Hidrológiai tájékoztató, 1994

2. szám, október - AZ ÁLLAMI VÍZÜGYI-MŰSZAKI TERVEZÉS - Éhn József: VIZITERV história 1978-91

Ennek megfelelően alakult ki az állami tervező irodák felépítése, szervezete. A vezetőknél mindig kívánalom volt, a szakmai tudáson felül, az emberekkel, beosztottakkal a jó kapcsolat kialakítása, a megfelelő minőségű tervek elkészítése érdekében. A tervező irodák tevékenysége visszahatott az oktatásra, sok tervező irodai mérnök vett részt az egyetemi, főiskolai, szakközépiskolai oktató munkában, diplomatervek konzultálásában, szakmérnökképzésben. A szabványok készítésén kívül szakértői munkát is végeztek a tervezők, főként az OMFB-nél, később társadalmi szerveknél, így az MHT-nél. Tudományos munkában és szakmai társadalmi egyesületekben is dolgoztak a tervező irodai mérnökök, a vizes szakemberek a Magyar Hidrológiai Társaságban, de ugyanígy az építőipari, közlekedési, gépész, villamos, geológus stb. egyesületekben. Az egyesületekben végzett munka bővítette a tervezők szakmai műveltségét, erősítette a beruházókkal, építőkkel, üzemeltetőkkel és kutatókkal való kapcsolatokat. A 80-as évek közepétől a csökkenő beruházási feladatok minden tervező irodánál létszám leépítést, szervezeti változást tettek szükségessé. A külföldi kapcsolatok bővülése is mutatta, hogy a vízgazdálkodásban, közművesítésben, a fejlett országoknál a legnagyobb tervező irodák létszáma nem haladja meg az 500 főt. Ez következett be a 80-as évek végére általában a hazai tervező irodáknál is. IRODALOM [1] Marleó I. szerk.: Korszerű tervezés. A lakosság és az ipar vízellátása. Vízügyi Tervezi Vállalat (VIZITERV). Építésügyi Tájékoztatási Központ, Budapest, 1973.2. [2] Dévényi J. főszerk.: Korszerű tervezés. Szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás. Vízügyi Tervező Vállalat (VIZITERV). VIZDOK nyomda, Budapest, 1982. 3. VIZITERV história 1978-91 ÉHN JÓZSEF 1. Előszó A szerző 13 éves VIZITERV, ebből közel 5 éves algériai külszolgálati múlttal tért haza 1978 őszén Budapestre, ahol tevékenységét a 3. iroda keretében, mint irányító tervező folytatta. Az 1978-at követő korszakot két fő vonulat jellemezte: egyrészről a Vállalat tevékenységében egyre nagyobb súlyt képező folyószabályozási és nagyműtárgy-tervezési tevékenység visszaszorulóban volt - nem kis mértékben a kiskörei tározó munkáinak befejezése és a bős-nagymarosi rendszer munkáinak lassulása, várható átmeneti felfüggesztése következtében, másrészről ez időben kapott lendületet a tovább már nem halasztható szennyvízelvezetési és tisztítási program, különös tekintettel az üdülőtavainkról - Balaton, Velencei-tó - történő szennyvízkivezetésekre és a nagyvárosok szennyvízelhelyezési megoldásaira. A közműfejlesztés látszott ekkor a legfontosabb és a vállalat fejlődését meghatározó műszaki feladatnak, hiszen tovább tartott a regionális vízellátó rendszerek fejlesztése - amelyben a VIZITERV tervezői meghatározó szerepet játszottak-, valamint egyre nagyobb hangsúlyt kapott a külföldi közműtervezés, elsősorban a hetvenes években jól megalapozott hátterű Algériában, ahol rohamosan növekvő igényekkel kellett számolni. Ugyanekkor a VIZITERV teret vesztett, részben a vállalati központi stratégia tévedésének következően is, a mezőgazdasági vízhasznosításra vonatkozó hazai tervezésekben, fejlesztésekben. Ez a körülmény - megítélésem szerint - az erre a célra fordított költségvetési támogatások csökkenésének „köszönhetően", arra ösztönözte az ezen a területen meglevő szellemi kapacitást, hogy külföldi megbízásokban keressen kiutat, ami végül is nem jelentéktelen eredményeket hozott, de ugyanakkor a hazai tervezési háttér szinte teljes átengedésével járt a konkurens vállalatok javára. Ez a körülmény később hibás stratégiának bizonyult, mert a vállalati tevékenység sokoldalúságát és rugalmasságát, piaci alkalmazkodási képességének csökkenését eredményezte. A nyolcvanas évek elejét az arab világba irányuló szellemi export gyorsan felfutó boom-ja jellemzte, ami a vállalat gazdasági pozícióinak látványos erősödésével járt. A felfutás alapját képező pénzbőség az olajválság lecsengő szakaszában is megmaradt a szénhidrogénben gazdag arab országokban, illetve a gazdag arab országok és a fokozatosan talpra álló nyugati gazdaság által támogatott harmadik világban. Ugyanakkor látni kellett, hogy ez az állapot legfeljebb átmenetinek tekinthető, hiszen az alternatív energiaforrások fejlesztési eredményei az olaj és származékai arányának mennyiségi csökkenését, a termelő országok gazdaságának megrendülését, destabilizációját okozták. 1983-86 között e sorok szerzője másodízben is elvállalta az algériai fővárosban működő komplex prestation-csoport vezetését, így a vállalat hazai tevékenységét csak távolból kísérhette figyelemmel. Ezt az időszakot a közműtervezés részarányának szinten tartása, illetve lassú csökkenése, a folyószabályozási tevékenység újbóli fellendülése jellemezte. A bős-nagymarosi rendszerrel kapcsolatos tervezési munka a vállalat egyre nagyobb súlyt képező alaptevékenységévé vált és a gazdasági stabilitás növelése érdekében a cég egyre nagyobb hányada csatlakozott a nagyberuházási munkákhoz, feladva az aprólékosabb, piaci munkát igénylő települési közmű-piacot, illetve a mezőgazdasági vízhasznosításban rejlő szerényebb lehetőségeket. 2. Az export tevékenység felfutása A 70-es évek a vállalat export tevékenységének sikeres megalapozását szolgálták. Az évtized elejétől működött Algéria Medea tartományában egy tízfős, komplex prestation-csoport, Borbély Gábor vezetésével, majd 1973 végétől Algírban a második prestation-csoport, Wittinghoff Béla vezetésével. Ebben az időszakban indultak az első mezőgazdasági exportvállalkozásaink, így az ENSZ-FAO által finanszírozott szudáni öntözési projekt, majd 1976-tól az első algériai nemzeti vízügyi tervező vállalatnál alkalmazott prestation-csoport (vezetője Garami Ferenc), melyek keretében felnőttek a következő évtized vízhasznosítási projektjeinek vezető tervezői. Ezek a sikeres vállalkozások - amelyeket a VIZITERV a TESCO-val, mint akkor a szellemi export szinte kizárólagos bizományosával hajtott végre - alkalmasak voltak jó hírünk terjesztésére, a nemzetközi szintű nyelvtudás és a kellő szakmai ismeretség megszerzésére, a harmadik világ földrajzilag és gazdaságilag elérhető országaiban. Bár voltak eseti próbálkozásaink - nem is eredmény nélkül - távolabbi országokban is 59