Hidrológiai tájékoztató, 1994

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Vitális György: Hévíz eredetű kőzetelváltozások és kőzetek a Magyar-középhegység középső részén

Ny DNy KÉK VI. MIOCÉN VII. PLIOCÉN Alsópetény Osagárd una Duna VIII. PLEISZTOCEN Szt. Mihályhegy Nagy Gete Kőszikla Fehérszikla y bevetítve) Lencse h. Duna Dorog j | Nagymaros Szentendrei-Duna Nagyszál . / . Szanda h. Legend Becske _ Szécséni

5^?^ Kőhegy ke | [mB.f 1-500 o b-500 " -1000 IX. HOLOCEN 10 20[km] a b o o o O O 0 6 OOP 10 12 1 0 2. ábra. A Magyar-középhegység középső részének földtani fejlődéstörténeti szelvényei 1. Agyag, homok (ptiocén), 2. Mészkő, agyagmárga (felső-miocén), 3. Andezit, andezittufa (középső-miocén), 4. Agyag, homok (középső-miocén), 5. Kavics, homok (alsó-miocén), 6. Agyag, homok, homokká (középső- és felső-oligocén), 7. Homokkő, konglomerátum (alsó-oligocén), 8. Barnakőszén, agyag, mészkő (eocén), 9. Oligocén és eocén képződmények összevontan, 10. Márga, mészkő (kréta), 11. Mészkő, márga (jura), 12/a. Mészkő (triász), 12/b. Dolomit (triász) a kőzetminták anyagvizsgálati eredményei a hivatkozott irodalomban hozzáférhetőek. A hévíz eredetű kőzeteket a pliocén, a pleisztocén és a holocén édesvízi mészkőféleségek, valamint a nagyobb kalcittelérek [1, 5] képviselik. Ezekről itt nem kívánunk bővebben szólni, mivel Scheuer Gy. - Schweitzer F. - a Hidrológiai Tájékoztatóban is olvasható gazdag részletességű tanulmányai - és összefoglaló munkája [3], valamint a saját közlemények [8, 4] tájékoztatnak. Itt csak kiemeljük, hogy az alárendelten juvenilis, uralkodóan vadózus (karsztvíz) eredetű hévizekből kiváló édesvízi mészkövek a hévíz kémiai összetételének megfelelően, különböző genetikai típusokat képviselnek, melyek megnevezését és főbb kémiai jellemzőit a 2. táblázat szemlélteti. 33