Hidrológiai tájékoztató, 1994

2. szám, október - AZ ÁLLAMI VÍZÜGYI-MŰSZAKI TERVEZÉS - Dr. Karácsonyi Sándor: A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat (FTV) vízügyi jellegű tevékenységének rövid áttekintése

11.2. Szennyvízöntözés. Az első szennyvízöntöző modelltelepek az 1970-es évek közepén épültek. Ezeknek a telepeknek az építését a debreceni kísérleti telep 15 éves kutatásai alapozták meg. A gyulai modelltelep a város szennyvizének fogadására, tisztítására alkalmas, ún. elhelyezőtelep, ahol a szennyvíz szétosztása (7000 m'/d) felületi öntözéssel történik. A kecskeméti szennyvízhasznosító telepen vegetációs időszakban esőztető öntözéssel történik a víz szétosztása, míg télen az ún. biztonsági területen felületi öntözéssel. Ez a modelltelep 12 000 m

3/d szennyvíz fogadására alkalmas. A két modelltelep a MÉLYÉPTERV generál tervezésében valósult meg. Az ország legnagyobb szennyvízhasznosító telepét helyezték üzembe terveink alapján Cegléden 1987-ben. A hasznosító telep területe 900 ha, amely vegetációs időszakban fogadja a szennyvizet. 11.3. Tisztavizü öntözés. Még az 1970-es években valósult meg terveink szerint az agárdi kb. 600 ha-os esőztető öntözőtelep, majd az 1980-as évek elején a Hansági Á. G. 500 ha-os esőztető öntözőtelepe. Néhány terv készült ugyan még, de megvalósításukra nem került sor. 1986-ban pályázaton nyertük el a Nyárlőrinci öntözőrendszer tervezését, amelynek területe kb. 6000 ha és az ország jelenleg legnagyobb megvalósítására tervezett rendszere. A tervezett tisztavizes öntözőtelepeken az öntözés kizárólag esőztető módon történik. 11.4. Melioráció. A VI. ötéves terv időszakban 20 térségben indult meg a térségi meliorációs program az előzetes pályázaton elfogadott megyei javaslatok alapján. A MÉLYÉPTERV tervezési munkái 9 térségben helyezkedtek el, változó területi eloszlásban. Legnagyobb volumenű munkáink a hajdúsági térségben voltak, ahol tervezési hagyományaink a Nádudvari Vörös Csillag Mgtsz területén, 20 évesek. A mezőgazdasági üzemi vízrendezés egyik legkorszerűbb megoldása a talajcsövezés, drénezés. A MÉLYÉPTERV az alagcsövezés tervezésénél országos szinten úttörő szerepet töltött be. Jelentősebb összefüggő területek alagcsövezését az alábbi üzemekben terveztük: Nádudvari Vörös Csillag Mgtsz 7000 ha Tiszaszentimre Aranykalász Mgtsz 6000 ha Kornádi Bihar Népe Mgtsz 5000 ha Tiszafüredi Hámán Kató Mgtsz 2000 ha Püspökladányi Zöld Mező Mgtsz 3000 ha 12. Műszaki fejlesztés Végül érdemes e rendkívül gazdag műszaki tevékenység segítőjéről, a műszaki fejlesztési tevékenységünkről is megemlékezni. E profilban kifejezett feladatkörű kutató-fejlesztő intézet alapítására nem került sor, s így kezdettől fogva a MÉLYÉPTERV látta el a víziközművekkel kapcsolatos kutatási és műszaki fejlesztési feladatokat is. Laboratóriumainak vizsgálati eredményeit kiadványaiban folyamatosan megjelentette, s így azok nem csak az érintett szaktervezők, hanem az érdeklődő vállalaton kívüli szakemberek rendelkezésére álltak. Rendszeres továbbképző szakmai tanfolyamain társvállalati szakemberek is résztvettek. Kezelői tanfolyamok tartásának kezdeményezői és előadójai voltunk, nem kevésbé a már megépített telepeink üzemeltetésének segítése érdekében. Az ÉM, 1968-tól ÉVM (Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium) Továbbképző Központja keretében a közműves szakág tanfolyamainak tematikáját, az oktatáshoz szükséges jegyzeteket vállalatunk mérnökei állították össze és az oktatói munkát is ellátták. Az ismételten felhasználható tervek, típus- és iránytervek, a szakági tervgyűjtemények, később katalógusok a teljes szakterület rendelkezésére állottak. Vállalatunk elismert szakági mérnökei rendkívül sok ágazati és országos bizottságban működtek közre, valamint a tudományos egyesületek keretében tartott előadásokon mindig igyekeztek a legújabb eredményeinket közkinccsé tenni, külföldi tanulmányútjainkon szerzett tapasztalatainkat átadni. Sajnálatos, hogy a MÉLYÉPTERV 45 évi igen eredményes és talán nehezen is pótolható munkájára a jövőben nem nagyon számíthatunk, mert közel áll a felszámoláshoz. Igen kár megsemmisülésnek kitett terv- és irattárát tudomásul venni, hiszen legalább a 15 év utáni selejtezési ciklusig, megőrzésükről gondoskodni kellene. IRODALOM Steiner R. szerk.: A Mélyépítési Tervezi Vállalat 40 éve, 1948-1988. Műszaki Közlemények. A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat (FTV) vízügyi jellegű tevékenységének rövid áttekintése DR. KARÁCSONYI SÁNDOR 1. Az 1950-es évek 1.1. Az állami tervezés kialakulásakor az FTV is széles körű vízügyi jellegű feladatokat kapott, így többek között nagyrészt reá hárult az újonnan alakuló ipari létesítmények mélyépítési és közművesítési feladatainak megoldása is. Az újonnan létesült, illetve rekonstrukció alá került intézmények mélyépítési, közművesítési problémáinak megoldásánál a lakosság részéről jelentkező feladatok közül a már vízellátással, illetve közművesítéssel rendelkező települések rendszereinek fejlesztése, a kor követelményeinek megfelelő átalakítása és bővítése, valamint közüzemi vízellátással nem rendelkező nagyobb városok legalább részleges, központi területeik átfogó vízellátási rendszereinek elkészítése, a későbbi fejlesztések megalapozása volt a feladat. Végül a társtervezők, elsősorban az építési és technológiai tervező vállalatok mélyépítési, közművesítési részlegeinek alvállalkozások keretében való pótlásáról kellett gondoskodni. 1.2. A Vállalatnál e munkákra komplex egységek jöttek létre: így vízellátás előkészítő osztály, több vízellátás tervező-, csatornázási-, szennyvíztisztítási- és víztechnológiai valamint vízkémiai osztály. E profilokat nagymértékben támogatta a vállalat alaptevékenysége, a geodézia, a geotechnika, valamint a különböző helyszíni vizsgálatokban közreműködő laboratóriumok. 1.3. Néhány évvel az FTV működésének megindulása után levált az elsősorban közműtervezéseket végző részleg és önálló Közműtervező Vállalatként működött tovább. E szétválás következtében természetszerűleg egy sajátos profimódosulás következett be, amelynek jellege abból adódott, hogy kezdettől itt működött a legnagyobb vízellátási előmunkálatokra alkalmas szervezet, amely különböző képesítésű mérnökökből, geológusokból, fúrótechnikusokból, vegyészekből és egyéb kisegítő személyzetből állt. Továbbá kezdettől alkalmas volt feltáró 50