Hidrológiai tájékoztató, 1994

2. szám, október - AZ ÁLLAMI VÍZÜGYI-MŰSZAKI TERVEZÉS - Környei László: Visszaemlékezés a Vízügyi Tervező Vállalat (VIZITERV) és elődeinek történetére 1951-1988

Ene az időre esik a rizs-öntözőtelepek tereprendezéssel egybekötött tervezésének feladata is, amely igen sok és részletes felmérési munkát igényelt, és a kishálózatos tereprendezés miatt nagy számú segéderőt igényelt. A tereprendezés csak részben váltotta be a várt termelési eredményeket, mivel a felső humuszréteg vissza nem terítése, a gondatlan kivitelezés miatt, terméskiesést okozott. 1955-re a gazdasági helyzet a beruházások nagyságát csökkentette az öntözések területén, egyre több rekonstrukciós jellegű munka, így belvízcsatornákból történő öntözéseket kellett felsővezetésű öntözőcsatornákra átvezetni, illetve régebbi rizstelepeket kellett új felületi öntözőtelepekké áttervezni. E munkák elsősorban a Villogói és a Karcag-Kunmadarasi területeken voltak. Az 1951-57 közötti öntözési, lecsapolási tervezéseknél a szolnoki, gyulai, debreceni, és esetenként pécsi, miskolci VIZIG-ekkel kerültem kapcsolatba. A feladatok mindig szükségessé tették agrárszakemberekkel történő együttműködést. A tervezés rendszerének kialakulása erre az időszakra esik az állami tervezés területén. A rendelkezésre álló műszaki segédeszközök az egyszerű rajztáblától, a kézzel működtetett számítógépig, logarlécig, a háború előtt kialakított kézi geodéziai műszerekig terjedtek. Az öntözés tervezése együtt járt a nagyüzemi táblásítás kialakításával, ezzel új úthálózat, lecsapoló hálózat létesítésével is. Az agrárterületen ez időszakban történő átalakulás a szárazgazdálkodásnál is sok kívánnivalót igényelt. V1ZITERV, 1957-60 1957 februárjában Molnár Endre igazgatóhelyettes főmérnök felkért, hogy az öntözési feladatok csökkenése miatt vállaljam vízellátási-, csatornázási-, szennyvíztisztítási tervezési feladatok készítését, mivel 1956-tól e területen az itt működő részleg már kiviteli munkákat is vállalt, e tervezési módban nem rendelkezik tapasztalattal, magam kiviteli tervezési tapasztalattal rendelkezem, igaz, hogy más munkaterületen, de az egyetemi képzettség biztosítja a megfelelő alapot. A feladatot vállaltam, így kerültem a Pásztor Géza vezette osztályra, SashalmiAndrás irányító tervezői csoportjába, ekkor az osztályon volt Karádi Gábor, Krempels Tibor irányító tervező, fő tervezésük a Rakacai gát tervezése volt, Czinkotszky István csoportja pedig csatorna- szennyvíztisztítás tervezéssel foglalkozott. Egyébként a vállalatnál ez időszakban nagy változások voltak a szervezetben, vezetésben, létszám leépítésben, tervezési feladatokat illetően. A vállalat addigi igazgatóját leváltották, helyette Vajda Józsefét bízták meg kormánymegbízottként 1957. év végéig vezetőnek. A főmérnök Mátrai István lett. Szerencsére a vízellátás és csatornázás feladatai bővültek országosan, így az osztályunk létszáma növekedett és került oda Valló Sándor, Bulkai Pál és más munkatársak. Az első önálló tervezési munkám Borsod megyében, Ormosbányán 2x24 lakás és kultúrház szennyvíz-elvezetési és ivóvízellátási terve volt. Ezt májusra elkészítettem. A második terv a sajókazai bányatelepen szennyvíz-elvezetési és szikkasztási berendezése volt. Ez júliusra készült el. Harmadik tervként a pilisi bányavidék községeinek és városainak vízellátási, csatornázási és szennyvíztisztítási tanulmánytervét kellett elkészíteni. E munkában Dunabogdánytól a Velencei-tóig, Pest-, Komárom-, Fejér megye területén 60 településen kellett megállapítani a meglévő helyzetet, és javaslatot tenni a fejlesztésre. A tervezés határideje év vége volt, a nagy számú kiszállás, adatgyűjtés, tervezési munka elvégzéséhez rendelkezésemre állt az osztály mindenkori szabad munkaereje, így kb. 10 emberrel is dolgoztam, ekkor alkalmaztuk Zimmer Péter nyugdíjas gépészmérnök kollégát először, aki a Fővárosi Vízművektől került nyugállományba mint annak igazgatóhelyettes főmérnöke, illetve annak igazgatója. Nevezett szakmai tudását, helyismeretét a Budapest környéki településeknél, valamint a Dömös-Dobogókői Vízműveknél tudtam jól felhasználni, hiszen azokat ő jól ismerte. A Balatoni Intéző Bizottság (BIB) ez időszakban alakult, és várható volt e területen a kommunális vízellátási, csatornázási feladatok megindulása. Az év végén így feladatul kaptam a meglevő állapot felmérését, és a következő évi munkák tervezési volumenének megállapítását. Ekkor kerültem kapcsolatba a BIB-bel és itt HolényiLászló főmérnökkel, aki e munkáik koordinátora volt. 1958. január l-jén vállalatunk új igazgatója György István lett. Ez évben Keszthely, Hévíz ivóvíz-hálózat bővítési munkáiban vettem részt, itt megismerkedve Rózsavölgyi Imrével, aki ekkor a Hévízi Vízmű üzemeltető vezetője volt, később a Balatoni Regionális Vízmű Vállalat igazgatója. Elindult a Dunai Vízierőmű tervezés, ezzel kapcsolatban tanulmánytervi szinten meg kellett tervezni a dömösi vízellátást, valamint Nagymaros vízellátását. 1958 őszén önálló tervezői csoportot kaptam, amelynek első nagyobb feladata a Gyoma-Endrődi kis-vízmű tervezése volt. A vízbeszerzés tervezését itt dr. Léczfalvy Sándor végezte. Természetesen más tervezési munkáink is voltak, amelyek közül mint első külföldi munka volt Afrikában, Guineában Dinguiraye város vízellátási szakvéleményének elkészítése. Az 500 m

