Hidrológiai tájékoztató, 1994

2. szám, október - AZ ÁLLAMI VÍZÜGYI-MŰSZAKI TERVEZÉS - Nagy L. Dénes-dr. Kőrösmezey László-dr. Kolin László: Visszaemlékezés a Mélyépítési Tervező Vállalat (MÉLYÉPTERV) tervezéseire

Igen sok víztároló medence épült előregyártott panelekből, szorítócsavaros kapcsolattal, gumitömlős hézagzárással. 1977 óta a békásmegyeri 5000, pestlőrinci 10 000, gödöllői 3000, győrújbaráti 10 000, agárdi 6000, tatabányai 10 000 és a miskolci 5000 m

3-es víztárolók épültek ez eljárással. Általában a feszítéses és szorítócsavaros medencék megvalósulását Janzó József kollégánknak köszönhetjük. Ragasztott kapcsolatú medencék is készültek, 15 cm vastagságú panelekből, epoxigyanta-habarcs kapcsolattal. Száznál több, 50-5000 m

3 térfogatú műtárgy igazolta e gyors építési eljárás használhatóságát, Pálfy Imre kollégánk ötletének helyességét. A fejlődést igazoló igen sok értékes és a víziközművek igényét szolgáló műtárgyak közül, még az igen gazdag formájú és megoldású víztornyokról érdemes megemlékezni, amelyekből száznál is több épült vállalatunk tervezésében. Kezdetben a vízzáróságot a kivitelezők nehezen tudták biztosítani, a nem elég gondos tömörség elhanyagolása miatt. A javításokat a legkülönbözőbb összetételű habarcsok felhordásával, hegesztett műanyag fóliával igyekeztek megoldani. Kielégítő megoldást e műtárgyaknál is a feszített vasbeton szerkezetek alkalmazása jelentette. Ennek prototípusa a 80-as évek végén készült el, dr. Tóth László kollégánk dicséretesen kitartó küzdelmével, amit a kivitelezőkkel kellett folytatnia. A MÉLYÉPTERV által tervezett víztárolók összegzéséül érdemes megjegyezni, hogy azok ezren felüli darabszámot és mintegy 4,5 millió m

3 víztároló kapacitást biztosítanak. 8. Uszodák, fürdők tervezése A MÉLYÉPTERV szerkezetépítési tevékenységében nem elhanyagolható mennyiséget jelentettek a fürdők és uszodák tervezése, amelyeknek száma jóval meghaladja a százas darabszámú mennyiséget, valamint a 0,5 millió m

