Hidrológiai tájékoztató, 1994
2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Korompay András: A Tisza-völgyi nagyműtárgyak állapota, rekonstrukciós igényei
b) Új forrás keresése, a használók (előnyt élvezők) tehervi- 2. táblázat selésbe való bevonásával A vízgyűjtők egészére kiterjedően vizsgálata folyamatban N a& műtárgyak fenntartási költségeinek megosztása va n a Kiskörei Vízlépcső példáján Ez országos megoldást jelenthet - reményeink szerint fog jelenteni - fedezetigényünkre. c) Megoldás keresése a müvek szűkebb környezetében Az előnyöket élvezők teherviselése. - lehetőség a mű létesítéskori teherviselői szerinti költségelosztásra: a beruházási programban a tervezés idején szétosztják a terheket, pl: energetikai, hajózási, mezőgazdasági vízszolgáltatás, stb. előnyélvezőkre, az üzembe helyezési költségeket is ennek arányában lehetne szétosztani. Láttuk, hogy az a hosszú életű művek esetében nem igazán járható, a használati arányok időközben jelentősen módosulnak. - a terhek szétosztása a mindenkori előnyélvezők között. Erre a Kiskörei létesítmény példáján dolgozott ki módszert 1992-ben egy értékelemző csoport és megállapított egy „teherviselési arányt" (2. táblázat). Az értékelemzés módszerével, az ún. funkcióköltségek elemzésével jutottak erre az eredményre. A számokat lehet vitatni, de ez egy használható módszer az előnyélvezők felkutatására és az egymás közötti arányok megha3. táblázat A Körösök vízügyi nagylétesítményeinek üzemelési, felújítási költsége és a lehetséges pénzügyi források Költségigények Fon-ások üzemelés, karbantartás felújítás 1994. évi üzemtervek 1994. évi tervezett beruházás 1993. évi vízkészlet járulék 1993. évi vízdíj bevételek M Ft/év Bökényi vízlépcső 4.5 10,0 Békésszentandrási vízlépcső 10,5 10,0 Békési duzzasztómű 5,0 3,0 Körösladányi duzzasztómű 5,0 1,5 Gyulai duzzasztómű 3,5 1,0 Összesen: 28,5 25,5 19,0 24,0 10,6 (28,0)* 109,7 * a járulék egész idényben való fizetése esetére számított érték A közpénzből épült folyami nagyműtárgyaink állapotának folyamatos romlását megállítani, ennek módját megkeresni ez a mindenkori vízügyi szolgálat felelősségteljes feladata. Nem jelenti ez azt, hogy az ehhez szükséges pénzforrásokat csak a vízügyön belül kell keresni, az előzőekben bemutatottak bizonyítják, hogy az érdekeltek köre mennyire széles. A valós, végleges megoldást bizonyára a felvetett lehetőségek kombinációja adhatja. IRODALOM [1] Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai; vízlépcsők. OVF 1963. [2] Tisza-völgyi folyami műtárgyak üzemelési kapacitásának felülvizsgálata. ÖKO RT 1992. [3] Vízépítési létesítmények karbantartási és rekonstrukciós feladatai. Stéfán Márton 1991. [4] A vízügyi igazgatóságok 1994. évi üzemtervei. I. csoport 65-70%-ban teherviselők: - állami költségvetés 17% - villamos energia Rt 36% - mg. vízhasználók 9% - vízi úton szállítók 8% II. csoport 20-25%-ban teherviselők: - ipari és komm, vízhasználók 3% - vízpötlást, átvezetést igénylők 3% - idegenforgalmi hasznosítók Í .... 4% - környezetvédelem, vízszennyezők 6% - gazdálkodó és kereskedelmi szervezetek 4% - halászat, horgászat, vadászat 3% - önkormányzatok 3% III. csoport 5-10%-ban teherviselők: - üdülési szervezetek 2% - vízisportok 1% - alapítványok 1% 100% tározására. Az arányok elfogadtatásában kell nagy szerepet adni az úgynevezett területi vízügyi tanácsoknak, melyeknek megalakítására az új vízügyi törvény megjelenését követően lesz mód. d) Megoldás keresése a mai helyzetre, rövid távon A Körös-völgyi művek példája is mutatja, hogy a duzzasztók működésének következtében mekkora összegek képződnek a vízhasználatok kapcsán (3. táblázat). Jelentősek ezek az összegek, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt évben az engedéllyel rendelkező területeknek csak 58%-át öntözték, a vízkészlet járulékot pedig az idény elején központilag elengedték. Tudni kell azt is, hogy a járulék alapösszegének értéke erre az évre másfélszeresére nő. Látható tehát, hogy a vízhasznosításokból képződő vízdíj bevételek és a vízkészlet járulékok mértéke már ma is összevethető mértékű a vízkivételt lehetővé tevő művek költségigényeivel. Nem kellene mást tenni, csak a vízhasználati díjba beépíteni egy költségnemet, ami a böge duzzasztójának működési költségét fedezné, pl. „duzzasztási díj" címén. Ha ez - a 93. évi adatokra alapozva - az összköltség 10%-át kitevő érték lenne, már jelentősen megnövelné a művekre jelenleg fordítható összeget. További megfontolást igényel a vízkészlet járulékok egy részének (pl. 30%-ának) a vízkivételt lehetővé tevő művek működtetésére való közvetlen visszajuttatása, amely azt hathatósan támogatni. 40
