Hidrológiai tájékoztató, 1994

2. szám, október - KÖNYVISMERTETÉS - Marczell Ferenc: Évfordulók, események, emlékek 1995-ben

325 éve 1670-ben - Az év első felében az ország területén mindenütt árvizek. írod.: Réthly A.: Időjárási események... I. Január-Március. - A Duna, Vág és Rába zömében jeges árvizei, amelyek a Csallóközt, Mátyus földjét, a Rába-völgyét elöntötték, sok ember és állat pusztult el. Ugyancsak árvizek voltak júniusjúliusban Erdélyben és a Felvidéken is. írod.: Réthly A.: Időjárási események... I. 207: II. 573-574. p. - Az Országos Széchenyi Könyvtár kéziratos térképei közül az egyik legrégebbi a Giovanni Giuseppe Spalla által készített térkép Muraközről. írod.: Hidr. Tájékoztató, 1974. 15. p. 350 éve 1645-ben Nyugat-Magyarországon erős szárazság. Sopronban a - Grassner-féle kút kivételével - a kutak kiszáradtak. A Moson megyeiek (Fertőtől keletre) ivóvízért csónakon keltek át a tavon. írod.: Réthly A.: Időjárási események... I. 175. p. 375 éve 1620-ban Augusztus 20-21. A nyári erős esőzések hatására a Vág Bicscsénél és a Zilinka nagyon megáradt és nagy károkat okozott. Emberemlékezet óta nem volt ilyen árvíz. írod.: Réthly A.: Időjárási események... I. 141. p. - A Vas megyei Felsőőr mellett ünnepélyesen megnyitják Tarcsafürdőt. írod.: Borovszky S.: Vas vármegye 408-409. P500 éve 1495-ben épületekkel (2) beépített boltozott kőhíd. Műemlékké nyilvánították. írod.: Gáli.: Régi magyar hidak 105. p. 725 éve 1270-ben - II. Ottokár cseh király V. István magyar királyt a befagyott Fertőn át elindított sereggel akarta megtámadni, a Fertő azonban elnyelte a katonákat, írod.: Hidr. Tájékoztató, 1975. 45. p. 750 éve 1245-ben - Az 1240-es években IV. Béla, a Gellért-hegy alatt mint akkor mondták a budai Alhévizeknél - a mai Rácz és Rudas fürdők táján - kórházat építtetett. Ez volt fővárosunk legrégibb kórháza, írod.: Esti Hírlap, 1967. V. 19. 825 éve 1175-ben - 1170-1180 között egy 1238-ból származó feljegyzés szerint Esztergomban III. Béla első felesége Antiochiai ChattilonAnna építtetett egy fürdőt. Ebben az Árpád-kori fürdőben az első magyar közfürdőt ismerhetjük fel. Később a Johannita lovagrend tulajdona lett. írod.: Cseke: Észak-Magyarország gyógyfürdői... 35. p. 875 éve 1100-as évek (kb) A szántód-tihanyi révet, mint a Balaton legrégibb átkelőhelyét már a 12. sz.-ban említik. Még a 20. sz. elején is evezős kompok, vitorlás kompok jártak a kezdetleges feltöltéshez csatlakozóan, amely a mai kompkikötőtől kb. 150 méterre a part felé volt. írod.: KertaiE.: Tavi kikötők... 209. p. - Első írásos adat, hogy Egerben melegvizes fürdő működött. Bakócz Tamás egri püspök számadás könyvében áll: „a melegvíz épületére és tetőzetére s a többi..összesen 8 Ftot fizettek ki. Ez valószínűsíti, hogy a fürdőházat a hőforrásra ráépítették. írod.: Hevesi Szemle, 1988. 4. 43. p. 575 éve 1420-ban - A középkor utolsó századára tehető az oklevelekben először szereplő soproni Ikva-híd építésének időpontja. Hazánkban egyedülálló 900 éve 1095-ben - Kálmán király (1095-1114) dekrétumának első könyve 16. fejezete: „A monostoroknak vagy egyházaknak ajándékozott halászó vizek elvételéről" rendelkezik, miszerint csak annyit tarthatnak meg, amennyi a mindennapi élésre szükséges, a felesleget adják vissza (a királynak). Kivételt csak a Szt. István által adományozottaknál tesz. írod.: 1000-1526. évi törvénycikkek 121. p. Marczell Ferenc 81