3 medence térfogatot, kb. 1,0 millió m

3/d vízforgalmat és legalább napi 50 ezer m

3 friss víz igényét. E sok-sok és néhány közismert létesítmény közül elégséges néhánynak ismertetése ahhoz, hogy e kiemelkedően újszerű és értékes létesítmények valódiságát elfogadhassuk. Idegenforgalmi látványosságú a Miskolctapolcai termálfürdő rekonstrukciója és annak szabadtéri ülőfürdő medencéje fölé épült kagyló formájú, 6 cm vastagságú (!) héjszerkezet, amely Miskolc város Nívódíját kapta (Dr. Márkus Gyula szerkezet, Zsuffa András építészet). ADunaújvárosi fedett uszoda épületével, 50x21 m vízfelületű, osztható terű és állítható fenékmélységű medencéjével, belső elrendezésével (600 fős öltöző, 400 fős lelátó biztosításával), és kondicionálható vízvisszaforgató berendezésével érdemelte ki az 1977. évi Építészeti Nívódíjat (tervezője, Péchy Imre Ybl-díjat kapott). A budapesti Komjádi fedett sportuszoda versenymedencéjének és víztisztító-forgató berendezésének tervezése is a MÉLYÉPTERV nevéhez fűződik. Hazánk legkorszerűbb versenyuszodája a feszített víztükrös, víz alatti reflektoros és betekintő ablakos, valamint startjelzős megoldásával (TV közvetítés igényű, korszerű technika). Áz 50 m-es Százhalombattára és a 33,3 m-es Lentibe épült fedett uszodák ragasztott fatartós lefedésű csarnoka újszerű építéstechnikai megoldást tükröz. A MÉLYÉPTERV tervezésében több mint 25 db iskolai uszoda épült, részben előregyártott, részben újszerű könnyűszerkezetes megoldással, mint pl. salgótarjáni tanuszda; budapesti Széchenyi úti, rákoskeresztúri; oroszlányi. A Gyulai várfürdő műemléki jellege miatt, fokozatos kiépítésű lesz. 1984-ben készült el a 36 m átmérőjű kupolás ülőfürdő lefedő szerkezete, ragasztott és ívesen hajlított fatartós megoldással. A továbbfejlesztés a már megvalósultakhoz fog idomulni. Az előbbiekben leírottak alapján, dicsekvés nélkül rögzíthető, hogy uszodatervezési munkáinknál számos új, korszerű megoldást alkalmaztunk, mint pl. a feszített víztükröt biztosító perem kialakítása, úszómedence víz alatti megvilágítása és betekintő „ablakok" alkalmazása, mozgatható fenék- és falszerkezetek stb., vagy újabban a medencék üzemen kívüli időszakában a fűtési energia 40-50%-át megtakarítható thermoroló alkalmazása (a víz felszínére úsztatható műanyag hótakaró). Az uszodák tervezésében számos kolléga tevékenykedett, de mindig meghatározó volt az építész tervező szerepe, akik közül Péchy Imre és Zsuffa András emelhető ki, mint tevékenységük környezetének is meghatározóit, sok vállalati elismerés forrásai. 9. Környezetvédelmi tervezés A vállalat 40 éves működése során kialakult tervezői tevékenységi körébe több olyan szakág létezik, amelyeknek közvetlenül, vagy közvetve környezetvédelmi vonatkozásai is vannak. A környezet egyes elemeit sorba véve - a teljességre való törekvés nékül - a következő szakmai profilok munkáját sorolhatjuk a környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységek körébe: vízvédelem, talajvédelem, levegőtisztaság-védelem. 9.1. Víz\'édelem. A szennyvizek tisztításának két végterméke van, az ún. tisztított szennyvíz és a kezelt szennyvíztömeg kb. 10%-ának megfelelő mennyiségben keletkező szennyvíziszap. A szennyvíziszapot korábban szikkasztották, vagy felhasználták (mezőgazdaság). Léte a nagy kapacitású szennyvíztisztító telepek megépülése óta okoz problémát, különösen azóta, amióta rendeletileg előírta a vízügyi hatóság, hogy egy szennyvíztisztító telep akkor teljes és megoldott, ha a tisztítástechnológia a keletkező szennyvíziszap sorsával kapcsolatban is megoldást ad. A mezőgazdasági felhasználást szigorú előírások szabályozzák. Ezen feltételeket az egészségügyi és vízügyi ágazat szabják meg, szigorú határértékeket adva elemenként-alkotóként a felhasználásra. Kis települések, mezőgazdasági jellegű városok térségében, ahol a szennyvíziszap viszonylag kis mennyiségű és toxikusán nem szennyezett, a mezőgazdaságban történő elhelyezés az ártalmatlanítás gyakorlata. A vállalat ilyen jellegű jelentősebb munkái a következők voltak: - a ceglédi szennyvíztisztító telepen a présszalagszűrés után megmaradó szennyvíziszap komposztálás utáni hasznosítása; - a kaposvári szennyvíztisztító telepen meszes kezelés, centrifugálás utáni iszap szalmával komposztálása; - a komlói szennyvíziszap víztelenítés után meddőhányó rekultiválásánál kerül hasznosításra. Ahol az iszap egészségre (környezetre) káros anyagokat tartalmaz, ott ez az út nem járható. A szennyvíziszap deponálására alkalmas lerakóhelyet előzetes földtani ismeretek és hosszú, részletes helyszíni vizsgálatok alapján Vácduka térségében találtuk meg és jelöltük ki. A telep kiviteli tervei 1988. év elején készültek. Korábban a vízművek víznyerő területének hidrogeológiai védőterületét határoztuk meg - morfológiai, vízföldtani szivárgáshidraulikai megfontolások, számítások alapján, majd ezen területekre javasoltunk (és írták elő a hatóságok) különböző - feltételezett vagy felderített szennyezőgócok megszüntetését vagy korlátozását célzó intézkedéseket. Később - a számítástechnika fejlődésével és hazai előrehaladásával - az addigi bonyolult matematikai számítások időben rövidebbé, megbízhatóbbakká váltak. Ezek - pl. az ún. „transzportelmélet" - segítségével az előre meghatározott elérési időket (1-5-10-20-30 év) figyelembe vevő számítások a vízbázis működésétől számított időintervallumban bekövetkező, felszínen kimetsződő védőidom-határvonalt eredményezik. 1986-ban elkészült a Mohács-szigeti vízbázis védőidoma is. Napjaink továbi ilyen jellegű feladatai közé tartozik az Ercsi és Dunaföldvár között települt Dunaújvárosnak, Százhalombattának, és az Ercsi Cukorgyárnak ivóvizet szolgáltató vízbázis közös védőidomának lehatárolása, továbbá a Paksi Atomerőmű és Paks város vízművei közös védőidomának elkészítését megelőző vizsgálatok elvégzése, majd a védőidom lehatárolása. 48