Hidrológiai tájékoztató, 1994
2. szám, október - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Körmendi László: Kézikamerás légifelvételek motoros sárkányrepülőről
viszont, hogyha hagyjuk teljesen feltöltődni ezt a mellékágat is, akkor a Kádár-sziget már nem lesz a régi. Veszélybe kerül az egyedülálló állat- és növényvilága, az érintetlensége. 7. Köszönetnyilvánítás Az eredeti és részletes tanulmány a Pollack Mihály Műszaki Főiskola bajai Vízgazdálkodási Intézetének Vízhasznosítás, Vízrendezés Tanszékén diplomadolgozatként készült. A szerző ezúton is szeretne köszönetet mondani konzulenseinek, Sziebert Jánosnak és Vörös Bélának; valamint a VITUKI három munkatársának, Szél Sándornak, Józsa Jánosnak és Gáspár Csabának a dolgozat elkészítésében nyújtott támogatásukért. Ezen kívül még azoknak, akik a méréseket végrehajtották, vagy abban segítséget nyújtottak. IRODALOM [1] A gemenci hullámtér rehabilitációja. VITUKI; RIZA; Delfti Hidraulikai Intézet jelentés. [2] Gáspár Cs.: Numerikus Hidraulika K+F. VITUKI jelentés, 1987. [3] Gáspár Cs.-Józsa J.: Numerikus Hidraulika K+F. VITUKI jelentés, 1988. Kézikamarás légifelvételek motoros sárkányrepülőről KÖRMENDI LÁSZLÓ Pollack Mihály Műszaki Főiskola, Baja A Pollack Mihály Műszaki Főiskola (PMMF) Vízgazdálkodási Intézetének Vízépítési és Gazdasági Tanszékén az 1989 évtől kezdődően foglalkozunk sajátkészítésű, kismagasságből (5001000 m) végzett légifotózás lehetőségének vizsgálatával. A kezdetben műkedvelő, amatőr szinten készített felvételsorozatok alapján, a kedvező szakmai fogadtatástól inspirálva, megkíséreltük a téma adta lehetőségek tudományos elemzését, többnyire az ágazaton belül, kutatómunkák során felmerült konkrét műszaki fotókészítési feladatok végrehajtásával. A motoros sárkányrepülő alkalmazását a szűkös anyagi lehetőségekhez képest kedvező üzemköltség tette szükségessé. 1993-ban TUKUFA-keretből leváltottuk a kisfilmes fényképezőgépet egy HASSELBLAD EL-500 típusú motoros filmtovábbítású gépre. A tapasztalatszerzés elsődleges szempontján kívül figyelembe vettük a szükséges továbbfejlesztés racionális lehetőségének kutatását, szem előtt tartva az alkalmazott tudomány jelenlegi eredményeit. (Számítástechnika, Műholdas helymeghatározás, illetve navigáció.) A folyamatosan bővülő tapasztalataink alapján kialakult bennünk az a vélemény, hogy érdemes a témakör a tudományos igényű kutatásra, illetve fejlesztésre. A kutatómunka végcéljaként egy olyan, megbízhatóan üzemeltethető eszközháttér létrehozását tűztük ki, amellyel fotogrammetriai szempontok szerint is jól kiértékelhető, naprakész információk szolgáltathatók műszaki felhasználók, tanulmánytervek, környezeti hatástanulmányok készítői számára, esetleg GIS vagy LIS rendszerek támogatására. Az eddig elvégzett munkák rövid leírása 1993. április 16-án a Veránkai-Duna befolyásánál felszíni áramláskép meghatározásához készítettünk úszóképes felvételeket. Az előzetesen bemért, földi képazonos illesztőpontok transzformációja alapján, az úszók pillanatnyi helyzetének meghatározása DIGICART ITR szoftverrel történt. Az ADUKÖFE és az Intézet által kötött tudományos keretszerződés alapján megbízásra elkészítettük a kalocsai volt szovjet repülőtér üzemanyagtároló rendszerének környezeti kárelhárítási munkáiról az 1993. április 28-i állapotot tükröző légifelvételsorozatot. A Budapesti Műszaki Egyetem, valamint a Vízgazdálkodási Intézet közös közreműködésével, az egyetemi BEST diákszervezet finanszírozásával támogatott nemzetközi mérőtáboron szintén készítettünk úszóképes felvételeket a Duna folyam 1469,5-1470,5 szelvénye közötti szakaszáról 1993. július 22-én. 1993. július 23-án Érsekcsanád község belterületének fotómozaikjához készítettünk felvételsorozatot. Eredményes repülési kísérletet tettünk a TRIMBLE Pathfinder típusú navigációs GPS műszerével, egy tervezett nyomvonal lekövetésére. 1993. október 7-én elkészítettük a Cserta-Duna; Sárkány-fok; Nyéki-Holt-Duna; Zimer-fok vonalának légifelvételeit, amelyből illesztett képsokszöget montíroztunk össze. A felvételek a Gemenci ártéri erdő revitalizációjára készített egyik pályázati terv támogatására készültek. A Gemenci Tájvédelmi körzetben a reptértől távolabb eső területeken az úszóképes felvételek készítése körülményes volt. A kedvező időjárásra várakozás közben felmerült a kézenfekvő megoldás lehetőségének gondolata. A Természetvédelmi Igazgatóság részéről vásárolt úszótalpakkal felszerelt, hidroplánként működő sárkányrepülőt az 1994-es Geodéziai Mérőgyakorlaton sikerrel berepültük. A vizsgálatok eredményei és a szerzett tapasztalatok alapján tehető megállapítások A fotókon végzett metrikus kiértékelés alapján kijelenthető, hogy azok a fotogrammetriai célú légifelvételek műszaki paramétereit várakozáson felüli mértékben megközelítik. A jelenlegi technikai feltételek mellett, gondos földi előkészítést követően, egyszeri felszállással képesek vagyunk mintegy 100 ha-nál nem nagyobb területről légifelvételeket készíteni, megfelelő átfedéssel (60%). A műholdas légi navigációval tett kísérleti repülés legnagyobb ±15 m keresztirányú eltérése a repülés tervezett nyomvonalához képest, - a korlátozott hozzáféréssel felhasználható műholdadatok alapján is (C/A kód, S/A hozzáférési mód) -, kiváló megvezetést, valamint számos egyéb előnyt biztosít a légifotózás támogatása terén. A továbbfejlesztés lehetőségei, szükségessége A képpáronkénti térbeli kiértékeléshez feltétlenül, de a síkfotók fotogrammetriai feldolgozáshoz is indokoltan szükséges lenne, a kamera felvételi középpontjának egyszerűbb, megbízható módszerrel pontosabban meghatározott ismeretére. Az említett módszer egy a területhez közeli bázison és a gépen egyidejűleg észlelő GPS vevőpár alkalmazását jelenti. Az exponálás pillanatában rögzített geocentrikus koordináták differenciális utófeldolgozása révén lényegesen javíthatók a metrikus kiértékelés megbízhatósági mérőszámai. 14
