Hidrológiai tájékoztató, 1994

2. szám, október - AZ ÁLLAMI VÍZÜGYI-MŰSZAKI TERVEZÉS - Környei László: Visszaemlékezés a Vízügyi Tervező Vállalat (VIZITERV) és elődeinek történetére 1951-1988

1. kép. A Köszörű-völgyi tározó (légi felvétel) figyelembe venni, csehszlovák és NDK irodalmat tanulmányoztuk. Ez országokban már több tározót létesítettek, bár ezek nagy része mélyebb vizű és több tíz millió m 3 tározó térfogattal rendelkező völgyzárógátas tározó volt, de kiindulási adatul ezeket vettük figyelembe. így vállalati igazgatómmal és más szakemberekkel 1961-ben első hivatalos útra jutottam ki Prágába, és tudtam megtekinteni völgyzárógátakat, víztisztítóműveket, beszerezni adatokat a vízminőség megfelelő előkészítéséhez a völgyzáró­gátaknál a prágai vízgazdálkodási tudományos intézettől. Az előzőekben említett feladatokon kívül ebben az időszakban jelentkezik Miskolc vízellátásának új vízbeszerző helyről történő biztosítása, a rohamosan fejlődő város távlati vízellátását részben a Színva karsztforrásaiból, részben a Miskolctól keletre lévő Hernád menti kutas vízmű telepítésével javasolnak biztosítani. 1962-ben a víztisztításnál új feladatot jelentett mozgó felszíni vizet tisztító kisberendezés tervezése. Új tározós víztisztító tanulmánytervét kellett elkészíteni, de ekkor a Mátra hegységben a Köszörű-völgynél. Szennyvíztisztításnál egyik legnagyobb tervezői munka volt a Keszthely város szennyvíztisztító telepének tervezése, ahol kétfokozatú biológiai tisztítást terveztünk ekkor, második fokozatként oxidációs árkot, amely ekkor hazánkban új beren­dezésnek számított. A tervezésbe ekkor kapcsolódott be Juhász Endre tervező mérnök. A másik komplikált szennyvíztisztítási terv Dorogon volt, ahol a városi szennyvizet az ipartól kátránnyal is terhelt szennyvizekkel együtt kellett tisztítani. A NIKEX 1963-ban felkérte a vállalatot, hogy Irakba kiírt ajánlatok alapján adjunk szakvéleményt tervezési munka, víztisztító berendezések szállítására. Az ajánlatok átvizsgálásakor itt találkoztunk először főként angol szabványokra vonatkozó előírásokkal, valamint nemzetközi, svájci adatokra hivatkozó műszaki irányelvekkel. A szabványokat a Magyar Szabványügyi Hivatalnál be tudtuk szerezni, a hivatkozott irányelveket nem. A vállalat létszáma bővült, és így 1963-ban negyedik iroda alakult, Kocsis Árpád vezetésével. Sajnos ez évben irodaveze­tőnk, Pásztor Géza tartós beteg lett, és így az irodavezetést Valló Sándor vette át egy rövid átmeneti időszak után. Ugyancsak változást jelentett, hogy ebben az évben a csator­názási és szennyvíztisztítási munkák külön osztályra kerültek, amely osztály vezetését Bertók László a MÉLYÉPTERV-től átkerült mérnök kolléga vette át. 1964-ben a feladatok mellett az év közepén nagy változást je­lentett, hogy a 3. iroda új telephelyre került ki, a Cserhalom utcába, amelynek távoli elhelyezkedése miatt voltak e munkahe­lyet nem vállaló, vállalattól kilépő, illetve a Nádor utcába maradó munkaerők, s emiatt létszámösszetétel változás következett be. Az osztályon ugyanakkor új feladatként jelentkezett a vízbeszer­zés tervezése, amely csoportot dr. Léczfalvy Sándor vezette, műtárgy tervezése, ez utóbbit Csűrös Tamás irányító tervező vezette. Folytatódtak az iraki ajánlatok készítései, amelyekkel kapcso­latban kiutaztunk Irakba NIKEX-es külkereskedő és esetleges kivitelt végző Rózsavölgyi Imre kollégával. Elkészültek a Köszörű-völgyi víztisztító telep kiviteli tervei, ahol a technológiai terveken kívül az osztály készítette az építész és statikus terveket is. Az előzőekben említett főbb területeken kívül újabb városok vízellátásával is kellett foglalkoznunk, így