Hidrológiai tájékoztató, 1994

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Dobos Irma: Az APENTA telep hévízellátása

Az 1970-es években szerkesztett harmadidőszak előtti alaphegységtérképen a tervezett fúráspont körzetében felsőladini és raibli kori képződményeket lehetett valószínűsíteni a triász időszakon belül [5]. A földtani megfontolásokat légifotók és geofizikai adatok is alátámasztották. 1. ábra. Az Apenta hévízkutak környezetének mélyföldtani vázlata 1. A triász alaphegység felszínének szintvonala (mAf.), 2. Szerkezeti vonal, 3. Alaphegységet feltárt fúrás és kút A tervezést elősegítenék azok a jól kimutatható szerkezeti vonalak is, amelyek ÉÉNy-DDK-i irányú rögvonulatokat különítenek el és ezeket ÉNy-DK-i és NyÉNy-KDK-i csapású horizontális eltolódások szakítanak meg. Ezt az eltolódási zónát jelölte meg a rezervoármechanikai szakvélemény, mint az igényelt vízmennyiség beszerzésének lehetséges helyét. Ennek figyelembevételével a fúráspont helyéül nem az üzem által tervezett - a palackozó épület közeli -, hanem a Dobogó utcai oldalt jelölte meg. Jól látta a szakvélemény, hogy a Homonna utcai fúrás és a Tétényi úti kórház részére fúrt hévízkút földtani adatai az Apenta-telepen nagyobb vastagságú oligocén rétegeket valószínűsítenek, míg az alattuk következő eocén képződmények víztároló képességét erősen megkérdőjelezte. A triász időszaki dolomit feltárását több földtani tényező támasztotta alá és feltételezni lehetett, hogy a tervezett kútból kitermelhető hévízmennyiség elérheti a Városliget-II. sz. kút 1440 m

3/d mennyiségét is [2]. A hévízkutak kivitelezése és eredménye Az I. sz. hévízkútból a beruházó napi 60-65 m

3, 1000-4000 mg/l összes oldott anyagtartalmú hévizet igényelt, amelyet a tervezés egy 1000 m mély karsztkút létesítésével látta biztosítani. A földtani megfontolások arra engedtek következtetni, hogy a triász időszaki karbonátos hévíztároló a felszín alatt kb. 800 mben várható és 1000 m-ben a talphőmérséklet az 50°C-t is elérheti [2]A hévízkutat a VIKUV Debreceni Üzemvezetősége kivitelezte RA-602-es fúróberendezéssel 1980. március 8. és augusztus 28. között. A vékony negyedidőszaki agyagos képződmény alatt 548,0 m-ig oligocén (rupéli) főként agyag, agyagmárga, aleurit és homokkő rétegek közvetlenül a felsőtriász karni dolomitra települnek. A víztároló dolomit részletes rétegtani és kőzettani megismerését a 9 mélységszakaszból vett magminta segítette elő. A geofizikai és a kőzettani vizsgálatok 812-896 m között jelölték ki azt a mélységszakaszt, amely megnyitásra alkalmasnak látszott. Az első mérések szerint a nyugalmi szint +12 m-en állt be és a hévízkút percenként +1,7 m-en 900 liter 62"C hőmérsékletű, -14 m.en 2400 1 vizet adott. Az első kémiai vizsgálat szerint a hévíz meglehetősen nagy, korrózió eredetű vastartalmat mutatott, s annak kizárására 133 mm 0-jű KOR cső beépítése mellett döntött a vállalat. A csövezés azonban nem sikerült, mivel 650 m-ben a cső behorpadt és az átmérőcsökkenés következtében 1992-ben már csak 80 l/min. 41°C hőmérsékletű vizet adott a kút. Az új tulajdonos nagyarányú fejlesztést tervezett, s ehhez elsőként a hévízkút felújítását új kút fúrásával végeztette el. Az I. sz. hévízkút földtani adatait figyelembe véve, tervezte meg a VIKUV az új kutat, amelyet a meglevőtől DNy-i irányban 50 mre tűztek ki (1. ábra) [3]. A fúrást ismételten a VIKUV Debreceni Üzemvezetősége mélyítette 1992. december 5. és 1993. április 21. között az RA602-es fúróberendezéssel. A vízföldtani adatokból kiderült, hogy a 902,0 m-es talpmélységű hévízkút sokkal kedvezőtlenebb vízföldtani paraméterekkel rendelkezik, mint az előző. A földtani és a vízföldtani okokra a hidrodinamikai vizsgálatok is utaltak, értékelésük azonban külön tanulmány anyagát képeznék. A hévízkút átadásakor a 800-898 m közötti szakasz megnyitásakor a nyugalmi szint mindössze a felszín felett 3,2 m-en állt be, s +1,5 m-en csupán 540 l/min., -18,1 m-en 1300 és -25,2 m-en 1550 l/min. vízmennyiséget lehetett kitermelni, üzemszerűen 1300 l/min. 64°C hőmérsékletű hévíz használható fel. A gázvizsgálat metántartalmúnak minősítette a hévizet, a talphőmérsékletből számított reciprok hőmérséklet-gradiens pedig 16,79 m/°C [4], Az I. sz. hévízkút üzemeltetéséhez a KÖVÍZIG a H-12157/2/1981. sz. vízjogi engedélyével hozzájárult úgy, hogy 120 m

3/d vízmennyiséget palackozásra és palacköblítésre, 180 m

3/d hévizet pedig az épületek fűtésére használnak fel. Az ásványvízzé minősítést az EüM. Országos Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság a 163/Gyf/1982. sz. alatti határozatában rögzítette. Jelenlegi ismereteink szerint úgy tűnik, hogy az üzemeltető más megoldást választ az épületek fűtésére és a palackmosásra, kiiktatva a hőszivattyút is és a hévizet kizárólag palackozásra veszi igénybe. Az ásványvíz kémiai jellege Az I. sz. hévízkút kétéves üzemeltetése után az Országos Közegészségügyi Intézet véleménye szerint a hévíz „Alkáliákat is tartalmazó kalcium-szulfátos, hidrogén-karbonátos és kloridos ásványvíz, amelynek fluoridion tartalma is jelentékeny". Az időközben beállított vastalanító hatására vasat már nem lehetett kimutatni, emelkedett viszont a fluoridion mennyisége, a többi alkotó nem változott. Az összes oldott anyagtartalom két év alatt folyamatosan 2348, 8 mg/l-ről 1906,1 mg/l-re csökkent [1]. Minden bizonnyal az I. sz. hévízkutat az üzemeltető kiiktatja a termelésből, s így a II. sz. kútból származó hévíz határozza meg a palackozott ásványvíz minőségét. A VÍZKUTATÓ Hidrogeológiai Szakszolgálati Kft a vegyelemzést közvetlenül a kút elkészülése után végezte, ezért csak tájékoztatóul lehet elfogadni a vegyvizsgálat eredményét, bár a víz jellege igen közel áll az I. sz. kútéhoz (kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos, szulfátos, kloridos és fluoridos) [4] (1. táblázat). A hévíz hasznosítása Az I. sz. hévízkúttól 63 mm 0-jű polipropilén csövet építettek ki a hévíz elvezetésére a mintegy 170 m-re levő palackozó épület előtti két 20 m

3-es zománcozott fekvőhengeres tartályhoz. Kívülről hideg vizes csorgatással hűtik le a hévizet 18 °C hőmérsékletűre és innen a tárolótérben levő 10 m

3-es üvegszálas, ugyancsak fekvőhengeres tartályokba fejtik át. Ezután következik 28