3/d teljesítményű vízműhöz 10 km-es csőhálózat, Diesel-üzemű szivattyútelep, vízkezelés előirányzása és 300 m

3-es medence tartozott. - E művet, természetesen változtatásokkal, Valló Sándor tervezői munkájával, Rózsavölgyi Imre kivitelezésvezetésével magyarok építették meg. (így került innen az ismert festegető Böbe majom a veszprémi állatkertbe.) A balatoni tervezéseken kívül Várpalota-Pét térségében kellett vízellátási terveket készíteni, valamint Jászapátira készült tanulmányterv. Ezután kaptunk több tervezési megbízást Ózd város vízellátásának bővítésére, először Sajó parti vízműtelepekről, majd a vadnai csatlakozással a Borsodi Regionális Vízműtől. Ekkor lettem főtervezője az ózdi rendszernek, több éven keresztül dolgozva e területen. 1957-ben a külföldre történő távozások, a politikai okokból való leépítések, létszámcsökkentés miatt a műszaki irodák száma kettőre szűkült le. 1958-ban ugyancsak két iroda volt a vállalatnál, de 1959-ben a létszám emelkedett, és megalakult a harmadik iroda Pásztor Géza vezetésével, akinek helyét az osztályvezetésben Valló Sándor vette át. A vállalat vezetője, bár változatlanul a vízerőrendszerek tervezését helyezte előtérbe, látta, hogy a vízellátáscsatornázás tervezése nagyobb mértékben fog jelentkezni a vállalatnál, a vízügyi főhatóság ugyanis elsősorban a községek vízellátásának elősegítéséhez elkezdte a vízi közmű társulatok szervezését. A társulatok elsősorban a vezetékes vízellátást segítették elő, a magasabb ellátás lehetővé tette a községek életnívójának felzárkózását, a városiasodás fokozódását. VIZITERV, 1960-1970 1960 őszétől beosztásom változott, osztályvezetői megbízást kaptam, komplex vízellátási-csatornázási-szennyvíztisztítási osztály vezetésére. A vezető tervezők Gerhardt József, Bulkai Pál, Ivancsics János, Kováts Béla, Besenyői István és Meggyesi István volt. Az új feladatként jelentkező csatornázási és szennyvíztisztítási munkák ekkor a komlói bányaaknáknál, Orosházán, Keszthelyen, Mezőtúron és Baján adtak tervezői feladatot. A vízellátásnál több víztisztítási munka jelentkezett, így a Körösök melletti szivattyútelepek vízellátásánál, a Tataházi Vízműnél és Szekszárd városnál. Az előző irányító-tervezői csoportomnál fő munkaként jelentkező ózdi vízellátást is figyelembe véve, az előzőekből is látható, hogy az új osztályon a tervező munkák az ország egész területére kiterjedtek, és igen változatosak voltak. 1961-ben új feladatként jelentkezett a lázbérci tározó tervezése, a tározóból beszerezhető első ütemben. 5000 m

3/d kapacitású víztisztítómű tanulmánytervezése. Ez ideig még nem volt hazánkban olyan tározó, amelyből ivóvizet kellett biztosítani. A vízminőségi kérdésekre adataink nem voltak, a tározott víz minőségére következtetni csak hasonló külföldi példák alapján lehetett. A szakirodalmat tanulmányozva és mivel ekkor elsősorban a szocialista országok tapasztalatait lehetett 55