Hidrológiai tájékoztató, 1994

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Bíró Péter: A Kis-Balaton halállományának változásai

Az összegzett adatok alapján 1992 végére az a kép alakult ki, hogy az ezüstkárász a szabari és a kányavári vízterületeken rendelkezett sűrűbb állományokkal (163 és 198 db/ha; illetve 96,4 és 76,1 kg/ha). A csuka népességsűrűsége az 1-től az 5-ig növekedett (5-13,1 db/ha), a pontyé (5-16,9 db/ha illetve 9-27,7 kg/ha) és a ragadozó őné szintén (5-13,1 db/ha; 8,3-14,6 kg/ha). A fogassüllőé viszont csökkent (20-ról 9,2 db/ha-ra és 8,8-ról 1,3 kg/ha-ra). A fenti fajok összes állománysűrűsége az előbbi vízterületeken már növekvő értékeket mutatott: 160 db/ha-ról 251 db/ha-ra változott. Kivételt jelent a kazetta, ahol összesen 69,5 db/ha, illetve 45,9 kg/ha állománynagyságot becsültünk. A hat vízterületre becsült súlyadatokat összegezve azt kaptuk, hogy a víztározó 6 fajból tevődő állománya mintegy 146 tonnára volt tehető 1992. év végén. Ezzel szemben, 1991-ben a tározó 1556 hektáros területére összesen 265 tonna halbiomasszát állapítot­tunk meg. Valószínű, hogy mindkét érték alulbecsült. Ennek ellenére, az ezüstkárász és az öt nemeshal állománya igen jelentős mérvű, 55%-os csökkenést mutatott. Ha a 146 tonnához hozzáadjuk a májusban elpusztult 24,6 tonna ezüstkárászt, akkor az évvégi állománycsökkenés már 64,38%-ot jelent! (Bíró 1991, 1992). 1993-ban a különböző területeken gyűjtött halfajok darabszám szerint becsült állománynagysága a különböző vízterületekre az alábbiak szerint változott. A bárándi vízen hat faj állomány­sűrűsége 677 db/ha, a szabari vízen 14 fajé 275 db/ha, a radai vízen 9 fajé 251 db/ha, a garabonc-magyaródi vízen 14 fajé 273 db/ha, a kányavári vízen 17 fajé 487 db/ha, s végül a kazetta területén 8 fajé 177 db/ha. Ezek alapján, az egyes vízterületekre becsülhető állomány-sűrűségek sorrendben: bárándi-víz 51 049 db, szabari-víz 53 776 db, radai-víz 64 937 db, garabonc-magya­ródi-víz 94 202 db, kányavári-víz 99 566 db, és végül a kazetta 50 119 db. A tározó teljes területére vetítve, az összes egyedszám kerekítve 413 650 db. 1993-ba a becsült biomassza adatok szerint a bárándi vízen 6 faj biomasszája 163 kg/ha, a teljes 84,5 ha területre 13 761 kg. A szabari vízre kapott, 14 fajból tevődő biomassza 140,5 kg/ha, a 382,8 hektárnyi területre 53 776 kg. A tározóban a radai vízen 105 kg/ha, illetve összesen 27132 kg halbiomasszát becsültünk. A garabonc-magyaród vízterületen 122 kg/ha, összesen 42103 kg haltömeget kaptunk. A kányavári vízen 487 kg/ha illetve 99 566 kg haltömeget határoztunk meg. Végül a kazetta területén 55,4 kg/ha és 15 725 kg volt jellemző. A K13VT-I. különböző vízterületein az ezüstkárász és a gazdaságilag értékes halfajok 1993-ban becsült biomassza adatait (kg) összesítve a tározó teljes területén az összes halbiomassza 163 tonna volt (Bíró 1993a). A Kis-Balaton víztározó elárasztás alatt lévő II. ütem területé­nek halfaunáját („alapállapot") 1992-93. évi kutatások tisztázták (Bíró 1993b). A víztározó mindkét ütemében további alapvető változások várhatók, melyek feltárása folyamatos kutatásokat igényel. Köszönetnyilvánítás A Kis-Balaton Vízminőségvédelmi Tározó I. és II. ütemének halbiológiai vizsgálatát anyagilag támogatták a Közép-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság (Veszprém), a NYUDUVIZIG Kis-Balatoni Üzemmérnöksége (Keszthely) és Balatoni Halászati Rt. (Siófok). A terepmunkák elvégzéséért köszönet illeti dr. Varanka Istvánt és dr. Paulovits Gábort (MTA Balatoni Limno­lógiai Kutatóintézete, Tihany). IRODALOM Bél M. (1730-1740): Tractatus de re Ruslica Hungarorum. (Bél Mátyás „Tractatus de re Rustica Hungarorum" c. munkája és „Magyarország halairól és halászatá­ról" szóló fejezetének ismertetése, frta és az eredeti szövegeket fordította dr. Lukács Károly). Magy. Biol. Kut. Münk, 13: 109-165. Bíró P. (1984): Lake Balaton; a shallow Pannonian water in the Carpathian Basin. In: F. B. Taub [ed.]: Lakes and reservoirs. Ecosystems of the world, 23. Elseier Sei. Publ. Amsterdam-Oxford-New York-Tokyo, 231-245. Bíró P. (1990): Zárójelentés „A Kis-Balaton védőrendszerben és csatlakozó víz­gyűjtő vizeiben a halállomány (különös figyelemmel a ritka és veszélyeztetett halfajokra) feltárása és a gazdasági hasznosítás lehetőségeinek megismerése" című, G-10 jelű OKKFT Program keretében végzett kutatásokról (1988-90). Kézirat. (60 old. +12 táblázat +263 ábra). Bíró P. (1991): Szakvélemény a Kis-Balaton vízminóségvédelmi tározó (I. ütem) halgazdálkodásához. Kézirat. 