Hidrológiai tájékoztató, 1994

2. szám, október - DIPLOMATERV PÁLYÁZATOK - Clement Adrienne: Pestszentimre szennyvízelhelyezésének szerepe a Ráckevei-Soroksári-Dunaág vízminőség-védelmében

2. A Dunaág környezeti állapotának vizsgálata 2.1. Vízminőség. Az R/S/D vízminőségét alapvetően a betáplált Dunavíz mennyisége és minősége határozza meg, amely mint a főváros szennyvizeinek befogadója, jelentős mennyiségű tápanyagot juttat a Dunaágba. Az R/S/D felső szakaszának nagyfokú szennyvízterhelése miatt a vízminőség Szigethalomig tovább romlik. Lefelé haladva a víz lebegőanyag tartalmának jelentős része a lassú vízmozgás következtében kiülepszik, és a növekvő átvilágítottság kedvezőbb feltételeket teremt a biológiai produkció számára [3]. Jól megfigyelhető a növényi tápanyagok koncentrációja és az algatevékenység évszakos ingadozása. A tavaszi és őszi fítoplankton-népességcsúcsok az eutrofizációs folyamatok előrehaladottságát jelzik. A vízminőség a trofitás szempontjából a korábbi évekhez képest kedvezőtlenebb (1. ábra, [2]). A nagy mennyiségű algától nyálkássá, zavarossá váló víz gyakran elriasztja a fürdőzőket. A (biológiai foszforeltávolítás) óta a tisztítási hatásfok jelentősen javult (KOI 40%, P 30%), az R/S/D legnagyobb pontszerű terhelője. A jelenleg épülő előmechanikai tisztítórendszer a záporvizek ülepítésével a csapadékos időszakban az R/S/D-t érő többletterhelést csökkenti. A telep az üzemeltetés terén rendelkezik annyi tartalékkal, hogy a pestimrei többletterhelést az elfolyó tisztított szennyvíz romlása nélkül elviseli. Bizonyos beavatkozásokkal (vegyszeres kezelés) még javulás is elérhető. Azt a feltételt, hogy az elfolyó szennyvíz a befogadóra vonatkozó I. kategória előírásainak megfeleljen, a telep csak milliárdos nagyságrendű beruházások után tudná kielégíteni. Az R/S/D vízminőségvédelme és a telep vízgyűjtőjén lévő csatornázatlan területek jogos fejlesztési igényeinek kielégíthetősége érdekében a telep további sorsának megoldása a jövőben elkerülhetetlen lesz. 145 t/év Duna 1626 t/év Duna Délpesti Szvt. 82 t/év Összes P Gyáli-p.és pontsz.szv. 16 t/év Délpesti Szvt. 585 t/év Gyáli-p.és pontsz.szv. 105 t/év Összes N 2. ábra. Az R/S/D szennyezőanyag terhelésének megoszlása bakteriális szennyezettség miatt csak a Dunaág alsó harmada alkalmas fürdésre. 2.2. Az R/S/D tápanyagterhelésének jelentősebb forrásai [3]: - a betáplált Dunavíz, amely bőséges növényi tápanyagkínálatával a Dunaágban kialakult kedvező feltételek miatt önmagában is elegendő az eutrofízáció folyamatának fenntartására [1]; - a Délpesti Szennyvíztisztító Telep a koncentrált terheléseket figyelembe véve az R/S/D tápanyagterhelésének mintegy harmadát jelenti (2. ábra)\ - a Gyáli-patak és kisebb pontszerű szennyvízkibocsátók esetenként lokálisan jelentenek vízminőségi problémát okozó koncentrált terhelést; - talajvízzel bekerülő diffúz szennyezés, amely a Csepel-szigeti ellenőrzőkutak és fővárosi talajvízkutak vízminőség-vizsgálatai szerint a vízgyűjtő csatornázatlan településeiről származik; - a közvetlen partvonalon felépült különböző rendeltetésű építmények; - mederüledék, amely nagy mennyiségű tápanyagot raktározott el és folyamatos terhelés-utánpótlást biztosít. 2.3. A Délpesti Szennyvíztisztító Telep terhelhetőségének vizsgálata. A telep, bár az elvégzett technológiai módosítás 3. Javaslat Pestszentimre csatornázásának az R/S/D vízminőség-védelmével összhangban lévő fejlesztésére A Dunaág biológiai állapotát tekintve jelenleg is az eutrofízáció olyan szintjén van, hogy a további terhelések hatása a trofitás fokának növekedését közvetlenül nem okozza. Pestszentimre szennyvízelhelyezését tekintve a jelenlegi állapothoz képest - az R/S/D vízminősége szempotjából - nem lesz kedvezőtlenebb állapot, ha a keletkező szennyvizek nem a talajba szikkasztva, hanem kulturált formában összegyűjtve és megtisztítva kerülnek a befogadóba. Diplomamunkám elkészítése óta közel másfél év telt el. Azóta a Középdunavölgyi Környezetvédelmi Felügyelőség engedélyezte a pestszentimrei csatornahálózat létesítését. A probléma azonban nem vesztette el időszerűségét. IRODALOM [1] Vollenweider R. A.: OECD Cooperative Programme for Monitoring of InlandWaters. Synthesys Report, Paris, 1980. [2] FelföldyL.: A biológiai vízminísftés. Budapest, 1987. [3] Tájékoztató az R/S/D vízminőségi állapotáról. KDV-Kömyezetvédelmi Felügyelőség, 1992. 10