Győr, Baja, Kőszeg, Mohács, Pápa. Növekedett a Balaton környéki vízellátások tervezési munkája, és a fokozott kiviteli ütem miatt sok művezetői munkát kellett végezni e területen. Ez évben a vállalati munkák növekedése miatt újabb iroda alakult, Melegh Gyula vezetésével, az iroda elsődleges feladata a mezőgazdasági vízgazdálkodási tervezés volt. 1965-ben a Budapest környéki települések vízellátásának fejlesztése előtérbe kerül, így készülnek el az első tervek Felsőgöd község és üdülőtelep vízellátására. A Balatonon kempingek létesülnek, amelyekhez sürgősen kell vízbeszerzési, vízellátási terveket készíteni. Tatabányán a szénbányászat miatt a vízbeszerző helyek labilissá válnak, így regionális vízellátás terveit kell elkészíteni úgy, hogy Tatabánya-Tata térségében különböző helyekről új szivattyútelepekkel a vízellátást biztosítani lehessen. 1966-ban a Balaton üdülőtelepülésein, a helyi vízbeszerzési források kimerültek, a beépítettség miatt a további fejlesztések megszűntek. A vízellátást így, újabb felszíni vízműveket telepítve, illetve távolabbi karsztforrások vizét a balatoni üdülőtelepekhez bevezetve kellett megoldani. Ennek megfelelően terveztük a siófoki regionális vízművet, a Balatonalmádi és környéki vízművet, Balatonföldvár-Zamárdi vízművet. A vízellátási feladatokon kívül a műtárgy csoport erősödésével (itt dolgozott ekkor már Éhn József kolléga is) az osztály a csatornázási és szennyvíztisztítási osztá­lyunk műtárgy tervezését is ellátta. így itt készültek a Mezőkövesd csatornázásával, a Velence-tavi agárdi szennyvíz műtárgyak, a szentgotthárdi szennyvíz-átemelő és az orosházi szennyvíz-átemelő kiviteli tervei. 1967-ben folytatódott a balatoni regionális vízművek tervezési munkája. Itt jelentkezett a Zánkai Úttörőváros vízellátásának víz­beszerzési szakvéleménye, vízkutatással, helyszíni művezetéssel. Ismét kaptunk a NIKEX-től iraki ajánlatokat, amellyel kapcsolat­ban Irakban, de Libanonban is helyszíni bejáráson vettem részt. Győr város vízmű-fejlesztésénél a hálózat tervezése, medence és vízmű-bővítésen kívül különleges feladatot jelentett a Mosoni Duna-ág alatti nyomócső kiviteli terveinek elkészítése. Itt a kiviteli terveket az építővel szorosan, annak technológiájához alkalmazkodva kellett elkészíteni. A kivitelezés még ebben az évben meg is történt. Újszerű feladatot jelentett Miskolcnál Bükkszentkereszt község vízellátásának kiviteli terve, ahol a Színva forrástól egy magasnyomású, több száz méterre emelő szivattyútelepet, és e nyomást kibíró acélcsővezetéket kellett tervezni. 1968-ban folytatódtak a balatoni tervezések, de a regionális vízellátás megoldásában itt új elemként jelentkezett a Nyirádi Bauxit Bánya aktív vízvédelmének, karsztvizeinek bekapcsolása a vízellátási rendszerbe. Ekkor készült el a Zánkai Úttörőváros vízellátásának vízbeszerzési kiviteli terve. Baja, Tata, Tatabánya, Sopron, Várpalota vízellátási terveivel foglalkozott az osztály. Irakba számos ajánlati terv készült vízellátásra és vízkezelésre. A műtárgyas csoport Ajkai Tim­földgyár ipari vízellátásához készített terveket, valamint más osztályok részére vízellátási és szennyvíztisztítási műtárgyakat tervezett, például a Velencei-tónál, Békéscsaba városnál stb. 1969-ben folytatódtak a balatoni tervezések, itt már kiviteli tervek készültek a Nyirádi Regionális Vízmű terveire is. Új, nagy feladatként jelentkezett a miskolci csúcsvízmű tervezése, amely a Hernád menti kavicsteraszra telepítve, Miskolc városát keletről volt hivatott ellátni vízzel. E vizeknek hátránya az volt, hogy vasat, mangánt tartalmaztak, így a csúcsvízművet vízkezeléssel együtt kellett tervezni. 56

Next

/
Thumbnails
Contents