59 old. +43 táblázat +6 ábra. Bíró P. (1992): Jelentés „A Kis-Balaton vízminőségvédelmi tározó (I. ütem) halállományának 1992. évi ellenőrző vizsgálata" cfműkutatási témában. Kézirat. (60 old. +31 táblázat+4 ábra). Bíró P. (1993a): Jelentés „A Kis-Balaton vízminőségvédelmi tározó (I. ütem) halállományának 1993. évi ellenőrző vizsgálata" című kutatási témában. Kézirat. 54 old. +2 ábra +27 táblázat. Bíró P. (1993b): Jelentés a Kis-Balaton II. ütem ökológiai változásainak természet­védelmi célú biológiai monitorozása (1993) című témában. Kézirat. (27 oldal +1 ábra +7 táblázat). Bíró P. (1993c): Management of the pond ecosystems and trophic webs. Invited paper to the Aquaculture sponsored International Symposium on the Carp. 6-9 September 1993, Budapest. (15 old. +3 táblázat +3.ábra). Kiadó: Elsevier. Bíró P., L. Vörös (1988): Relationship betwen the yield of bream, Abramis brama L., chlorophyll-a concentration and shore-length: water area ratio in Lake Balaton. Aquaculture and Fisheries Management 19, 53/61. Bíró P., Paulovits G., Ebesfalvi S. (1990): A Kis-Balaton védőrendszerben és csatlakozó vizeiben a halállomány (különös figyelemmel a ritka és veszélyezte­tett halfajokra) feltárása és a gazdasági hasznosítás lehetőségeinek megismerése, pp. 152-184. In: SzántóP. [szerk.] (1990): Környezetgazdálkodási Kutatások 5. TREND Építőipari Környezetvédelmi Kft. Budapest. Daday J. (1897a): A Balaton halfaunája. Halak az irodalom adatai alapján. XII. szakasz. Budapest, 199-212. Daday J. (1897b): A Balaton faunája. A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. II. köt. 1. rész. Budapest. Dornyai B. (1934): A Kis-Balaton összezsugorodása. A „Balatoni Kurir" kiadása, Keszthely, p. 44. Frankiewicz P., M. Zalewski, P. Bíró, I. Tátrai, M. Przybylski (1991): The food of fish from streams of the northern part of the catchment area of Lake Balaton (Hungary). Acta Hydrobiol. 33 (1/2), 149-160. HankóB. (1923): Über den Hundfisch: Umbra lacustris Gross (Í7. krameri Fitz). Zool. Anz. 57. HankóB. (1931): Magyarország halainak eredete és elterjedése. A Debreceni Tisza István Tudományos Egyetem Állattani Intézetének közlem. 10. szám., Fischer Nyomda, Sárospatak, p. 34 +8 térkép. Hecke! J. (1863): Magyarország édesvízi halainak rendszeres átnézete s az új fajok rövid leírása. Fordította s a tudomány újabbkori haladásával bővítette Chyzer Kornél dr. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók VIII. nagygyűlésének évkönyve 1847. Kiadatott Pesten, 1863-ban. 193-216. Herman O. (1887): A magyar halászat könyve. I—II. Természettud. Társulat kiadv. Budapest, p. 860. Koch A. (é.n.): A Magyar Korona Országai kövült gerincesállat maradványainak rendszeres átnézete. Földtani TársulatXXX. Vándorgyűlés Munkálatai, 525-560. (Különlenyomat). KrieschJ. (1868): Halaink és haltenyésztésünk. Pest. Leidenfrost Gy. (1915): Pleistocaen halmaradványok magyarországi barlangokból. Barlangkutatás, 3. Lukács K. (1932): A Balaton halainak gyakoriságáról. M.B.K.I. 5: 17-27. Pomogyi P. [szerk.] (1991): A Kis-Balaton Védőrendszer kémiai, biológiai, anyagforgalmi vizsgálatai. Összefoglaló jelentés az 1985-1990 közötti kutatásokról. NYUDUVIZIG Kis-Balaton Üzemmérnökség, Szombathely-Keszt­hely, 258 p. Przybylski, M., P. Bíró, M. Zalewski, I. Tátrai, P. Frankiewicz ( 1991): The structure of fish communities in streams of the northern part of the catchment area of Lake Balaton (Hungary). Acta Hydrobiol. 33 (1/2), 135-148. Reisinger J. (1830): Specimen Ichthyologiae sistems pisces aquarium dulcium Hungáriáé. Szántó P. [szerk.] (1990): A G-10 jelű OKKFT Program keretében végzett balatoni kutatások. Környezetgazdálkodási Kutatások 5. TREND Építőipari Környezet­védelmi Kft. Bp., 211 p. Tölg I. (1963): A hajdani berkek lekapcsolásának hatása a Balaton mai halál­lományának minőségére. Hidrológiai Közlöny, 1: 77-81. Vutskits Gy. (1895): Adatok a Balaton és a keszthelyi „Hévíz" halfaunájához. Természettud. Közlöny, XXVII. Pótfüzet, 15-18. Vutskits Gy. (1897a): Adatok a Balaton halfaunájához. Természettud. Közlöny, XXIX. 232-235. Vittskits Gy. (1987b): A Balaton halai és gyakoriságuk. Természettud. Közlöny, XXIX. 593-595. Vutskits Gy. (1913): A Magyar Birodalom Állatvilága. A Magyar Birodalomból eddig ismert állatok rendszeres lajstroma. Classis Pisces. K. M. Természettud. Társulat, Budapest, p. 43. 36

Next

/
Thumbnails
Contents