1985-1990 közötti kutatásokról. NYUDUVIZIG Kis-Balaton Üzemmérnökség, Szombathely-Keszthely, 258 p. Przybylski, M., P. Bíró, M. Zalewski, I. Tátrai, P. Frankiewicz ( 1991): The structure of fish communities in streams of the northern part of the catchment area of Lake Balaton (Hungary). Acta Hydrobiol. 33 (1/2), 135-148. Reisinger J. (1830): Specimen Ichthyologiae sistems pisces aquarium dulcium Hungáriáé. Szántó P. [szerk.] (1990): A G-10 jelű OKKFT Program keretében végzett balatoni kutatások. Környezetgazdálkodási Kutatások 5. TREND Építőipari Környezetvédelmi Kft. Bp., 211 p. Tölg I. (1963): A hajdani berkek lekapcsolásának hatása a Balaton mai halállományának minőségére. Hidrológiai Közlöny, 1: 77-81. Vutskits Gy. (1895): Adatok a Balaton és a keszthelyi „Hévíz" halfaunájához. Természettud. Közlöny, XXVII. Pótfüzet, 15-18. Vutskits Gy. (1897a): Adatok a Balaton halfaunájához. Természettud. Közlöny, XXIX. 232-235. Vittskits Gy. (1987b): A Balaton halai és gyakoriságuk. Természettud. Közlöny, XXIX. 593-595. Vutskits Gy. (1913): A Magyar Birodalom Állatvilága. A Magyar Birodalomból eddig ismert állatok rendszeres lajstroma. Classis Pisces. K. M. Természettud. Társulat, Budapest, p. 43. 36