Hidrológiai tájékoztató, 1994

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Gáspár Zoltán: Az eredményes környezetkímélő öntözés ökológiai kérdései

Az eredményes környezetkímélő öntözés ökológiai kérdései* DR. GÁSPÁR ZOLTÁN Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Gödöllő Bevezetés 1. Az ismertetett összefüggések általánosíthatók, s mint az ökológia általában fölötte áll a mindenkori szervezeti, tulajdoni és politikai viszonyoknak, az elfogadható megállapítások időtállóak. 2. Az öntözés eredményességét és hatékonyságát alapvetően az ökonómikusok boncolgatják, a gyorsan változó közgazdasági viszonyokkal állandó versenyfutásban. Kevésbé ismert, hogy az eredményességnek, hatékonyságnak időálló ökológiai kritériumai is vannak. Melyek ezek? Az agroökolőgiai elvű növénycentrikus szemlélet Ez azért döntő, mert a növényi produkció alapvetően mindig az ökológiai tényezők függvénye. A növényt pedig az ember állítja a centrumba, mivel neki növényi produkcióra van szüksége. E célból az ember mesterséges ökoszisztémát (agroökoszisztémát) hoz létre, melynek vázlatos felépítését az 1. ábrán láthatjuk. A természetes ökoszisztémákhoz képest a növényi 1. ábra. Az öntözött agroökoszisztémák növénycentrikus rendszere produkció fokozása érdekében agrotechnikai, esetünkben + öntözéstechnikai beavatkozásokkal egészíti ki a természetes (objektív) ökológiai hatásokat. Az objektív ökológiai tényezőket mindig tudomásul vevő, ahhoz alkalmazkodó agro- és öntözéstechnika képes csupán a környezetkímélő és hatékony termelést garantálni. Az öntözéses termelés cédának megválasztása Extenzív: a csapadékhiány miatti terméskiesés kivédése. Ez esetben az öntözetlen területek agrotechnikáját és az öntözési lehetőséget az aszálytünetek megszüntetésére alkalmazzuk. 'Előadásként elhangzott a MAE és az MHT Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály 1993. június 2-i közös rendezésű előadóülésén. Mobil berendezéseket nagy területen mozgatva (szorzószám öntözetlen szántóhoz viszonyítva 1,5). Félintenzív: termelési célnak nevezhető az öntözésre berendezett területeken folytatott szántóföldi növénytermesztés. Itt már külön öntözésre kifejlesztett agrotechnikát hajtunk végre (tőszám, fajta, tápanyagvisszapótlás, növényápolás, növényvédelem, betakarítás, szárítás). Öntözésnél a vízhiánytünetek megszüntetése helyett a vízhiányos időszakok „megelőző áthidalása" (prevenció) a cél (szorzószám öntözetlen szántóhoz viszonyítva 3,0). Intenzív: termelési célra a vízigényes növények termesztése és tenyészidőnként az öntözhető területek többszörös kihasználása a jellemző. (Pl. öntözött kertészetek, speciális ültetvények). Öntözésnél itt is a vízhiányos időszakok megelőző áthidalása a cél (szorzószám öntözetlen szántóhoz viszonyítva 5,0). A dinamikus vízpótlási elv alkalmazása Az előzőekben félintenzív és intenzív termelési célként definiált öntözéses gazdálkodás nélkülözhetetlen eleme mind a növényi produkció, mind a környezetvédelem szempontjából a dinamikus vízpótlási elv alkalmazása. Ehhez az öntözött növényfajok vízigényének fejlődési szakaszonkénti ismerete szükséges. Mivel az egyes növényfajok vízigénye évjáratonként eltérő, ezek nyomonkövetése minden tenyészidőben kívánatos. A vízigényből a talaj vízgazdálkodási tulajdonságainak, a mindenkori csapadékviszonyok alapján levezetett öntözővízigények - térben és időben történő - pontos kielégítése az ökológiai és környezetvédelmi cél. Ez garantálja a maximális fítoprodukció mellett a hatékony és takarékos öntözővíz felhasználást. Ezeket a célokat képesek megvalósítani azok a folyamatszimulációk (Crop Water modellek), mint pl. a gyakorlatban már kipróbált általunk kifejlesztett dinamikus vízmérleg (Dinamic Water Balance DWB) modell, vagy az ÖKI-ben kifejlesztett Soilwat-I. modell. E modellek nemzetközi összegyűjtésével és minősítésével az ICID hágai kongresszusa foglalkozott 1993. év szeptemberében, ahol a Crops and Water Use munkacsoport napirendjére tűzte. Az öntözés ökológiai perspektívája Meggyőződésem, hogy a víz szerepe GLOBUS méretű felértékelődésének szakaszában élünk. Ennek bizonyítására idézem az „MTA Meterológia Tudományos Bizottságának állásfoglalása éghajlatunk jövőjéről" című anyag összefoglalásának 1. bekezdését: „Természeti környezetünk egyik összetevője, az éghajlat az emberi tevékenység következtében nagy valószínűséggel az emberiség történetében példa nélkül álló változásnak néz elébe. Bizonyított tény, hogy hosszabb ideje egyre gyorsuló ütemben növekszik az olyan gázok légköri koncentrációja, amelyek fokozzák a légkör üvegházhatását. E gázok kibocsátásának változatlan ütemű erősödését feltételezve, egyre nagyobb a felszínközeli középhőmérséklet fokozatos emelkedéséveljáró éghajlatváltozás kockázata. A melegebb éghajlatot kísérő tengerszint emelkedés, a sarki jégmezők kiterjedésének módosulása, az éghajlati övezetek eltolódása, valamint a Föld számos körzetében feltételezhetően jelentkező, kedvezőtlenebb csapadékellátottság arra figyelmeztet, hogy már a ma élő generációnak lépéseket kell tennie az éghajlatváltozás kockázatának és e változás következményeinek elkerülése, vagy legalább azok mérséklése érdekében." 11