Hidrológiai tájékoztató, 1994

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Kaliczka László: A Marchfeld-csatorna építése a Bécsi-medencében

Meg kell említeni azt is, hogy a kiviteli munkák tervezését már több tanulmányterv előzte meg. Az első tervek a múlt századra nyúlnak vissza, majd az 1960-70. évtizedben készült el a kivitelezést megelőző tervjavaslat (tanulmányterv). A tényleges tervezést az 1980-as évtizedben végezték. A tervezés kb. hat évet vett igénybe. A tervezés előtt, illetve a tervezés során nagy figyelmet fordítottak a közvélemény széles körű tájékoztatására. A tájékoztatási feladatokra szervezeti egységet, tájékoztatási osztályt állított fel a Tervező Társaság. A közvélemény által adott észrevételeket, javaslatokat egyedileg megvizsgálták és ha lehetett, azokat a kiviteli terveknél figyelembe vették. Az érintett állampolgárok véleménye figyelembevételének egyik jellemző példája: A tervezett csatorna 8+680-8+740 km szelvényei között egy családiházat kellett volna elbontani, mert az épület a csatorna tengelyébe esett volna. Az idős tulajdonos tiltakozása (közvélemény támogatása) hatására a medret úgy alakították ki, hogy a lakóépület megmaradhatott. (Természetesen a korrigált mederszelvény jelentős többlet költséggel volt csak megépíthető.) A feladatot végrehajtók szerint a létesítmény megfelelő előkészítése eredményeként a kivitelezés során számottevő észrevétel nem történt. E tényként rögzíthető helyzet mellett nem hagyható figyelmen kívül az, hogy a tervezett mű mintegy 7,5 km hossza Bécs Város, illetve elővárosainak beépített területén került megépítésre, a munkákat a lakosság nap mint nap látta, az építés hatásait tűrte. 3.3. A kiviteli tervek elkészítése során megvizsgálták, hogy a hagyományos trapézszelvény alkalmazásával milyen mederszelvény kiépítésére volna szükség. A Q=15 m

3/sec vízszállítását: a=10 m fenékszélességű, h=5 m átlagos mélységű, 1:1,5 rézsűhajlású mederrel lehetett volna megoldani, a tervezett fenék és a rézsűk szigetelése mellett. A nagy fenékszélességű trapézszelvényű meder megjelenése beton, aszfalt vagy mederbiztosító anyag beépítésével, igen kedvezőtlen benyomást adna. (Rövid, 20 m hosszúságban elkészítettek egy mintaszakaszt a trapézszelvényű meder bemutatására.) A trapézszelvényű mintaszakasz, beillesztve az „ökológiai" alapokon kiépített mederbe, a szabályos vonalaival (fenék, rézsűláb, rézsűkorona) elgondolkoztató látványt nyújtott. 3.4. Az ökológiai meggondolásokkal megépített csatorna méretezése, a mederszelvények tervezése, a csatornát bemutató osztrák kollégák tájékoztatása szerint az általunk alkalmazott módszertől teljesen eltérő módon történt. A tervezett medret rövid 10-10 m-es szakaszokra bontották és a szakaszok mederméreteit egy speciális számítógépes programmal határozták meg. A programra vonatkozóan tájékoztatást nem adtak, az egy osztrák kolléga szabadalma, közölték. A rövid szakaszok méreteinek meghatározása alkalmából sem törekedtek a hagyományosan megszokott mederparaméterek kialakítására. Ezért a mű megtekintése során hiába keressük a magyar gyakorlatban alkalmazott mederjellemzőket. A kiépített mederről oly benyomása támad a szemlélőnek, mintha „kissé rendezett anyaggödrök" sorozatát kötötték volna össze. A mederben mesterségesen kialakított „zátonyok", szűkületek és kiszélesedések váltakoznak (1. kép). 1. kép. Marchfeld-csatorna: meder kialakítás A meder rézsűin, bár a kifejezés nem igazán megfelelő, különböző, elsősorban fűzjellegű bokrok, facsemeték telepítése történt. Meg kell említeni, hogy a meder egy szakaszán kísérleti növény telepítések történtek annak vizsgálatára, milyen bokor, illetve fafajták részére ad megfelelő termőhelyet a váltakozó vízmélységű kavicsos meder. A kísérleti teleppel magyar szóhasználat szerint kertészmérnök foglalkozik. Feladata a telepítés irányítása, a „csemetekert" kezelése, az eredmények értékelése. 3.6. A meder kialakítása során, mint ahogy erre már korábban is utalás történt, a meder talajösszetétele miatt a szivárgási veszteség csökkentése érdekében szigetelés készült. A szigetelés végrehajtása a következő módon történt: A tervezett mederfenékszint alatt kb. 1,2 m-re kialakították a trapézszelvényű földművet. A földműre kb. 20 cm szigetelő földréteg, e fölé 40 cm vtg. szigetelő földréteg kerül, benne két réteg bentonittal. A következő 20 cm vtg. ismételten szigetelő földréteg bentonit nélkül, majd 40 cm védőréteg képezi a meder látható fenék- és rézsűtalaját. A rézsűk szigetelése a Q=15,2 m

3/sec vízszállításnak megfelelő magasságig készült. 3.7. A talajvíz pótlását szivárogtató medencén át kívánják megoldani, 200-300 l/sec vízmennyiség beszivárogtatásával. Ily beszivárgást biztosító létesítmény a csatorna 18+500 km szelvénye környékén kerül megvalósításra (1992. évben még építés alatt volt). 3.8. Műtárgyak 3.8.1. A csatorna medrét keresztező közutak hídjainak tervezése során az általánosan alkalmazott vasbeton szerkezetek mellett alkalmazták, előnyben részesítették a faszerkezetű megoldásokat. A csatornát számos, ragasztott tartószerkezetű híd keresztezi. 3.8.2. A Marchfeld-csatorna hossz-szelvényét három kisebb duzzasztóval szakaszolják. A duzzasztásoknál 1,5-2,0 m körüli lépcsők alakulnak ki. Pontosabb adat nem áll rendelkezésre (2. kép). A duzzasztók vasbeton szerkezetűek, acéltáblás elzárószerkezetűek. A beton-vasbetonműtárgyak nagyon szépek. Gondosan készültek, felületük szinte műkő minőség, a billenőtáblák felett faszerkezetű kezelőhidak épültek (3. kép). 38