Hidrológiai tájékoztató, 1994

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula-Szentirmai László-Szentirmai Lászlóné: Adatok Afrika karbonátos forrás-lerakódásairól

Adatok Afrika karbonátos forrás-lerakódásairól DR. SCHEUER GYULA-SZENTIRMAI LÁSZLÓ-SZENTIRMAI LÁSZLÓNÉ Afrikában is, mint a világ más részein, a különböző genetikájú forrásokhoz kapcsolódva számos, egymástól eltérő, különböző típusú édesvízi mészkő előfordulás található. Képződésük esetenként olyan helyi földtani és vízföldtani okokra vezethető vissza, amelyekre vonatkozóan ma ritkán találunk példát. Ilyeneknek ítélhető az aktív, vagy a közelmúltbeli (holocén) vulkáni működéssel öszszefüggő utóvulkáni hévforrástevékenység, amelyhez számos helyen jelentős - esetenként hatalmas - édesvízi mészkő felhalmozódás is kapcsolódik. Ezért tartottuk indokoltnak, hogy e hatalmas földrész ilyen jellegű adottságait áttekintsük. A rendelkezésre álló irodalmi adatok alapján az így nyert tapasztalatokat a hazai hévforrások paleohidrogeológiai viszonyainak és karbonátfelhalmozó tevékenységüknek vizsgálatánál szükség szerint hasznosítjuk. A rendelkezésre álló nagyszámú adatból azokat a forrásokat és a hozzájuk kapcsolódó előfordulásokat választottuk ki, amelyeknél ma is jelentős és érdekes kifejlődésű mészfelhalmozódás figyelhető meg, vagy esetenként közvetlen környezetükben nagy elterjedésben található édesvízi mészkő, mert feltételezhető az adott hévforrásokkal a genetikai összefüggés. Számos országra vonatkozóan nem rendelkezünk irodalmi adatokkal, ezért ismertetésünk sem lehet teljes, továbbá vízföldtani és földtani feldolgozásuk országonként is nagyon eltérő. Ezek a körülmények természetesen ismertetésünket alapvetően befolyásolták. A kontinensen a források üledékképző szerepe igen változatos. A hévforrások a kémiai összetételtől függően nemcsak édesvízi mészkövet, hanem más egyéb anyagokat is felhalmoznak. így nátriumkloridot (kősó), szilikátokat (gejzírit), gipszet és egyél? vasas kiválásokat. Ezek azonban egyedi érdekességként ismeretesek, nem általános elteijedésűek, mint az édesvízi mészkövek. Ezért megállapítható, hogy a források üledékképző tevékenysé1. ábra. Áttekinthető helyszínrajz az ismertetett források és édesvízi mészkő-előfordulások feltüntetésével. (Megjegyzés: Az előfordulások sorszámát és megnevezését az 1. táblázat tartalmazza.) gén belül a földrészen a kalciumkarbonátos kiválások a leggyakoribbak, amelyek változatos formában és kifejlődésben általánosan elterjedtek. Az ismertetett előfordulások helyét az 1. ábrán tüntettük fel, míg az 1. táblázat az édesvízi mészkövet lerakó források vízföldtani adatait tartalmazza. A földrész északi felén, az Atlasz hegységhez kapcsolódóan számos előfordulás ismeretes. E hegységrészekben fakadó karsztés hévforrásokból egyaránt képződött édesvízi mészkő. Egyesek igen látványosak. A rendelkezésre álló irodalom is gazdag. Marokkóban a karsztforrásokból kivált mészkövek ismeretesek, többek között az Oued Za-völgyében (Petites és Grandes Cascades) [8], Hévforrásokból képződő mészkő ismeretes Sidi Harazemnél (Fez) és Ain Karroubánál (Ouelmes). Ez utóbbit a negyedidőszaki bazalt vulkánossággal hozzák genetikai összefüggésbe [4], Algériában is kétféle származású édesvízi mészkövet lehet megfigyelni. A karsztos vízfolyásokban képződött vízeséses édesvízi mészkövek közül a Beni-Bahdel-it indokolt megemlíteni [8], Az országban számos hévforrás fakad. Ezek egy része karbonát anyagot halmoz fel. Leghíresebb a Hammam Maskoutine-i előfordulás. [12]. Tunéziában az Atlasz hegység keleti nyúlványainak területén fakadó hévforrások közül a Hammam Zriba-i előfordulás a legnevezetesebb [5,13]. Ezen túlmenően még a Jebel el Oust-nál található mészkő. Itt 58 °C hőmérsékletű forrásvizek törnek fel. Líbia északi részén Jebel al Ahdar hegység területén Dernah város közelében fakadó hévforrásból válik ki karbonátos anyagú tetarátás lejtői édesvízi mészkő [13]. Továbbá a hegységből kifutó patakok raknak le esetenként hasonló anyagot. Egyiptomban a legrészletesebben vizsgált édesvízi mészkövek Aszuan-Korkur oázis környékén vannak. A megfigyelések szerint [3] e területen az édesvízi mészkőképződés már a felső-pliocénben megkezdődött és kisebb-nagyobb megszakításokkal a holocénig tartott (2. ábra). Képződésüket a pleisztocénen belül a csapadékos klímaszakaszokba helyezik. Ma a száraz sivatagos klíma miatt a képződés szünetel. Megnevezés Kor ( BP ) Plató tufa 1 1 Felső-pl ioc én Plató tufa 1 Felső-pl ioc én Tufa 1. 1 > Tufa 1. 1 1 1 „ Középső-pleisztocén előtti „ Középső-pleisztocén előtti Tufa II. 1 > <1 „ Középső-pleisztocén előtti Tufa II. 1 i ! Vádi tufa III /a M >1 Vádi tufa III /a 1 i 1 ( 40 000' 42 000 C

wév ( 40 000' 42 000 C

wév Vádi tufa III / b i i ( 40 000' 42 000 C

wév Vádi tufa III / b —I—, Vádi tufa IV. 1 1 32 000 C

u évnél Vádi tufa IV. —1— fiatalabb Vádi tufa V. "1 T 10 300 C

u évnél Vádi tufa V. 1 fiatalabb fiatalabb 2. ábra. A Nubiai sivatagi édesvízi mészkövek földtani kora Butzer K. W.-Hansen G.L. [3] alapján 40